Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

2 NÉPÚJSÁG Iraki csapatok Khorramshahrban Biztató jelek a túszügyben Csütörtökön éjszaka Bani­­szadr államfő elnökletével ülést tartott az iráni leg­felső nemzetvédelmi tanács — jelentette pénteken reg­gel a teheráni rádió. Szajed Ali Khamenei Hadzsatolesz­­lam, a testület titkára közöl­te, hogy a tanácskozáson Abadan védelmének, vala­mint az iraki tüzérség sza­kadatlan támadásának kitett körzet hadtáp- és élelmiszer­­ellátásának szentelték a leg­nagyobb figyelmet. Amint a­ rádióközlemény beszámolt róla, a legfelső nemzetvédelmi tanács ülésén elhatározták, hogy egyesített parancsnokság alá helyezik a­­ harcokban résztvevő összes iráni erőket, így a hadsere­get, a forradalmi gárd­istá­­kat és a csendőrséget. Az iráni rádió pénteken első ízben ismerte el közvet­ve Khorramshahr teljes el­­estét, amikor azzal vádolta az iraki katonákat, hogy ki­fosztják a várost és elrabol­ják a lakosság javait. Khorramshahr bevétele után az iraki támadások Abadanra koncentrálódnak. A teheráni rádió beszámolt arról, h­ogy csütörtök éjszaka és pénteken hajnalban meg­szakítás nélkül ágyúzták az olajvárost. November 4-én országszer­te tömeges tüntetéseket ren­deznek Iránban, megemlé­kezve az amerikai túszok fogságba ejtésének és Kho­meini 1963-as száműzetésé­nek évfordulóiról. Az Egyesült Államok min­den eddigit felülmúló hadi­tengerészeti erőt állomásoz­tat az Indiai-óceán térségé­ben. A Ranger nevű repülő­gép-anyahajó — fedélzetén mintegy 80 harci repülőgép­pel — és kísérőhajói csatla­koztak az Indiai-óceánon cir­káló hadihajókhoz — jelen­tette be csütörtökön a Pen­tagon. Ezzel 37-re emelkede­­dett a Perzsa-öböl közelében készenlétben álló amerikai flottaegységek száma. A Pen­tagon jelezte továbbá, hogy 1800 főnyi tengerészgyalogos erőt vezényeltek az Ománi­­öbölbe is. Miközben tüntető módon növeli a térségben állomá­sozó haderőket, a Pentagonn továbbra is fegyverszállításo­kat ígér Iránnak. Az ameri­kai hadügyminisztérium szó­vivője csütörtökön azt han­goztatta, hogy a pótalkatré­szeik eljuttatásához a szállí­tóeszközök „rendkívül gyor­san” mozgásba hozhatók, amint megállapodás jön lét­re a túszok szabadon bocsátá­sáról. Nyugati hírügynökségek péntek délelőtt sok olyan je­lentést adtak, amelyek alap­ján feltételezik, hogy az Iránban egy éve fogva tar­tott amerikai túszok novem­ber 4, vagyis az amerikai elnökválasztás előtt vissza­nyerik szabadságukat. Az iszlám diákok szóvivő­je pénteken úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok no­vember 4-én már szavazhat­nak az elnökválasztáson , de nem szólt a szabadon bo­csátás feltételeiről. A svéd külügyminisztéri­um ezzel egy időben arról tá­jékoztatott, hogy svéd repü­lőgépet béreltek az amerikai túszok Teheránból történő elszállítására. E híreket támaszthatja alá a teheráni rádió pénteki, szo­katlan hangnemű kommen­tárja. Eszerint a túszok el­engedését nem lenne szabad „igazságtalan vagy gyáva tettként” értékelni, mert az — úgymond — nagy győze­lem lenne Irán számára. A hosszú rádiókommentár sze­rint „Khomeini ajatollah és az iráni nép igazságos mód­szert dolgozott ki a túszok elengedésére”. A UPI amerikai hírügy­nökség szerint a legújabb te­­heráni kommentár arra ké­szíti fel az iráni közvéle­ményt, hogy a túszokat a közeljövőben esetleg haza­engedik. Ugyanakkor — mint isme­retes — már hetek óta a legkülönbözőbb találgatások láttak napvilágot az amerikai diplomaták szabadlábra he­lyezéséről, az amerikai—iráni kapcsolatok részleges norma­lizálásáról, s az Iránba irá­nyuló amerikai fegyverszál­lítások felújításáról. A felté­telezések azonban eddig nem igazolódtak be. Iraki aknavető tüzel a már bevett Khorramshahr városból a közeli Abadanra. (Képtávírónkon érkezett.) Magyar-olasz gazdasági együttműködés Hazánk és Olaszország áru­csere-forgalma az idén 700 millió dollár körül lesz és ez rekordnak számít. A vállala­tok közötti gazdasági koope­ráció viszont lassan halad, sok még a kihasználatlan le­hetőség. Ebben összegezhető dr. Várnai Iván elemzésé­nek fő mondanivalója, amely a római magyar nagykövet­ség sajtóirodája által kiadott Netizie Ungheresiben jelent meg. Olaszországba irányuló ex­portunkban továbbra is do­minálnak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek, továbbá az alapanyagok és az ipari félkészáruk. Olaszor­szág tőlünk vásárolja vágó­­marha-szükségeteinek hatvan százalékát. Olaszországtól el­sősorban vegyipari és kohá­szati termékeket vásárolunk, valamint textil- és papíripa­runknak félkész- és készáru­it. Jamaicai választások A szavazatok nyolcvan szá­zalékának összes­zámlálása után az Edward Seaga vezet­te konzervatív beállítottsá­gú, nyugatbarát Jamaicai Munkáspárt győzött a Jamai­cában csütörtökön tartott parlamenti választásokon a Michael Manley vezette kor­mányzó Népi Nemzeti Párt­tal szemben, s eddig 46 kép­viselői helyet szerzett meg a 60 tagú törvényhozó testület­ben. A Népi Nemzeti Párt eddig 9 helyet tudhat magáé­nak a törvényhozásban. Michael Manley haladó kormánya, amely 1972 óta állt az ország élén, a külföldi tőke államosítását és az ál­lami szektor bővítését állítot­ta politikájának középpontjá­ba. Jó kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal, köztük a Szovjetunióval, Ku­bával és Magyarországgal. Az amerikai választás előtt Ami kiszámítható és ami nem... Kedden, az alkotmány szerint „a november első ketteje utá­ni kedden”, elnököt és új kongresszust választ a 160 millió szavazásra jogosult amerikai állampolgár­­ felé. Mivelhogy csak jó esetben adja le voksárt az arra jogosultak 55—80 szá­zaléka, s az idei választási lehetőséget a megszokottnál is ki­ábrán­du­lt­abban szemléli az Egyesült Államok felnőtt lakossá­­ga. Elsősorban a két „listavezető” jelölt, Jimmy Carter ás Ro­nald Reagan személye miatt. Nagyon­­ sokan tartják az elnök­ségre­­ alkalm­at­lanna­k őket, az előbbit a tapasztalatok alap­ján, az utóbbit pedig éppen tapasztalatlansága okin. PERDÖNTŐ LEHET Az urnához, illetve a szavazógépihez járulók száma való­színűleg perdöntő lehet. Minél kevesebben élnek szavazati jogaikkal, annál nagyobbak a kisebbségi Republikánus Párt elnökjelöltjének esélyei és megfordítva: a demokrata Carter csak akkor biztosíthatja újraválasztását, ha képes rávenni a voksolásra a kormányzásából ugyan kiábrándult, de hagyo­mányosan az ő pártját támogató rétegeket. A szerda hajnali tévévitában ezért tüntette fel magát különös buzgalommal a demokrata hagyományok őrének Jimmy Carter és mutatta ki tőle telhetően, hogy Reagan nemcsak a kisemberekkel kevés­sé törődő republikánus, hanem azok közt is a kiemelkedően reakciós társadalomfilozófia híve. A külvilág meghökkent a szélsőjobboldali múltú Ronald Reagan váratlan feltörésén. A reá „váró” latin-amerikai dik­tátorokat leszámítva mindenfelé nem titkolt idegességgel szemlélik a republikánus jelölt komoly győzelmi esélyét. Igaz, a Reagannal a hatalom-visszaszerzés reményében békét kötő republikánus mérsékeltek valamelyest megnyugtatják a kül­földi kedélyeket, de az mégiscsak sokat elárul Amerika jobb­­ratolódásáról, hogy ez a politikus egyáltalán vetélytársa le­het a demokrata állam­főnek. Igaz, leginkább akkor, ha keve­sen mennek el szavazni­­ Ugyanis ha jobban utána számolunk, Reagan legfeljebb a lakosság egynegyedének jelöltje. Jimmy Carter főleg magát okolhatja, hogy nem volt képes olyan al­ternatívává válni, mint hajdan Johnson a Reaganéhez hasonló nézeteket­­ képviselő Goldwater ellenében. A választási kampány hajrájában Carter elnök egyszercsak feltámasztotta tetszhta­d­ottságábó­l a SALT-szerződés­t. Rájött arra, hogy a saját kormányzásának gazdasági kudarcai alig­ha hitelesítik támadásait Reagan gazdasági és­­ szociálpolitikai koncepciói ellen. Részben mert a szavazni készülő lakosság nagy része immár többet adózik az államnak, mint amen­­­nyi közvetlen hasznot remélhet az állami programokból. Ezek a szavazók „felszabadítóként” tekintenek az államot és prog­ramjait visszaszorítani ígérő republikánusra. Részben viszont azért került bajba Carter, mert a republikánus elképzeléssel szembeni természetes demokrata ellenállás táborát ő maga csökkentette a munkanélküliségét tíltó politikájával, amely bizony alaposan becsapta éppen azokat a színes és szegény rétegeket, amelyek 1976-ban reá szavaztak. Végtére tehát Car­ter ezért fanyalodott rá a SALT-ra, amelyet rögtön az alá­írása után oly hanyagul mellőzött. VESZÉLYES ÁBRÁND Reagan a SALT-folyamat megrögzött ellenfele. Neki eddig egyetlen fegyverkorlátozási egyezmény sem nyerte meg tetszé­sét. „Elvben” persze ő sem veti el a SALT-ot, annál ravaszabb. És ismeri a tömegek békevágyát. Reagannak csak az éppen soron lévő szerződés nem tetszik. A mostanit „újra tárgyalná” Moszkvával. Hogy a katonai egyensúlyt nem lehet Amerika javára billenteni, s hozzá épp ,a tárgyalóasztalnál, tehát szov­jet jóváhagyással!), az a republikánus jelöltet nem látszik za­varni. Reagan ábrándot­ kerget és Carter ennek az elképzelés­nek a veszélyére igyekszik felhívni a figyelmet. Kedden dől el, mennyire sikerült ez neki. A SALT ellen évek óta acsar­kodó jobboldali propaganda nem maradt hatástalan, a jám­bor, kedélyes külsejű Reaganról pedig sokan talán nem képe­sek elhinni, hogy a háborús veszély­ megtestesítője. — „Ron­nie” nem a béke, csak a Carter által hazahozott SALT ellen­fele — nyugtatják a publikumot a jobboldal hangadói, Car­ter elnök pedig most sajnálhatja az 1977-es öngólt, amikor maga is megpróbálta „megjavítani” a szerződést. Valójában nem csupán a következő elnök és kongresszusi tagok kilétéről szavaznak kedden az amerikaiak, hanem vá­lasztaniuk kell a SALT „újrafellfedezője” és „újrakezdője” között. A külvilág számára kétségtelenül az előbbi az ígére­tesebb és a másik a veszélyesebb. Carter ugyan kiszámíthatat­lan, Reagan viszont kiszámíthatóan súlyos válságot teremt, ha valóban visszavonja a szenátusból a ratifikálásra váró SALT-szerződést. PÁRTCÍMKE ÉS KÖZHANGULAT Persze a kongresszusi választás sem mellékes. Története­sen éppen azok a szenátorok vannak bajban, akik a SALT legfőbb híveinek számítanak. A jobbrn tolódott közhangulat­tal nekik is számolniuk kell. Ha ez a pár kulcsember­ kedden vereséget szenvedne, a jövő mindenképpen borúsnak mond­ható. Természetesen az elkövetkező évek amerikai bel- és gazdaságpolitikája szempontjából sem mindegy, hogy milyen összetételű lesz­­ az egyharmadában újraválasztott szenátus és a teljes egészében megújuló képviselőhöz. Egyébként ehhez, tehát a politikai beállítottsághoz képest — a gyakorlatból tud­juk — a demokrata vagy republikánus pártcímke bízvást mel­lékesnek mondható. AVAR JÁNOS 1980. november 1. Magyar-jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága meghívására október 29—31. között Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közpon­ti Bizottsága Elnökségének tagja látogatást tett ha­zánkban. Kíséretében volt Dusán Lazics, a KB nemzet­közi osztályának alosztály­­vezetője. Kádár János, az MSZMP KB első tikára fogadta Alekszandar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel megbe­szélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. Az elvtársi légkörben le­zajlott tárgyalásokon kölcsö­nös tájékozatás hangzott el pártjuk munkájának fő irá­nyairól, a szocialista építő­­munka legfontosabb időszerű kérdéseiről. Áttekintve a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság együttmű­ködését, megállapították, hogy azok valamennyi területen folyamatosan, népeik javára eredményesen fejlődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel össze­fogva segíteni kell a békés egymás mellett élést. A megbeszéléseken részt­­vett Varga István, a KB osz­­tályvezeő-helyettese és Mi­lan Veres, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete. Hosszú távú együttműködés Magyar-román kormányközi egyezmény Bukarestben pénteken be­fejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XV. ülésszaka. A magyar küldött­séget Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a vegyes kor­mánybizottság magyar tago­zatának elnöke, a román de­legációt pedig Nicolae Cons­tantin miniszterelnök-helyet­tes, a román tagozat elnöke vezette. Az ülésszak alkalmából Marjai József és Nicolae Constantin kormányközi egyezményt írt alá a két or­szág hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről. Marjai Józsefet péntek dél­után fogadta Nicolae Ceau­­sescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára. A találkozón a két ország együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről és az ez­zel kapcsolatos feladatokról folytattak véleménycserét. A találkozón és tárgyalá­sokon részt vett Rajnai Sán­dor, Magyarország bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete is. A megbeszélések meleg, baráti légkörben folytak le. A magyar küldöttség az es­ti órákban hazaérkezett Bu­dapestre. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke országa nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Sadli Bendzse­­didet, az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság el­nökét, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Moha­med Benahmed Abodelghani miniszterelnöknek, Puja Fri­gyes külügyminiszter Moha­med Seddik Benjáhja külügy­miniszternek küldött üdvözlő táviratot.* Badamt­arin Baldó, a Mon­gol Népköztársaság rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vete október 31-én fogadást adott a magyar—mongol ba­­rótsági és együttműködési szerződés aláírásának 15. év­fordulója alkalmából. A fo­gadáson rész­t vett: Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Bor­bányi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Péter János, az országgyűlés a­lel­nö­ke, Nagy János külügyi ál­lamtitkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár. LENINVÁROS Leninvárosban pénteken felavatták a mintegy 7,5 mil­liárd forintos költséggel épült és évente 3 millió tonna kő­olaj feldolgozására alkalmas Tiszai Kőolajfinomítót. Az új nagyüzemet Simon Pál, nehézipari miniszter adta át rendeltetésének. KAIRÓ Az elhunyt iráni sah leg­idősebb fia, ifjabb Reza Pah­­lavi pénteken Kairóban, „az iráni néphez” intézett üzene­tében ünnepélyesen közölte, hogy mostantól kezdve „vál­lalja az iráni császár által be­töltendő feladatok ellátását”. Az ifjabb Pahlavi (akit a kairói MENA hírügynökség „második Reza sah császári őfenségeként” említ az üze­netről szóló jelentésében), pénteken töltötte be huszadik életévét, s az 1906-os iráni al­kotmány értelmében a trón­örököst ezen a napon kell csá­szárrá koronázni. Az „ifjú sah” kairói menedékéből to­vábbított üzenetében „az Iránban uralkodó rendkívüli körülményekre” hivatkozva közölte, hogy egyelőre kény­telen eltekinteni az eskütétel­től. PEKING Befejeződtek a tárgyalások a hivatalos látogatáson Kíná­ban tartózkodó Andreas Van Agt holland miniszterelnök és a kínai vezetőik között. A hol­land kormányfő megbeszélé­seket folytatott Csao Ce-jang miniszterelnökkel, Hua Kuo­­feng pártelnökkel és Teng Hsziiao-ping pártalelnökkel. A tárgyalások befejeztével gaz­dasági, műszaki és kulturális együttműködési megállapo­dást írta­k alá. LISSZABON Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt ideiglenesen visszavonult főtitkára „poli­tikai hibának” nevezte, hogy pártja kitart Eanes tábornok elnökjelöltségének támogatá­sa mellett. Ennek ellenére csütörtök esti televíziós nyi­latkozatában felszólította a szocialistákat, hogy „fogadják el az országos bizottság dön­tését” és megerősítette, hogy a jobboldal elnökjelöltjét tartja a szocialisták fő ellen­felének a december 7-re ki­tűzött elnökválasztáson. Soares nyilatkozatában megpróbálta megmagyarázni, hogy miért vonta meg „sze­mélyes támogatását” az ál­lamfőtől. Azzal vádolta Eanest, hogy a parlamenti vá­lasztások után tartott sajtó­­értekezletén „szétszakította a szolidaritás kötelékeit” és megszegte a szocialistákkal kötött választási megállapo­dást.

Next