Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

2 Képújság A Szovjetunió a nukleáris fegyverzetek radikális csökkentésére törekszik A Német Szövetségi Köztár­saság érdekeivel ellentétesnek és teljesen elfogadhatatlannak minősíti a TASZSZ szovjet hírügynökség kommentárja Peter Boenisch bonni kor­mányszóvivőnek az új szov­jet leszerelési javaslattal kapcsolatos kijelentéseit. Úgy tűnik — állapítja meg a kommentár, amelyet szer­dán közölt a Pravda —, hogy az NSZK vezetőinek nincs ínyére, hogy ne telepítsék Nyugat-Európába az új ame­rikai nukleáris fegyvereket. Boenisch azt állította, hogy ha a Szovjetunió, Anglia és Franciaország rakétáinak számára csökkentené saját rakétáinak mennyiségét, ak­kor „háromszoros fölényre” tenne szert a robbanótöltetek terén. Ezzel kapcsolatban a kom­mentár emlékeztet rá: a Szov­jetunió már korábban beje­lentette, hogy kész csupán annyi robbanótöltetet meg­őrizni rakétáin, amennyivel Anglia és Franciaország ren­delkezik. Ami pedig a három­szoros fölényt illeti, az NSZK kormányszóvivőjének illene tudnia, hogy a brit nukleáris erők számos rakétája három, sőt, hat robbanótöltettel van felszerelve, ami több, mint amennyi az SS—20-asokon van. A szovjet javaslat lényegét meghamisítva Boenisch össze­keveri a közepes hatótávol­ságú és hadászati nukleáris fegyvereket, s az angol és francia nukleáris erőkkel a Szovjetunió tengeralattjárók­ra telepített hadászati ren­deltetésű rakétáit állítja szembe. A „szovjet erőfölény” kimutatására pedig a szovjet interkontinentális rakéták­hoz egyszerűen „hozzácsapta” a közép-hatótávolságú raké­tákat. A Szovjetunió a nukleáris fegyverzetek radikális csök­kentését javasolja Európában, mert csak ennek útján érhető el a kontinensen a biztonság erősítése. Ez teljes mértékben megfelel az NSZK érdekeinek is — szögezi le végezetül a kommentár. Genscher sajtóértekezlete A nemzetközi helyzet és a kelet-nyugati viszony alaku­lása szempontjából 1983 döntő jelentőségű év lesz — jelen­tette ki szerdai, bonni sajtó­­értekezletén Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter. Genscher azt állította, hogy az NSZK kormánya tevé­kenységével kedvező feltéte­leket akar teremteni az euró­pai közép-hatótávolságú fegy­verek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeres be­fejezéséhez. A nyugatnémet külügymi­niszter különös fontosságot tulajdonított az európai biz­tonsággal és együttműködés­sel foglalkozó madridi talál­kozó eredményes, külügymi­niszteri szintű lezárásának. Azt a várakozását hangoztat­ta, hogy a külügyminiszterek megbeszélései révén újabb le­hetőség kínálkozik majd a különböző álláspontok egyez­tetésére, ami „új impulzu­sokkal” szolgálhat a genfi tárgyalások számára is. Genscher közölte, hogy az NSZK tervezetet dolgozott ki a NATO számára, az előrelát­hatólag 1984. januárjában, Stockholmban megkezdődő európai leszerelési értekez­lettel kapcsolatban. Ebben a tervezetben az NSZK azt ja­vasolja, hogy a bizalomerő­sítő intézkedések hatályát az Atlanti-óceántól egészen az Uralig terjesszék ki. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács, Lázár György a Minisz­tertanács és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogadta dr. Házi Vencelt, hazánknak az Amerikai Egyesült Álla­mokba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.* Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke. CSÁD Hisszen Habré csádi elnök keddi sajtóértekezletén eluta­sította a tárgyalásos megol­dás lehetőségét a Gukuni Ved­­dei vezette ellenkormánnyal. Habré ugyanakkor közölte, hogy Líbiával „hajlandó még nem támadási szerződést köt­ni, feltéve, hogy a líbiai csa­patokat kivonják Csád északi részéből”. Mint ismeretes, Tripoli cáfolta, hogy csapato­kat küldött volna Csádba, Veddei erőinek támogatására. TEHERÁN Szerdán délelőtt megadták magukat a teheráni hatósá­goknak az Air France repülő­gépét hatalmukban tartó gép­rablók. Libanoni mozaik A csöpp Libanon — terü­lete mindössze 10 000 négy­zetkilométer, akkora, mint két közepes nagyságú ma­gyar megye — a világ egyet­len olyan országa, ahol a közjogi méltóságokat és a parlamenti mandátumokat úgynevezett vallási kulcs alapján osztják el tucatnyi felekezet között. A felekezeti választóvonalak olykor egy­­­beesnek a politikai választó­­vonalakkal, olykor élesen el­különülnek tőlük. Hogyan alakult ki ez a sajátos hely­zet? Melyek a főbb vallási­politikai csoportok, amelyek oly gyakran szerepelnek a sajtóban? A KIÁTKOZOTT maronitAk Libanon egy része hegyvi­dék. Az úgynevezett Liba­­non-hegység, amely Bej­rút fölött kezdődik, mintegy 4000 km 2 területű. Ez az alig járható hegység a tör­ténelem során mindenkor menedékül szolgált az üldö­zött kisebbség számára. A VII. század elején, még az alralb hódítás előtti, ide me­nekültek a Bizánc által ül­dözött keresztény maronita szekta tagjai. A maroniták — nevüket a szektaalapító Ma­run pátriárkáról kapták, — a keresztes háborúk idején segítséget nyújtottak a hó­dítóknak, s ezzel kiérdemel­ték vallási rehabilitálásukat. A libanoni hegyvidék 1864- ben speciális státuszt ka­pott a török birodalomban. Kieresatény kormányzó irá­nyította, s a törvényhozó testületben többséghez jutot­tak a keresztények, ponto­sabban a nagyobb részüket képviselő maroniták. Ami­kor pedig az első világhábo­rú után Libanon és Szíria francia mandátum lett, Pá­rizs 1920-ban a maroniták érdekében, Szíriából önké­nyesen Libanonhoz csatolta a zömmel mohamedánok lak­ta Bej­rútot, a partvidéket és a Bekaa-völgyet. Így lett a korábbi 4000 négyzetkilomé­teres Kis-Libanonból a mai „Nagy-Libanon”. VALLÁSI aritmetika A mohamedán­­ lakosság azonban tiltakozott ez ellen, ezért később, 1943-ban sajá­tos kompromisszumra került sor. A mohamedánok le­mondtak arról, hogy vissza­térjenek Szíriához, a maro­niták viszont beleegyeztek a francia csapatok távozásába és a függetlenség kikiáltásá­ba. Egyúttal megállapodtak az úgynevezett felekezeti de­mokrácia alapelveiben. Az 1932-ben megtartott, kétes értékű népszámlálás alapján úgy döntöttek, hogy az országban 6:5 az arány a keresztények javára. (Nap­jainkban — óvatos becslés szerint — a lakosság 35 szá­zaléka a keresztény és 65 százaléka a mohamedán.) Mégis, az egyezség­­ értelmé­ben a köztársasági elnök, a hadsereg és a rendőrség ve­zetője mindenkor maronita, a miniszterelnök szunnita mohamedán, a parlament el­nöke pedig síita mohame­dán. A parlamentben több­ség illeti meg a kereszténye­ket. A köztársasági elnök ma is maronita, Amin Dzsemajel személyében. A Dzsemajel­­klán a legjelentősebb maro­­miiíd­a pántina, a fall­ain­gii­st­áikina támaszkodik, de vannak olyan nagycsaládok, illetve klánok, amelyek szembenáll­­nak vele. Ilyen az északi Zghorta városában a volt köztársasági elnök, Szulej­­man Frangié. Az ő fiát — a maronita közösségen belüli egyeduralom megszerzése ér­dekében — 1978-ban meg­gyilkoltatta a Dzsema­jel­család. A keresztény Frangié azóta Dzsemajelék esküdt el­lensége. Magánhadseregével csatlakozott az ellenkor­mányhoz, amely júliusban Szíria támogatásával ala­kult meg a nemzeti érdeke­ket kiárusító, Izraellel együttműködő Dzsemajel­­kormány ellen. DRÚZOK VÉGVESZÉLYBEN? Az elib­eni karmiány vezető ereljje a drúz közös sóig. A drú­­zok a témséig egyik lagsialjiá­­fdssalbb mid­Walmadiáin szeferáíjla. A XI. században ugyancsak az üldöztetés elől manelkuil­­ite­k a líilbainidali hegyekbe. Ne­vüket ad-Dair­aiZi perzsia teo­lógustól kaptá­k: ő volt a XI. saaszíad elején elit al-Híalkh­im, az őrült egyiptomi­­ síiiiita kalifa bászli fiiliizóffiüsta. A Vallási té­bolyban szenvedő al-Haknim kímálidilleinül üldözte a ke­­nesabéínyi elket és az ilsrbanii böl­csesség reinkarnáciőjiámlaik te­­lkim­ijeitttíe mlagiált. Hívei mláig szentiül hu­szk­ik, h­ogy „a ka­lifa nem halt meg, csak el­­mejitezet­t az időben”, s hogy egy szép alaipon mlaljd vliSszia­­itór a földre. IA l­iíbalnloim hegyeikben a drúzo­k színiite állil­ainidóain vi­askodtak a mainemilitáikkal. A török uralom idején, a XVII. isszáiziadalom vezetőik m­egklap­­ták a Libanon emlínje címet. A francia bearwaftkazáis nyo­mán, majd a gyarmatosítás i­dlején elnyomták öklét. Alig­ha Véletlen, hogy a húsz­as évek végén ők nobban bon­itá­k kii a nagy felkelést, az izrael a céllal, hölgy Libanon té­rjen vissza Szoölhoz. A drúzok vezették az 1958-as polgárhá­borúit, az Eilsenb­rocher-elvet el­fogadó mianomlista elnök ellen. Az 1965—66-os poligárth hábo­rú idején a palesztinokkal vállvetve harcoltak a keresz­tény jobboldal ellen. Most ők kezdeményezték a haza­fias ellaniko­rmá­ny megala­kítását. Az iiildlísék: Izrlaied a mlaglhl­irdetett cSapaiíáitc­soporr­­tosítás jegyében kivonja al­a­­ikuil­aitai­t a Blejh­árttól délkelet­re fekvő Sufú hegységből, a drúzolk sze­ntegráliából­, s ha lOidra bevonul a falaingisták­­li irányította libanoni hadse­reg, a drúzok végveszélybe kerülnek MOHAMEDÁN SZÍNKÉP .Említettük, hogy a mai Libanon lakosságának zöme mohemidán. A midhamledá­­niak m­integy fele szunnita, a másik fele síita. A mohame­dán közösség politikailag sokrétű. Vannak olyan cso­portok, amely­ek rokonszen­veznek a Szíiriiával és sze­m­­banláillnak a Dzsetmajél-kor­­m­ánnyal­. Mások viszont — az „ellenségem ellensége a ba­rátom” elv alapj­án — haj­landók támogatni a m­arlam­i­­­sta vezetőket Szíriáival szem­ben. A szundiita mdhlai medá­­mok egyik esement vezetője, Ras Sid K­arámii volt miniszter­­elnök szintén tagja az ellen­­kor­mlánynak. Az ellenkormányban tehát együtt vannak maroniták, dlrúaok, szunni­iták. Együtt, de küll­ön-külön szervezetben. Vannak azonban olyan liba­noni pártok, illetve szerve­zetek, ahol nincs különbség mohamedánok és kereszté­nyek között. Hysen a Libano­ni Kamimurtista Párt, a Pa­lesztin Kommunista Párt és a PFSZ több marxista szer­vezete. MAKAI GYÖRGY A keresztény falangisták egyik ütege a Suf-hegységben Valid Dzsumblatt, a drú­zok vezetője 1983. szeptember 1. A cselekvő emlékezés napja Szerda esti kommentárunk. A történelem kalendáriumában nagyon sok a fekete nap. De ma már tudjuk, hogy — következményeit te­kintve — soha egyetlen nap sem jelentett annyi halált és szenvedést, mint 1939. szeptember elseje, amikor a német fasizmus kirobbantotta a második világháborút. A fasizmusnak megvan a maga kérlelhetetlen logi­kája. Georgi Dimitrov már a lipcsei per során vérbírái szemébe vágta a haladás hívei által már régebben meg­fogalmazott igazságot, hogy a fasizmus és a tömeges vérontás fogalma elválaszthatatlan egymástól. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a történelem legiszonyúbb világégésének fényénél pillantsák meg a korábban meg­tévesztettek is ennek az igazságnak a cáfolhatatlansá­­gát. Jó lenne a fasizmusra úgy emlékezni, mint a múlt nyomasztó, de végleg lomtárba került emlékére. Jó len­ne — de sajnos, nem lehet. A legrosszabb ösztönökre épített ideológia, más népek megvetése és elnyomása, a fajgyűlölet, a nyers erőszak kultusza ugyan óriási csatát vesztett 1945 feledhetetlen tavaszán, de — mivel gyökerei a földkerekség egy részén megmaradtak — nem szűnt meg létezni, hatni, fenyegetni. Rendőrsortűz Pinochet Chiléjében, bantusztánoknak becézett koncentrációs táborok az apartheid földjén, a Dél-Afrikai Köztársaságban, egymást követő junták Közép- és Dél-Amerikában, a Ku Klux Klán reneszán­sza az amerikai délen, gátlástalan háborús uszítás ettől északra, a Potomac partján, szélsőjobboldali terroristák politikai gyilkosságai Nyugat-Európa egy részén, újnáci nosztalgia-tüntetés a háborús bűnös Dönitz admirális temetésén és neofasiszta demonstrációk Mussolini szá­zadik születésnapján. Nem, sajnos, a hétköznapi fasiz­mus napjainkban sem tűnt el teljesen. A történelem az élet iskolája — mondták a rómaiak. Az ember egyebek között attól ember, hogy megszívleli a saját és elei tapasztalatait. Az igazi emlékezés soha­sem pusztán kegyelet; 1939. szeptember elsejére a cse­lekvésre buzdítás riadójával emlékezünk: világméretű harccal a legnagyobb háború kirobbantója, a fasizmus ellen. Az emberiség jobbik, nagyobbik fele ezen a na­pon, szeptember elsején tartja — valóban világméretek­ben — a fasizmus elleni küzdelem nemzetközi napját. A második világháború kirobbantására emlékezve, egyszerűen képtelenség nem gondolni azokra az erőkre, amelyek az emberiség végpusztulásának iszonyú láto­mását felidéző harmadik világháború előkészítésén munkálkodnak. Küzdeni ellenük nemcsak erkölcsi kö­telesség, hanem az elemi életösztön parancsa. HARMAT ENDRE Kibővített parancsnoki értekezlet a Tolna megyei Rendőr-főkapitányságon A belügyminiszter 32 éves belügyi szolgálat után Hirsch Kálmán r. ezredest, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének helyettesét érde­mei elismerése mellett nyug­állományba helyezte. Ebből az alkalomból tartott kibővített parancsnoki érte­kezleten részt vett Földesi Jenő belügyminiszter-helyet­tes, K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának első titkára, és a me­gye más állami­, társadalmi szerveinek vezetői. A belügyminiszter főkapi­tány-helyettessé ■ Eigner György r. alezredest nevezte ki. I Az 1983. áügusztus 30-án meg­tartott augusztus havi lottó-ju­talomsorsolásról, melyen a 32. heti szelvények vettek részt. A gyorsllstában az alábbi rövidí­téseket használtuk: a vásárlási utalvány (1000 Ft), b Wartburg Llm. típ. személy­­gépkocsira szóló utalvány, c Polski Fiat 126 P típ. személy­­gépkocsira szóló utalvány, d Vi­deoton HiFi-torony I. (39 900 Ft). e Videoton HiFi-torony n. (37 900 Ft), f szerencse utalvány (30 000 Ft), g szines tv (30 000 Ft), h Iparcikk-utalvány (25 000 Ft), 1 otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft), j zenesarok-utalvány (20 000 Ft), k televízió (10 000 Ft), 1 vásárlási utalvány (10 000 Ft), m vásárlási utalvány (9000 Ft), n vásárlási utalvány (7000 Ft), o vásárlási utalvány (5000 Ft), p vásárlási utalvány (4000 Ft), r vásárlási utalvány (3000 Ft), s vásárlási utalvány (2000 Ft).‘ A nyertes szelvényeket 1983. szeptember 25-ig kell a totó-lot­­tó kirendeltségek, az OTP-fió­­kok. vagy posta útján a Sport­­fogadási és Lottóigazgatóság cí­mére (1875 Budapest V., Mün­nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorsllsta közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 2 396 375 k 2 042 238 s 2 413 964 O 2 419 827 g 2 425 690 m 2 437 416 n 2 443 279 k 2 449 142 m 2 455 005 n 2 460 868 p 2 466 731 r 2 472 594 r 2 490 183 j 2 496 046 s 2 50:1 909 k 2 507 772 s 2 513 635 s 2 525 361 j 2 537 087 f 2 548 813 h 2 554 676 r 2 560 539 r 2 566 402 S 2 583 991 p 2 613 306 02 625 032 p 2 630 895 h 2 648 484 k 2 666 073 n 2 671 936 n 2 724 703 r 2 730 566 s 2 736 429 n 2 742 292 1 2 748 155 f 2 754 018 h 2 765 744 n 2 771 607 k 2 777 470 n 2 783 333 1 2 800 922 n 2 806 785 n 2 824 374 r 2 836 100 s 2 841 963 s 2 847 826 r 2 853 689 r 2 859 552 j 2 865 415 d 2 871 278 h 2 877 141 m 2 883 004 i 2 894 730 n 2 900 593 O 2 918 182 e 2 924 045 1 2 929 908 O 2 935 771 02 941 634 f 2 953 360 g 2 959 223 p 2 965 086 k 2 970 949 o 2 988 538 k 2 994 402 s 44 680 331 m 44 686 194 g 44 692 057 m 44 891 399 p 55 679 319 p 79 002 333 s 79 008 196 1 79 014 059 p 79 019 922 k 79.025 78 79 031 648 i 79 037 511 p 79 049 237 S 79 060 963 r 79 072 689 s 79 078 552 S" 79 113 730 m 79 125 456 f 79 ISI 329 h 79 143 045 d 79 148 908 1 79 160 634 m 79 166 497 o 79 184 086 079 189 949 O 79 195 812 p 79 207 538 p 79 213 402 O 79 219 264 s 79 225 127^J9 230 990 1 79 236 853 n 79 242 710H^T? 248 579 O 79 266 168 1 19 283 757 mJ1289 620 h 79 295 483 o 79 301 346 318 935 n 79 324 798 r 79 330 661 f 79 336 524 h 79342 387 n 79 348 250 1 79 354 113 S 79 365 839 s 79 383 428 j 79 389 291 f 79 395 254 1 79 401 017 m 79 406 880 1 79 412 743 f 79 424 469 g 79 430 332 s 79 436 195 O 79 447 921 r 79 459 647 1 79 483 099 m 79 488 962 1 79 494 825 f 79 500 688 g 79 512 414 n 79 518 27 79 524 140 m 79 530 003 o 79 535 86 79 541 729 o 79 553 455 j 79 576 907 1 82 015 915 n 82 039 367 o

Next