Tolnai Világlapja, 1904. október-december (4. évfolyam, 40–52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

TOLNAI VILÁG­LAP 1627 kitűzött czélpontot el nem éri. Aki futás közben a lapdát a földre ejti, az köteles a versenyből ki­­állani. Minden játékot jobb, bal, váltogatott és pá­ros kézzel kell játszani, rövidebb, hosszabb lökés­sel vegyest. A játék tartama kétszer 10 perc­, közben 5 perces szünet. Az­ első 10 perczben a játé­k 5 perczig a jobb kézzel, 5 perczig a bal kézzel folyik. Ez alatt az időtartam alatt a lapdát kifogáskor azon­nal vissza kell lökni, az utánlökés tilos, és ha ez mégis megtörténnék, ez már­­ rosszat jelent. A második 10 perczben, mely az 5 percznyi szünet után következik, a játék épen úgy történik, mint az első 10 perezben, 5—5 pereznyi időre előre meg kell állapítani, hogy mely kezekkel kell a lap­dát kifogni­­és visszalökni, de mégis azzal a különb­séggel, hogy a lap­dát a kifogáskor nem szabad azon­nal visszalökni, hanem előb­b a kifogó önmagának­­ rövid lökést csinál függőleges irányban fölfelé és a lapdát csak annak visszaesése után löki vissza ellen játékosának. Minden játéknál egy bíró ítélkezik, aki a rossz lökések vagy a nagysorozatú számok számát fel­jegyzi. Hogy melyik fél, pár vagy csapat kezdi meg a játékot, azt sorshúzás útján kell eldönteni. Az a csapat, amelyik kezd, választja meg a helyet is, ahol a játékot megkezdi. A sorsolást közvetlenül a játék megkezdése előtt a versenybíró ejti meg. Mindig az a fél, pár vagy csapat a győztes, amely a két félidőben jobb és balkézzel kevesebb rossz pontot csinált, vagy az, amely egyfolytában nagyobb sorozatot tudott elérni. A játék addig folyik, míg a lapda a földre nem esik, azután az a fél kezdi újra, akinek a területén a lapda leesett. A versenybíró mindig síppal jelzi, hogy mi­kor kell a játékot megkezdeni, félbeszakítani és be­fejezni. Ahogy a versenybíró a játék fölött dönt, abba bele kell nyugodni. Ezzel a végére értünk a szép «Turul-lapdajá­­ték» ismertetésének, de nem mulaszthatjuk el an­nak a megemlítését sem, hogy a test fejlesztésé­ben, az izmok edzésében is kiválóan fontos szerepet játszik. Legfőbb előnye az, hogy ennél a lapdajáték­­nál soha sem kell előre hajolnunk vagy görnyed­nünk, mint a többi lapdajátékoknál, hanem min­dig egyenes a testünk tartása, sőt gyakran hátra is kell hajolnunk, ami által azt a kedvező körül­ményt érjük el, hogy testünk egyenes lesz, mint a nálszál, a lökés meg természetes, erősíti, edzi a kar izmait, a játék közben előforduló futások, ug­rások, erősítik a lábszárakat, ruganyossá teszik já­rásunkat ; amint a lapda repülését lessük, szemünk látása fejlődik. Tehát amellett, hogy a játéknál kellemesen él­veztünk, testi erőnket és ügyességünket is fejlesz­tettük. Különösen vidékieknek előnyös, akiknek keve­sebb alkalmuk van lawn-tenniszt játszaniuk, mert pályájuk sincs hozzá. Ennek a labdajátéknak ugyanis az az előnye, hogy a szobában épen úgy játszható, mint kint a szabadban. * A­ki meg akarja ezt az úgy kellemes, mint test­edző játékot tanulni, könnyebben elsajátítani, for­duljon­ a f­öltalálóhoz, aki bárkinek szívesen áll díj­mentesen rendelkezésére. A föltaláló könyvet is írt erről a játékról, melyben az oktatás is bennfog­­laltatik. A játékhoz való összes szerek szintén a faltaiénál Halácsy Antal, Erzébet-körút 6. szám, IV. emelet 24. kaphatóik, 6 koronától 10-ig. Négyes játék.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék