Tolnai Világlapja, 1911. január-március (11. évfolyam, 1–13. szám)

1911-01-22 / 4. szám

208 TOLNAI VILÁGLAPJA 208 A technika csudái Népszámláló gépezet. Az utóbbi évtizedek óta, mint ismeretes, az államok igen nagy súlyt fektetnek a népszámlálásra és minden lehetőt elkövetnek, hogy ez az óriási művelet, ez a való­ban nagy és értékes munka minél alaposabb és megbíz­hatóbb legyen. A népszám­lálás alkalmával ugyanis oly rengeteg és oly sokféle anyag, meg adat gyűl össze, hogy ezeket az adatokat helye­sen csoportosítva, szembe­állítva, a legnagyobb bizo­nyossággal megállapíthat­juk, hogy valamely ország népessége mivel foglalkozik, jómódú-e, vagy sem, mivelt­ségi színvonala emelke­dett-e ? Ezek a népszám­lálási adatok feltárják az illető nép, nemzet szárma­zási, faji, nyelvi viszonyait, napnál fényesebben elárulják valamely nemzetnek lappangó gyengesé­geit, hibáit, mulasztásait, szóval : az a rettentő adat­gyűjtemény, a­melylyé a népszámlálás átformálódik, az ahhoz értő szakember számára nyitott könyv, a­melyből ki lehet olvasni : hol, merre egészséges a nemzet, hol vannak bajok, hiányosságok ? Ezek a népszámlálási adatok valamely nemzet kórtörténetét, élettani leírását tartalmazzák, társadalmi értelem­ben véve. Elképzelhető tehát, hogy mennyire érdeké­ben áll minden államnak, hogy a rendesen tíz éven­ként megtartani szokott népszámlálás adatainak meg­bízhatóságához kétség ne férhessen, ugyanakkor pedig olyan módszerek alkalmaztassanak az adatok feldol­gozásánál, a­melyek ez adatok óriási mennyiségére való tekintettel a tévedések arányszámait lehetőleg csökkentik. Mert ott, a­hol — mint pl. nálunk — mondjuk húsz millió élő ember minden elképzelhető személyi adatait, körülményeit kell a számláló­lapok­ból összeállítani, külön csoportosítani, sorozni stb., nem csoda, ha az adatok körül némi csekély hibák merülnek fel; ezek a hibák azonban az adatok összes­ségének nagy tömegéhez viszonyítva nem jöhetnek számításba. Ámde már az adatoknak főosztályok, fogalmak és különböző statisztikai nézőpontok sze­rint való osztályozásánál tévedni nem igen szabad, mert a sok kicsinynek látszó tévedés nagy tévedésre fog vezetni. Ezért a népszámlálás adatainak feldol­gozása körül az államkormányok ezer és ezer szak­embert és kevésbbé szakembert alkalmaznak, hogy a vagonszámra összegyűlő számláló­lapokból az egyes adatokat számszerűleg egybevonják, összegyűjtsék. A többi azután már a társadalomtudósok, államfér­fiak, politikusok munkája, hogy a rengeteg adat­oszlopokból következtetéseket vonjanak arra, hogy hol, merre van baj, miképp lehet és kell segíteni az országos, vagy helyi bajokon. Minthogy pedig nálunk is most kezdik meg az idei népszámlálás adatainak feldolgozását, időszerűnek tartjuk bemutatni azt a népszámlálási gépet, a­melyet az idei württembergi, badeni és lotharingiai népszámlálás alkalmából hasz­nálnak. A gépezet villamos erőre van berendezve és voltaképp egy amerikai számláló vagy lyukasztó­gép. Tudniillik ennek a gépezetnek az a nagy előnye, hogy az összeadás rengeteg fárasztó munkáját rendkívü­l megkönnyíti. Ugyanis a számlálólapoknak meg­felelő vékony kartonlapokban vannak rovatok. Egy ember a lap adatait diktálja, a másik a megfelelő ro­vatot átlyukasztja, az átlyukasztott kartonokat egy másik ember rendezi, egy harmadik pedig egy külön számoló­gépen összeadja. Az idei württembergi, badeni és lotharingiai népszámlálás alkalmából az itt bemutatott számlálógépet használják. Az amerikai találmányú gép villamos erőre van berendezve, s az itt bemutatott géprészlet a számláló­lap adatainak ellenőrzésére szolgál. Egy karton­lapon ugyanis a számlálólap adatainak megfelelő számokat lyukaszt át a gép a kartonon, egy másik ember rendezi, csoportosítja a kartonokat, egy harmadik egy külön számlálógépen összeadja. Ez itt a fentebb ismertetett népszámlálási gépezet egészben. Egy vasállványba van beerősítve és villamos erő működteti. A gépet Amerikában szerkesztették és ott már választások alkalmával is kiváló eredménynyel használták, mert az ada­toknál a gép nem téved.

Next