Tolnai Világlapja, 1923. január-június (23. évfolyam, 1–13. szám)

1923-01-10 / 1. szám

12 KT 1 ------£5^3 TOLNAI VILÁGLAPJA Amikor Petőfi „titkolózott“. (P.331, 1846 Június 12.) ..Petőfi Sándor 25 éves, kun születésű fiatalember csak­ öt év óta lakik Pesten. Tagadhatatlan, hogy Petőfi ki­tűnő költői tehetség; ezt bizonyítják nyomtatásban meg­jelent versei. Magaviselete és bizarr külseje miatt isme­rősei különcnek tartják, sőt félbolondnak is. A városban rendszerint tolldíszes fehér parasztkalapot és hosszúszárú pipát visel. Petőfi már egy-két évig katona volt. A társa­ságban többnyire néma és nem ott nyilvánítja forradalmi szellemét, hanem költői munkáiban. Petőfi a minisztérium és a monarchia ellen szidalmakat szedett versbe és egy fölhívást is készített Magyarországhoz a lengyelek fölsza­badítására, továbbá egy forradalmi költeményt­ Magyar­­ország részére, amely a maga nemében a szabadság min­den határán túlmegy. Ezt a három költeményt Petőfi csak bizalmas körben olvassa föl vagy szavalja el. Ha észre­veszi, hogy jegyeznek, akkor megszakítja előadását. Petőfi nagyon titkolózik ezekkel a versekkel s ez az oka, hogy a referens eddig nem kaphatta meg. Hogy Petőfi társa­ságban forradalmi hangon beszél, sokan kétségbe akarják vonni, de mégis úgy van, mert hisz gyakran mondja, hogy Ausztria ellen mélységes gyűlöletet érez és reméli, hogy ezt csakhamar kielégítheti. Petőfi most a Pesti Divatlap társszerkesztője és állandóan anyagi bajok közt él, mert ahol csak könyvkereskedőknél kiadott munkája van, ha­­vonkint 5—2 forint előleget kér. (A nyakatokért német szö­veg ékesen így döcög: „nimmt er 5 bis 2 fi. E. M. antizipe­­tieren zu leihen.“)“ Az „anyagi“ helyzetről mindig jelentést kell tenni, mert Sedlnitzky rendőrminiszter és maga Metternich kan­cellár is gyakran úgy vélekedett, hogy a pénzbajjal köz­ködő politikust vagy másféle magyart aránylag könnyebb levenni a lábáról. Hiteles okmányokat találtam annak igazolására, hogy magát Kossuthot is anyagi előnyök csil­­logtatásával próbálták ártalmatlanná tenni. A Rottenbille­­rek és társaik pedig havi fix fizetést kaptak ércpénzben a bizalmi jelentésekért. Hogy milyen sok kém dolgozott Pesten, az irodalmi körökben is, azt bizonyítja tán az a tény, hogy ahány jelen­tést csak olvasnak itt Petőfiről, mindet más-más spion irta. A következő egy híressé vált találkozásról is beszámol, amelynek Deák, Wesselényi és Vörösmarty a szereplői, kellene hinni, hogy a radikálisok közt összeesküvés szövő­dött, amely tekintetben azonban a legcsekélyebb nyom sincs. Csak annyi bizonyult be, hogy a Pilvax-kávéház el­vadult ifjai közt vakmerő, az osztrák örökös országokkal szemben ellenséges szellem tápláltatik. Petőfi különös figyelmet érdemel, már csak a politikai versek és cikkek iránti hajlama miatt is, amelyeket cimborái közt elolvas. A minisztérium írásbeli szidalmazása közben már a ma­gyarokhoz szóló fölhívással is próbálkozott­­ Lengyel­­ország fölszabadítása érdekében, aztán már forradalmi verset is csinált. Két tény kétségkívül igazolja Petőfi túl­zott és veszélyes gondolkodásmódját. Az egyik műve miatt ugyanis koluzióba jutott a cenzorral, mert a cenzor a pap­ság ellen szóló sértő kifakadásait törölte.“ Néhány olyan sor következik aztán, amelyet a május 28-iki jelentés már velejében, sőt majdnem szó szerint közölt már. (A papságról és arról a bizonyos párbajról.) Végül ott a jelzett költemény Deák, Vörösmarty és Wesse­lényi találkozójáról. Pesti Divatlap, 24-ik szám, 1846­ június 11. „Egyik se szólt, csak szívok dobogott; Egyik se szólt, csak­ két kezet fogott. Zala nagy fia és ki vele kelt, Polgárhalott volt, a’ kit megölelt; Halott, de mégis keble nem hideg, A’ lelke villám, szava dörgeteg... Könnyűbe olvadt volna tán szeme — Nem volt a könnynek hová gyűlnie.­­ Tapinthatá csak­ a’ vendégeit. ’S érzé fájdalma minden kínjait. A’ kopasz költő álla légiitől ,S átgyuladt arcza keble lángitól. ’S míg a’ két nagy polgár ölelkezett, Szemében egy tiszta csepp remegett. Nagy élénk tömeg mozgott odakinn ’S hosszú „éljen“ zúgott le ajkain. A nép oszolván, lelkendve szólt: „Ez itt a hon­sz... háromsága volt.“ •Ez a vers­­ aláírással jelent meg és az egyik spicli azt a felvilágosítást kapta, hogy Petőfi a szerző, — tévedés volt — Sedlnitzky pedig tartotta annyira fontosnak, hogy a kamarilla ülése (a Staatsconferenz) elé terjessze. Az ülés után írt Szekrényesy főkapitánynak és a ravasz Posch postafőnöknek, aki Pesten a leveleket fölbontás, lemásolás után továbbította, hogy figyeljék meg Petőfit. Egy gyanús vers. (Spicli jelentés 18­16 június 10-án.) „Nemrég közölte­ a Divatlap a másolatban és fordítás­ban mellékelt költeményt. Arra a találkozásra vonatkozik, amely Deák Ferenc ellenzéki vezér és Vörösmarty költő, másrészt báró Wesselényi Miklós közt az utóbbinak er­délyi birtokán, Zsibón történt. Gyanítják, hogy egy bizo­nyos Petőfi Sándor (rövid ideig közkatona volt az osztrák hadseregben, körülbelül 25 éves fiatalember a kunok tör­zséből), a fönt említett lap munkatársa írta azt. Petőfi állí­tólag határozottan költői talentum, de forradalmi érzésű és egész egyéniségéről ítélve, veszélyesebbnek látszik, mint az ellenzéki „raesonneur“-ök nagy része. Jelleme mé­lyebb veretű, rendszerint csöndes, szóiakatú, de egyes nyi­latkozataiban izzó gyűlöletet árul el Ausztriával szemben és műveiben nagyobb elszántságot meg azt a reményt, hogy túlzott eszméi, amelyek a fennálló rend teljes fölfor­­gatását célozzák, hamarosan teljesednek, úgy hogy azt Rhen ma röszvény csonth­asogatás ss.A Kand­a-benöcs, ism­ert és mindig bevált ■’»■* B* a Ha **«**■»»»»*•• Ezt kérje minden gyógyszertárban. — Készíti: „OROSZLÁN** gyógyszertár, Budapest, IV, Papnövelde-u. 2 Ezüst evőkészletek mélyes/teau­ ezüst értékben nagy választékban. ** Arany, ezüst, briliens beváltás. 12 sze­mplet­t Szigeti Nándor és Fia­ta ISudnjfest, IV. kerület, Muzeum­­ körút ” 17. szám. Alakíttatott 1887. évben. Saját­ érdekében kérjük, hogy rendeléseknél hivatkozzon Tolnai Világlapjára. -187^3 A rendőrminiszter levele. (Bécs, 1846 junius 3.) „Amint értesülök, Pesten most egy bizonyos Petőfi Sándor, az ott megjelenő Divatlap munkatársa, azzal tűnt föl, hogy politikai verseket és cikkeket ír és hogy ezekben, valamint bizalmas körökben tett szóbeli nyilatkozataival, exaltált gyűlöletet árul el az osztrák államigazgatás ellen; a legközelebbi jövőre pedig a fennálló rend teljes felfor­dulását és a véres katasztrófát jósolja. Ebből az alkalomból fölkérem, hogy Petőfi egyénisé­géről, családi, vagyoni és egyéb viszonyairól, vita antend­ó­­járól és mostani foglalkozásmódjáról s összeköttetéseiről, továbbá intellektuális képességeiről és tanultságáról kö­zelebbi fölvilágosításokat szerezzen és ennek eredményét adja tudtomra; különösen pedig kérem, szíveskedjék poli­tikai viselkedését, járás-kelését gondosan szemmel tartani, nevezetesen a levelezését pontosan ellenőrizni, mihez

Next