Tolnai Világlapja, 1928. január-március (28. évfolyam, 1–13. szám)
1928-03-28 / 13. szám
onnal Világlapja AfliM zongora ősei. A zongora ma kétségtelenül a legelterjedtebb hangszer. Mindenütt egyaránt megtalálható, fejedelmi udvarokban éppen úgy, mint egyszerű polgárok lakásaiban, öreg, fiatal egyaránt játszik rajta. Nagyban hozzájárult az ember társaséletének kifejlesztéséhez. Általánossá tette a zenét s amellett nagyban kifejlesztette a zeneművészetet. Éppen ezért nem érdektelen visszatekinteni ennek a ma nagyon elterjedt hangszernek a múltjára és őseire. A zongora régi nagyon és mai német neve a k avir, a latin clavis szóból származik s ez annyit jelent, mint kulcs. Ezt a szót onnan vették, hogy a zongora előtt használatos orgonában a kulcs nyitotta ki a légszekrényt, hogy a levegő mindannyiszor behatolhasson abba a sípba, melynek éppen hangot kell adni. Az első hangszer, amely a zongora őse volt, az úgynevezett clavichordia, amely két szónak az összetételével magyarázható meg. Clavis, annyit jelent, mint kulcs, chordia pedig húrt jelent. A mai zongora története alig több kétszáz évesnél, de ha azt vizsgáljuk, milyen régi az eredete az úgynevezett zongoraszekrénynek, akkor sokkal régebbi időkre mehetünk vissza. Már az ókorban használtak olyan hangszert, amelynek az volt a célja, hogy a különböző hangviszonyokat meghatározza. Az egyiptomiaknak is voltak hárfáik, lantjaik, melyek megfeleltek a mai, hasonló nevű hangszereknek. A középkor pedig sokféle hangszert ismert. Ilyenek voltak a 35 húrral bíró simikon, a spinett és a cimbalom. Az orgonát már Theodosius római császár korában ismerték. Az első zongorához hasonló hangszert a XV. század elején használták s ez nem volt más, mint egy egyszerű deszkából álló szekrény, amelyen egy húrt feszítettek ki. Később minden hangot keresztlécekkel választottak el egymástól. Majd előállott az a szükség, hogy több húrt helyezzenek el a szekrényen s így keletkezett a cimbalom, amelyen kifeszített húrok voltak. Ez az egyszerű hangszer nemsokára más, fejlettebb eszközök által lassan kiszorult s pedig olyan hangszer által, amelyen a farészeket már fémmel helyettesítették, amelyeket hátulról billentyűk emeltek fel és ezáltal szólaltak meg a húrok, nem pedig, mint az előbbi hangszereken, ahol a játszó ujjai szólaltatták meg ,a húrokat. A hang ugyan még gyenge volt, a hangterjedelem még korlátolt, de már 1500 körül olyan hangszert is készítettek, amelyen három oktáva volt és tizenkét félhang. Az első ilyen zongorafajtáknak még nem volt lábuk, hanem azokat az asztalra helyezték. Már a XVIII. században készült hangszernek lába is van. Eleinte egy húrt különböző billentyűk ütöttek meg, később minden hangnak megvolt a maga húrja. A XVI. században a velencei Spinetti olyan eszközt készített, melyet róla Spinett-nek neveztek el. Leginkább négy- vagy háromszögletes formájú volt. A milánói Rossi néha hat- vagy hétszögletű formát is adott a hangszerének. Ennek a hangszernek fiókos szekrény formája volt, nem volt fedele, hanem faragásokkal és berakásokkal volt díszítve. A spinetten nem a billentyűk irányában haladnak a húrok, hanem keresztben a hangszeren. Ilyen hangszeren sokat játszott Angliában Erzsébet királyné. Sok helyen, Hollandiában, Olaszországban ez volt a házi hangszer. A nagyvárosokban, különösen Németországban nagyszerű spinettkészítők voltak. Egyike a leghíresebbeknek volt Player Johann, Londonban, aki a XVII. században élt. Az általa készített hangszer a múzeumban ma is megvan. Emellett már nagyon sűrűn lehetett látni az úgynevezett táblaalakú zongorát, de valamennyit kiszorította a XIX. század elején keletkezett kalapácszongora. A legnagyobb és legerősebb hangú a spinetthez hasonló hangszerek között a szárnyzongora volt, melyet zenekarban is alkalmaztak már. A muzsikust, aki ezen játszott, cimbalmosnak hívták. Handel oratóriumainak előadásakor is használta ezt a hangszert. Most már mind gyakrabban használják a szárnyformát. A gyártásban pedig a rézalkatrészeket acéllal helyettesítik. Abban a törekvésben, hogy a gyártmányokat minél tökéletesebbé tegyék, nagyon sok furcsa dolgot hoztak létre. Egy francia hangszergyártó például olyan zongorát készített, amely számtalan hangszert utánzott, például lantot, hárfát, flórát, klarinétot, egy cseh hangszerkészítő pedig olyan zongorát készített amely még az orgonasípokat is utánozta. A készítőn kívül senki nem tudta ezt a hangszert kezelni, mert a zenei hangokon kívül a mennydörgést, meg a jégeső hangját is utánozni tudta. A XVIII. század azonban már nagy haladást mutat a zongoragyártás terén, " mert egy flórenci mester olyan zongorát készít, amely különböző erősségű hangokat tud adni s a hangokat árnyékolni is tudja. Ez már kalapácszongora volt, melyet mind jobban tökéletesítenek. A florenci gyártmányt a németek tökéletesítették s abból Nagy Frigyes is rendelt s azon a nagy zeneköltő, Bach játszott Ezeket a gyártmányokat még nagy út választja el a híres Bösendorfer s más hasonló híres gyártmányoktól, amelyek ma már számtalan példányban vannak elterjedve az egész világon. A madarak sajátságos viselkedése, ha sapkát tesznek tv fejükre. Egy angol tudós a Journal of Phisiology című tudományos lapban érdekes leírást ad az olyan madarak viselkedéséről, melyeknek sapkát tett a fejükre. Némely madárfajta ugyanis ilyenkor annyira felfelé fordítja fejét, hogy a tarkója a hátát érinti s csőrének hegye a farkára mutat. Sokszor órákhosszat ebben a helyzetben vannak megmerevedve és sem zajra, sem érintésre nem reagálnak. Még ha feldobja az ember őket a levegőbe, akkor is visszatérnek ebbe a helyzetbe. Állapotuk a „hipnotizált" tengerimalacok, szalamandrák, békák stb. helyzetéhez hasonlít. * Majmok mint gyümölcsszedő háziállatok. Kelantanban, a maláji államok egyikében, úgyszintén Sziám Pattani nevű tartományában a bennszülöttek a gyümölcsszedést majmokkal végeztetik, melyeket e cél elérésére gondos szelídítési eljárásnak vetnek alá. A majmokat még fiatalon fogják és cölöpökhöz kötözik, mely cölöpök hegyére gyümölcsök vannak kötözve. Hamar rájönnek a kiképzésre befogott állatok, hogy a gyümölcsért fel kell mászni s azt a magasból le kell dobni, hogy odalenn nyugodtan elfogyasztható legyen. Amikor az alapgondolatot ilyenformán már magukévá tették, pálmafákon képzik őket tovább. Az ilyen gyümölcsszedő majmok pórázon követik gazdájukat a munkára s igen jól dolgoznak. Ha meggondoljuk, hogy ezernyi vad állatfajtából jóformán csak egytucatnyi szelídült meg háziállattá, a malájok és sziámiak majomszelídítése nem is olyan csekély eredmény. • Meddig „él" egy zsebóra ? Szakértők véleménye szerint egy jó zsebóra élettartama ötven esztendő. Mindennapi szolgálatának elvégzése közben egyensúlyzó kereke óránként 18.000 rezgést végez, vagyis több mint 157 milliót egy év alatt. Ugyanennyiszer tágul ki és húzódik össze a hajszálrúgó, valamint ugyanennyi az óra ketyegéseinek száma. Bámulatos rekord ez, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy az óra állandó működése milyen csekély „üzemanyagot" fogyaszt. A szakértők jogosan beszélhetnek üzemanyagról, vagyis táplálóerőről, mert hiszen minden gépet „etetni" kell, hogy munkát teljesítsen s az óra sem más, mint egy kis gép. Az órát minden 24 órában „etetjük" azzal, hogy felhúzzuk, azaz összepréseljük a rúgóját. • Háromezer kiló súlyú festmény. Hálából, hogy Amerika beleavatkozott az európai világháborúba és ennek sorsát eldöntötte, Franciaország a washingtoni kormánynak óriás festményt ajándékozott, amelynek címe : „A háború Patheonja". A festmény keret nélkül 15 méter magas és 120 méter hosszú, a vászon súlya pedig több mint 3000 kiló. A legkiválóbb francia művészek hat évig dolgoztak rajta. Mikor elkészült és átszállították Amerikába, külön állványszerkezetet kellett csinálni az összegöngyölítésére. Egyébként az óriás festmény csataképeket ábrázol a világháborúból — a világbéke nagyobb dicsőségére. Szeplők ellen, továbbá májfoltok, pörsenések ellen CrémeMontreuil Edy Biztosi Gyors ! Kellemes ! Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszertárakban Figyelmeztetés Vigyázzon, mivel a Montreull-féle Créme Eva és Savon Éva neve megváltozott ! Ügyeljen, — hogy eredeti „Montreull",-féle crémet és szappant kapjon ! — Utánzatot utasítsa vissza! Magyarországi főraktár : TÖRÖK PATIKA Budapest, VI. ker., Szirály ucca 12 szám 61 Ha a lábai fájnak, oldjon fel ma este csekély mennyiségű Szent Rókus-láblét egy lavór jó meleg vízben és Áztassa lábait vagy 10 percig. Ezen idő miailva a kínzó égető érzések, feltörések, a láb zsibadtsága egy csapásra megszűnnek. Elmulasztja a fájdalmakat, melyeket a cipő szorítása okoz. Hosszabbíztatás megpuhítja a tyúkszemeket és bőrkeményedéseket annyira, hogy azok kés vagy borotva nélkül eltávolíthatók. A Szent Rókus-láblésfürdő csodálatosan megedzi az érzékeny lábakat és tökéletesen rendbehozza, úgyhogy gyalogolhat, sportolhat, amennyit akar, vagy állhat egy helyben a fáradtság vagy fájdalom legcsekélyebb érzése nélkül. Egy nagy csomag Szent Rókusié lesó ára 1 pengő 28 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Ha valahol nem kapná, forduljon a budapesti Szent Rókus-gyógyszertárhoz, VII. ker., Rákóczi út 70 szám