Tolnai Világlapja, 1937. január-március (37. évfolyam, 1–14. szám)
1937-01-27 / 5. szám
AZ OKOZVA TÁMADÓ SPANYOLNÁTHA! Angliában három millió ember fekszik spanyolban. Beszélgetés Pekanovich István dr. egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsossal a közeledő fertőző betegségről. A külföldi nagy influenzajárványok idegesítőleg hatnak a közönségre, ami teljesen érthető. Eddig ugyanis, minden járvány alkalmával, külföldön ütötte fel fejét a spanyolnátha s dél felé vonulva érte el Magyarországot. Felkerestük Pekanovich István dr egyetemi magántanárt, egészségügyi főtanácsost, a kiváló belgyógyászt, hogy véleményét kérjük ki a felénk közeledő spanyoljárvánnyal kapcsolatban. A veszedelmes járvány, mint tudjuk, Angliában lépett fel az idén s pusztítása igen súlyos arányokat öltött. Általánosságban súlyos lefolyásúak, az azóta más országok felé lehúzódó megbetegedések is. Pekanovich tanár a spanyolnátháról és annak védekezéséről a következőket mondotta: — Ha meggondoljuk, hogy 1918-ban New-Yorktól Moszkváig dühöngött a járvány és közel nyolc millió embert pusztított el, érthetővé válik az az ideges izgalom, mellyel a járvány közeledéséről beszélnek. Az újságok híradása szerint Angliában mintegy három millió ember vergődik ebben aszörnyű, félelmetes betegségben s ki tudja, hol állnak meg méretei? — A tudomány sajnos — mondja Pekanovich tanár, — még ma sincs tisztában ennek a betegségnek kórokozóival. Szimptómái a közönséges nátha és influenza szimptómáival sokban azonosak, de előidézője mégsem az influenzabacillus. Francia orvosi körökben, újabban az a vélemény alakult ki, hogy a kórokozók olyan parányok, melyek nagyítóval sem láthatók s áthatolnak a legsűrűbb, tehát a porcedaszűrőkön is. Ez az oka a betegség gyors terjedésének is. Az elképzelhetetlen parányok, felhőszerűen úsznak a levegőben s vándorolnak egyik országból a másikba, amíg az ütő viszontagságai vagy valami kémiai erők találkozásában el nem pusztulnak. Ezért nehéz a védekezés is a járvánnyal szemben. Statisztikai megállapítások szerint, ott, ahol fellép, a lakosság hetven-hetvenöt százaléka esik át rajta. Némelyek alig érezhető, enyhe, mások súlyosabb formában. Ez nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy egy beteg, egyetlen köhintéssel vagy tüsszentésével, tömegesen löki ki magából a baktériumokat. Egyetlen beteg képes megfertőzni százakat. Más fertőző betegségeknél, érintkeznie kell a betegnek az egészséges emberrel, hogy fertőzés jöjjön létre, a náthaláznál a veszedelem a levegőben van. Ez a veszedelem, természetesen, hatványozott mértékben fennáll olyan helyeken, ahol tömegesen tartózkodnak :az emberek. Várótermekben, színhezakban, mozikban, villamosokon, autóbuszokon, iskolákban, bírósági tárgyalótermekben, vonatokon, zsúfolt hivatali helyiségekben, ahol a közönség tömegesen fordul meg. A legjobb védekezési eszköz tehát, a betegséggel szemben, kerülni ezeket a helyeket s lehetőleg otthon, a tiszta lakásban tartózkodni. A legideálisabb állapot az volna, ha járvány idején, ki sem mozdulnának az emberek a házaikból. Ekkor nem terjesztenék s nem is kapnák el a betegséget olyan mértékben, mint a napi élet forgatagában. Ez persze lehetetlen kívánság, hiszen az élet iramát nem lehet megállítani. De bizonyos elővigyázattal, bizonyos körültekintéssel, óvatossággal tartozunk önmagunknak és embertársainknak is. Kerüljük a tömegesen látogatott helyeket s tartsuk szabálynak, hogy másokra ne tüsszentsünk, ne köhögjünk, ne krákogjunk s lehetőleg tartózkodjunk a fölös beszélgetéstül, fecsegéstől is, öltözködjünk melegen de ne úgy, hogy gyaloglás közben a túl meleg ruhában felhevüljünk. A felhevült test könnyen meghűl s a meghűlés csökkenti a szervezet ellentálló képességét s a talajt előkészíti a fertőzésre. Sokan még ma is azt hiszik, hogy a betegséget „meghűléstől" kapják. Ez óriási tévedés, mert a bajt a bacillusmilliárdok hozzák, a hűlés csal, a szervezetet készíti elő a bacillusok számára. Mégis ügyeljünk tehát arra, hogy meg ne hűljünk. Könnyű meghűlést eredményeznek a fürdőszobák, ha a víz és a levegő között igen nagy a hőmérsékkülönbözet. Na a test megszokott egy ruhadarabot, azt nem lehet könnyebb ruhával helyettesíteni a hideg időjárás alatt anélkül, hogy a hűlésnek ki ne tenné az ember magát. Azért veszélyes, például a hölgyek számára, ha egyik nap hócipőt, másik nap könnyű kivágott cipőt viselne!.. Egy-egy megszokott nyaksál letétele, kigombolt felsőkabát meghűlést eredményezhet, úgyszintén a lábbelin keresztül felszívódó nedvesség, a hólé stb. Ezért nagyon fontos, különösen gyermekeknél, a meleg lábbeli. Meleg, túlfűtött helyiségekben ne tartózkodjunk télikabátban, mert ha kimegyünk, hülésnek tesszük ki magunkat. Járvány esetén nagyon ajánlatos naponta 10—15 centigram kinint szedni. A kininnek ugyanis nagy a baktériumpusztító hatása. Elérjük ezáltal, hogy az infekció veszélye kisebb s a betegség lefolyása a legtöbb esetben enyhébb. Minden körülmények között orvoshoz kell azonban fordulni, ha a betegség jelentkezik. Általános vélemény szerint az alkohol jó hatással van egyrészt a betegség elkerülésére, másrészt a gyógyulásra. Ez részben meg is felel a valóságnak, amennyiben az alkoholfogyasztás bizonyos határok között mozog, amit csak orvos tudhat meghatározni. Az alkohol túlzott felvétele szintén csökkenti a szervezet ellenállóképességét, vagyis a túlzott alkoholfogyasztás egyáltalán nem használ, sőt károsnak mondható. Tény azonban, hogy az influenzaaz egyetlen betegség, melynél az alkohol csekély mennyiségben jótékonyan hat. Szoktak használni bizonyos orröblögetési szereket, ezek azonban, az orrnyálkahártya izgatása miatt, inkább ártanak, mint használnak. Az eddig használt oltási szérumok nem bizonyultak hatásosaknak. — Méltóságos uram — kérdezzük, — mik a betegség szimptómái, hogyan tudja meg valaki, hogy spanyolnáthát kapott? — A betegség a legváltozóbb formában jelentkezhetik. A baktériumok megfészkelnek a garatban, a légzőszervek nyálkahártyáiban. A fertőzés után 1—2—3 nappal hidegrázást érez a beteg, azután lázas lesz. A közérzet rossz, nagyfokú levertség jelentkezik. A végtagok és a derék fájni kezdenek. A nátha már az első napokban jelentkezik. A szem körhártyájának hurutos állapota lép fel, a szemhéjak nehezek, a szem könnyes lesz, a beteg nem állja a fényt. Állandó láz kíséretében jön azután az erős köhögés, légcső- és hörghurut, erős csontfájdalmak, az emésztőszervek rendellenessége, hasmenés, görcsök, bélfájdalmak. Olykor izületi és izomfájdalmak lépnek fel a betegnél. Előfordulnak idegbántalmak, idegzsába, ideggyulladások, vérkeringési zavarok. — Mikor lehet halálos kimenetelű a betegség? — Ha szövődménnyel, például tüdőgyulladással komplikálódik Az emberi szervezet ugyanis állandóan meg van rakva bacillusokkal. Tele van a garat, a légzőszervek. Ha mármost a spanyolnátha legyengíti a szervezetet, erőre kapnak a szövődményeket létrehozó baktériumok s kész a komplikáció. Tüdőgyulladás már az első napokban jelentkezhetik. Komplikálódhat a betegség mellhártyagyulladással, gyakori jelenség a középfülgyulladás, sőt a homloküregi gyulladás. Előfordulnak agyhártya- és agyvelőgyulladások agytályog, agybénulások, szívbetegségek. Ezért nagyon fontos, hogy orvos legyen jelen a betegség megtörténte esetén, aki a komplikálódások felismerésével van a beteg segítségére. Az első járványos influenza négyszáz évvel ezelőtt zajlott le, ennek dacára sincs még ma sem biztos gyógyszere, amely döntően befolyásolná a betegséget. Kellő óvatosság a fertőzés elkerülésére s betegség esetén a szervezet ellenállóképességének fokozása, ez amit tenni kell. Sajnos, a közönség nem érzékeli kellő mértékben azt, a veszélyt, melyet egy ilyen számumszerű járvány rejt magában. Védekeznek a repülőgépek, a gázbombák ellen, s megfeledkeznek a bacillusok milliárdjairól, mely a levegőben úszik, mint valami halállégió. A repülőgépek, a tankok a mérges gázok borzalmas fegyverek, de hatásuk elszigetelt, a legvehemensebb támadás esetén is. A betegséget hozó baktériumfelhők azonban millió éis millió embert dönthetnek ágyba máról-holnapra. A titokzatos parányok, melyeknek keletkezése, útiránya és eltűnése számunkra a legnagyobb misztikum, arra is képesek, hogy a maguk milliárdnyi tömegével megrohamozzák és pusztulásba vigyék az egész emberiséget, ha a sorsunkat intéző erők egyszer így akarják. És mégsem vagyunk kaphatók a legelemibb, a legkötelesebb kíméletre, védekezésre sem a pusztító baktériumokkal szemben. Az emberek annak dalára, hogy tudják: kárt és talán halált okozhatnak embertársaiknak, beletüsszügnek mások arcába, ráköhögnek embertársaikra s zúdítják rájuk a veszélyt, mennek kimenetele bizonytalan. Niel.