Tolnai Világlapja, 1937. január-március (37. évfolyam, 1–14. szám)

1937-01-27 / 5. szám

AZ OKOZVA TÁMADÓ SPANYOLNÁTHA! Angliában három millió ember fekszik spanyolban. Beszélgetés Pekanovich István dr. egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsossal a közeledő fertőző betegségről. A külföldi nagy influenzajárványok idegesítőleg hatnak a közönségre, ami teljesen érthető. Eddig­­ ugyanis, min­den járvány alkalmával, külföldön ütötte fel fejét a spanyolnátha s dél felé vonulva érte el Magyarországot. Felkerestük Pekanovich István dr egyetemi magántanárt, egészségügyi főtanácsost, a kiváló belgyógyászt, hogy véleményét kérjük ki a felénk közeledő spanyoljárvánnyal kapcso­latban. A veszedelmes járvány, mint tudjuk, Angliában lépett fel az idén s pusztítása igen súlyos arányokat öl­tött. Általánosságban súlyos lefolyá­súak, az azóta más országok felé le­húzódó megbetegedések is. Pekanovich tanár a spanyolnátháról és annak védekezéséről a következőket mon­dotta: — Ha meggondoljuk, hogy 1918-ban New-Yorktól Moszkváig dühöngött a járvány és közel nyolc millió embert pusztított el, érthetővé válik az az ideges izgalom, mellyel a járvány kö­zeledéséről beszélnek. Az újságok hír­adása szerint Angliában mintegy há­rom millió ember vergődik ebben a­­szörnyű, félelmetes betegségben s ki tudja, hol állnak meg méretei? — A tudomány sajnos — mondja Pekanovich tanár, — még ma sincs tisztában ennek a betegségnek kór­okozóival. Szimptómái a közönséges nátha és influenza szimptómáival sokban azonosak, de előidézője még­sem az influenzabacillus. Francia or­vosi körökben, újabban az a vélemény alakult ki, hogy a kórokozók olyan parányok, melyek nagyítóval sem lát­hatók s áthatolnak a legsűrűbb, tehát a porce­daszűrőkön is. Ez az oka a betegség gyors terjedésének is. Az el­képzelhetetlen parányok, felhőszerűen úsznak a levegőben s vándorolnak egyik országból a másikba, amíg az ü­tő viszontagságai vagy valami ké­miai erők találkozásában el nem­ pusz­tulnak. Ezért nehéz a védekezés is a járvánnyal szemben. Statisztikai meg­állapítások szerint, ott, ahol fellép, a lakosság hetven-hetvenöt százaléka esik át rajta. Némelyek alig érezhető, enyhe, mások súlyosabb formában. Ez nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy­ egy beteg, egyetlen köhintéssel vagy tüsszentésével, tömegesen löki ki ma­gából a baktériumokat. Egyetlen be­teg képes megfertőzni százakat. Más fertőző betegségeknél, érintkeznie kell a betegnek az egészséges emberrel, hogy fertőzés jöjjön létre, a náthaláz­nál a veszedelem a levegőben van. Ez a veszedelem, természetesen, hatvá­nyozott mértékben fennáll olyan he­lyeken, ahol tömegesen tartózkodnak :az emberek. Várótermekben, színhe­zakb­an, mozikban, villamosokon, autóbuszokon, iskolákban, bírósági tárgyalótermekben, vonatokon, zsúfolt hivatali helyiségekben, ahol a közön­ség tömegesen fordul meg. A legjobb védekezési eszköz tehát, a betegséggel szem­ben, kerülni ezeket a helyeket s lehetőleg otthon, a tiszta lakásban tar­tózkodni. A legideálisabb állapot az volna, ha járvány idején, ki sem moz­dulnának az emberek a házaikból. Ekkor nem terjesztenék s nem is kap­nák el a betegséget olyan mértékben, mint a napi élet forgatagában. Ez persze lehetetlen kívánság, hiszen az élet iramát nem lehet megállítani. De bizonyos elővigyázattal, bizonyos kö­rültekintéssel, óvatossággal tartozunk önmagunknak és embertársainknak is. Kerüljük a tömegesen látogatott helyeket s tartsuk szabálynak, h­ogy másokra ne tüsszentsünk, ne köhög­jünk, ne krákogjunk s lehetőleg tar­tózkodjunk a fölös beszélgetéstül, fe­csegéstől is, öltözködjünk melegen de ne úgy, hogy gyaloglás közben a túl meleg ruhában felhevüljünk. A fel­hevült test könnyen meghűl s a meg­hűlés csökkenti a szervezet ellentálló képességét s a talajt előkészíti a fer­tőzésre. Sokan még ma is azt hiszik,­ hogy a betegséget „meghűléstől" kap­ják. Ez óriási tévedés, mert a bajt a bacillusmilliárdok hozzák, a hűlés csal, a szervezetet készíti elő a bacillusok számára. Mégis ügyeljünk tehát arra, hogy meg ne hűljünk. Könnyű meg­hűlést eredményeznek a fürdőszobák, ha a víz és a levegő között igen nagy a hőmérsékkülönbözet. N­a a test meg­szokott egy ruhadarabot, azt nem le­het könnyebb ruhával helyettesíteni a hideg időjárás alatt anélkül, hogy a hűlésnek ki ne tenné az ember magát. Azért veszélyes, például a hölgyek szá­mára, ha egyik nap hócipőt, másik nap könnyű kivágott cipőt viselne!.. Egy-egy megszokott nyaksál letétele, kigombolt felsőkabát meghűlést ered­ményezhet, úgyszintén a lábbelin ke­resztül felszívódó nedvesség, a hólé stb. Ezért nagyon fontos, különösen gyermekeknél, a meleg lábbeli. Me­leg, túlfűtött helyiségekben ne tartóz­kodjunk télikabátban, mert ha kime­gyünk, hülésnek tesszük ki magun­kat. Járvány esetén nagyon ajánlatos naponta 10—15 centigram kinint szedni. A kininnek ugyanis nagy a baktériumpusztító hatása. Elérjük ezáltal, hogy az infekció veszélye ki­sebb s a betegség lefolyása a legtöbb esetben enyhébb. Minden körülmé­nyek között orvoshoz kell azonban fordulni, ha a betegség jelentkezik. Általános vélemény szerint az alkohol jó hatással van egyrészt a betegség elkerülésére, másrészt a gyógyulásra. Ez részben meg is felel a valóság­nak, amennyiben az alkoholfogyasz­tás bizonyos határok között mozog, amit csak orvos tudhat meghatározni. Az alkohol túlzott felvétele szintén csökkenti a szervezet ellenállóképes­ségét, vagyis a túlzott alkohol­fogyasztás egyáltalán nem használ, sőt károsnak mondható. Tény azon­ban, hogy az influenza­­az egyetlen betegség, melynél az alkohol csekély mennyiségben jótékonyan hat. Szok­tak használni bizonyos orröblögetési szereket, ezek azonban, az orrnyálka­hártya izgatása miatt, ink­ább árta­nak, mint használnak. Az eddig hasz­nált oltási szérumok nem­ bizonyultak hatásosaknak. — Méltóságos uram — kérdezzük, — mik a betegség szimptómái, hogyan tudja meg valaki, hogy spanyolnát­hát kapott? — A betegség a legváltozóbb for­mában jelentkezhetik. A baktériumok megfészkelnek a garatban, a légző­szervek nyálkahártyáiban. A fertőzés után 1—2—3 nappal hidegrázást érez a beteg, azután lázas lesz. A közérzet rossz, nagyfokú levertség jelentkezik. A végtagok és a derék fájni kezdenek. A nátha már az első napokban jelent­kezik. A szem körhártyájának hurutos állapota lép fel, a szemhéjak nehezek, a szem könnyes lesz, a beteg nem állja a fényt. Állandó láz kíséretében jön azután az erős köhögés, légcső- és hörghurut, erős csontfájdalmak, az emésztőszervek rendellenessége, has­menés, görcsök, bélfájdalmak. Oly­kor izületi és izomfájdalmak lépnek fel a betegnél. Előfordulnak idegbán­talmak, idegzsába, ideggyulladások, vérkeringési zavarok. — Mikor lehet halálos kimenetelű a betegség? — Ha szövődménnyel, például tüdő­gyulladással komplikálódik Az em­beri szervezet ugyanis állandóan m­eg van rakva bacillusokkal. Tele van a garat, a légzőszervek. Ha mármost a spanyolnátha legyengíti a szerveze­tet, erőre kapnak a szövődményeket létrehozó baktériumok s kész a komplikáció. Tüdőgyulladás már az első napokban jelentkezhetik. Kom­pli­kálódhat a betegség mellhártyagyul­ladással, gyakori jelenség a középfül­gyulladás, sőt a homloküregi gyulla­dás. Előfordulnak agyhártya- és agy­velőgyulladások agytályog, agybénu­lások, szívbetegségek. Ezért nagyon fontos, hogy orvos legyen jelen a be­tegség megtörténte esetén, aki a komplikálódások felismerésével van a beteg segítségére. Az els­ő járványos influenza négy­száz évvel ezelőtt zajlott le, ennek da­cára sincs még ma sem biztos gyógy­szere, amely döntően befolyásolná a betegséget. Kellő óvatosság a fertőzés elkerülésére s betegség esetén a szer­vezet­ ellenállóképességének fokozása, ez amit tenni kell. Sajnos, a közönség nem érzékeli kellő mértékben azt, a veszélyt, me­lyet egy ilyen számumszerű járvány rejt magában. Védekeznek a repülő­gépek, a gázbombák ellen, s meg­feledkeznek a bacillusok milliárdjai­ról, mely a levegőben úszik, mint va­lami halállégió. A repülőgépek, a tan­kok a mérges gázok borzalmas fegy­verek, de hatásuk elszigetelt, a leg­vehemensebb támadás esetén is. A be­tegséget hozó baktériumfelhők azon­ban millió éis millió embert dönthet­nek ágyba máról-holnapra. A titok­zatos parányok, melyeknek keletke­zése, útiránya és eltűnése számunkra a legnagyobb misztikum, arra is ké­pesek, hogy a maguk milliárdnyi tö­megével megrohamozzák és pusztu­lásba vigyék az egész emberiséget, ha a sorsunkat intéző erők egyszer így akarják. És mégsem vagyunk kap­hatók a legelemibb, a legkötelesebb kíméletre, védekezésre sem a pusztító baktériumokkal szemben. Az emberek annak dalára, h­ogy tudják: kárt és­ talán halált okozhatnak embertár­saiknak, beletüsszügnek mások ar­cába, ráköhögnek embertársaikra s zúdítják rájuk a veszélyt, mennek kimenetele bizonytalan. Niel.

Next