Tolnai Világlapja, 1941. július-szeptember (43. évfolyam, 27–39. szám)

1941-07-09 / 28. szám

GAÁL ISTVÁN : TERMÉSZETTUDOMÁNYI KOHOLMÁNYOK A félreismert lovak Ha „lóvá tesznek" valakit, ezzel a köz­felfogás szerint — az Illett! szellemi képes­ségeinek nem túlságosan magas szinvona­­­­láról tesz bizonyságot. A német népies nyelvhasználat­ban a „te ló !” époly kevéssé m­egtisztelő rászólás, mint a magyarban a „te ökör !" A nemzetközi szakirodalmat, végigböngészve, azt látjuk, hogy a ló szel­lemi képességei! Illetőleg a vélemények meg­oszlanak. De föltűnő, hogy a lebecsülök legnagyobbrészt a német szerzők. Azt mondják, a ló sohasem csatlakozik szorosab­ban az emberhez : a kutya hűségét és ra­gaszkodását hiába várnék a lótól. S ha mások a cirkuszi idomítók valóban csodálatraméltó lóidomításaira hivatkoznak, a lószólók ezt nem a lovak, hanem az idomítók javára írják. Egészen tárgyilagosan meg kell jegyez­nünk, hogy a ló szellemi képességeinek meg­ítélésére a német nép, de általában mind­azok a népek, amelyek főleg hidegvérű faj­tákat tenyésztenek, nem lehetnek illetéke­sek. Még azt is mondhatjuk, hogy a lóról dicshimnuszokat zengő arab — a másik véglet ! — is közelebb jár az Igazsághoz, mert a lovak nemzetségének legnemesebb fajtáját tenyészti. Hiszen ha az emberiség szellemi színvonalát egy Mars-lakó vala­melyik wambutta- vagy ausztrál-néger átlagos példánya alapján bírálná el, épúgy „melléfogna", mint ahogyan a németek „melléfogtak". Elsősorban tehát négy a különbség ló és ló között. A hidegvérű, más dlluviális ősök­től származó fajok és fajták alapjukban kás természetű állatok, mint a melegvérűek, ennélfogva külön is bírálandók el. Ezenkívül azt is be kell ismernünk, hogy a lovat általában erőnek­ erejével butítjuk, ahelyett, hogy nevelnék. Állandóan az istál­lóban tartjuk és csak akkor hozzuk ki onnan, ha befogjuk, vagy fölnyergeljük. Továbbá mindenáron arra törekszünk, hogy benne az önállóan gondolkozó lényt elnyomjuk, elnyomorítsuk, s ehelyett akarat nélküli esz­közzé silányítsuk , gépiesítsük. A mai moto­­ros világban úgy fejezhetnék ezt ki idő­szerűen , hogy a szegény állatot valóságos „zah-motor”-rá aljasítjuk. Ha tehát a lovat, mint „jól belovagolt”-at, vagy „jól behaj­­tott"-at megdicsérjük, voltaképpen a valódl lényéből teljesen kiforgatott állatot, méltá­nyoljuk. Pedig az idomitás során ép azok a nemes tulajdonságai mennek veszendőbe, amelyek hiányát aztán rovására írjuk. Hogy milyen hűséges, ragaszkodó, s cse­­lekedeteiben a gondolkozó lény minden bizonyságát elénk táró állat a melegvérű ló, nem csupán az arabok leírásaiból, hanem a mi lovaink megfigyelése alapján is állít­hatjuk. S Itt nincs szükségünk a köbgyököt Mindenütt az országban nagy feltűnést keltettek s hatalmas sikernek örvendenek a Magyar Klasszikusok 2 i filléres pirog kötetei. Száz oldalnyi terje­delemben jelennek meg ezek a kötetek, hihetetlenül olcsó áron, sz­áp kiállításban. Csupa öröm kézbevenni ! A legkiválóbb magyar írók s költők mű­veit szerezheti meg potom pénzért: felnőtt­nek, iskoli­isgyerm­eknek egyforintu nagy öröm s nagy haszon. Petőfi, Arany, Tompa, Csokonai, Madách, Vörösmarty, Zrínyi, Fazekas Mihály, Berzse­nyi, Katona, Ovadányi, Balassa legszebb művei jelentek meg eddig Kéthetenkint egy-egy új kötet Kiadja a Magyar Népművelők Társasága. Kapható minden újságárusnál és dohány­­tőzsdében, valamint Tolnai Világlapja köny­vesboltjában, Budapest, VII. Dohány uccu Cl. Aki postán rendeli meg, az Ü4 filléren felül­i fillért bérmentes küldésre fizet. Az összeg bélyegben küldendő be­­­vonó (?) „okos Haus", vagy a cirkuszi lovak példáira hivatkozni. Elég a munkát végző lónak csupán több szabadságot biztosítani, vagy teljesen magára hagyni, hogy lát­has­suk , milyen önállóan, rendkívül ügyesen és célszerűen kerüli ki az állába kerülő akadályokat, s a gondjaira bízott teher szállítását milyen körültekintéssel, az adódó helyzetekhez való megfelelő alkalmazkodás­sal végzi. Vagy gondoljunk a mi huszár­­lovaink teljesítményéb­e. Százával idézhet­nék azokat a példákat, amelyek a napóleoni francia huszár szürkéjének viselkedését az állítólagos öngyilkosságot leszámítva a katona­lovak szinte köznapi esetévé aval­ják. Egészen bizonyos, hogy a legvitézebb huszáron, Simonyi óbesteren kívül sok más lovas vitéz is sokszor köszönhette lovának, helyesebben : lova észszerű közreműködésé­nek, hogy élve hagyhatta el a csatateret. Sándor Móric grófnak és lovának közösen viselt dolgaik sem koholmányok. Ezt a lovat sem cirkuszban idomították. A fölsorolt példák egyúttal élénk cáfolatul szolgálnak azoknak fölfogásával szemben, akik — mint például Hitzheimer a ló agykoponyájának föltűnően kis méreteiből, valamint a hosszára nyúlt amurhoz való kedvezőtlen arányából az állat értelmi képességeire vannak kedvezőt­len következ­tetést. Hiszen tudvalevő, hogy az elefánt agyveleje is aránytalanul kicsiny, s az állat mégis nagyon értelmes. Természetes, hogy a lovak értelmi képes­ségét nem szabad a német „sörösló”, vagy akármelyik hidegvérű fajta alapján meg­ítélnünk. De ép ilyen természetes az is, hogy hiába melegvérű valamely igában el­gyötört, megfelelő bánásmódot sohasem tapasztalt szegény pára, ez bizony körül­belül egy színvonalon van az örökös rab­szolgaságban sínylődő, agyondolgoztatott orosz muzsikkal. Ha tehát valakiről azt halljuk, hogy „lóvá tették", célszerű megkérdeznünk: milyen lóvá ? — A pedantériát mindenkor kedveltem nőtt a férj, de ne haragudjék, ha nem értem, mi szükség van íróasztali bromnaptárt vinni falura? — A köznapi tárgyakra ott is szükség van. Az első, aki reklamálni fog valamit, tudom, m­iga lesz. — A csillagokra kérem, nézzen szét, négy bőrönd áll itt degeszre rakva, öt perc múlva indulnunk kell és még két Imb­in holmi áll itt előre megfontolt becsomagolási szándékkal. — Azoknak bele is kell­­ érniük a bőrön­dökbe. — Itt hiszen már így is negyvenöt fokos szögben áll a tetejük. Akkor­­i­ból átcsoportosítom őket. — No még csak az kellene. Már csak négy percünk van. Tudja, hogy a lovasságnál szol­gáltam, majd én inkább ráülök a tdejükre. Egy kis galopi, és lemegy a srtő.­­­ De összetöri a vázákat. — Kék égbolt Szíriában, hát maga vázákat is hoz? — Na hallja, hát mibe rakjuk a réten szedett virágokat? — Három és fél perc. Üsse kő a vázát, hoppin. Na, látja. III még helyet is szorí­tottam. Csak így­ kellő, befelé a holmikkal. Most megnyergülm­ a másikat, hő, Iz, hő, ne, bő­rönd, ne. Szép kis lovas leheletl maga. Ez jó. Ez remek. Üljünk le és hányj­uk­­vessü­k meg, hogy én milyen lovas voltam. Még van bőséges három percünk, parancsoljon . . . — Már dudál a luxi. — És maga az én lovagi­si technikámat bírálja, k­ő, le, hó, fakó. Már meg is vol­nánk. Már lehet vinni őket. — Hol a vasa­li jegy? — Még tegnap odaadtam magának. — Nekem? — Hát mit képzel, kinek? Azt hiszi, hogy kiosztogattam az uccán a pajkos gyerekek­ között? Avagy a kávé­házban mozgó asztal lába alá tettem a kartonlapokat? — Nálam pedig nincsenek. — Akkor Hilton maradunk, d­e hopp csak, ÁGYTOLL­AT, PELYHET Módbeli A ROSNER GYULA cég Agytollüzeme Kiskiioföl­ugliAzu, Joiuivuy Dezső tér (csirkeplue) 17. SlUrtl iMltOll P 3,80,­­•bér losi­ail i*:i. , i.no, Jobb minojto i’ ü.so. «• . mii finom i’ n. . ». . iilentem. bnsnim uianvillai. nini, III vannak az asztalon. No, mozgás, mozgás. Jó, jó, szálljon csak be. A Keletihez. Malor, volán nem a lied, mert elkésünk. Nha . . . ■ A bőröndöket bezárta? Szeretném halni, hogy mivel. A kulcso­kat kiraktam a lükt­rasztalra. ■ • És a kezében a­kkor mit szorongat? A­ partin, akkor csakugyan bezártam. Ha nem . . . Na, mi az? Jaj, ne is kérdezze . . . Kint­­ elejtette a bransnaptárt? Dehogy. Azt visszük, ha nem . . . hanem a fürdőruhákat a szekrényben felejtettem. És ezt maga ilyen csöndesen, elmélázva fogadja? Igen. Ugyanis én meg égve felejtettem a villanyt a fürdőszobában és azon tűnődöm, hogy mekkora írsz a villanyszámla szep­temberben ... Vadt lm« Sokan nem tudják­, hogy Olaszországban, amióta fasizmus van, a házastársak esaik abban az esetben válhatnak el, ha lemondanak olasz állampolgárságukról, hogy 1‘e­lőfi Sándor ,, Talpra magyar'’ja eredetileg így kezdődött. ,, Kajla, magyar , , Sitkey Károly, Petőfi barátja, mondta Petőfi­nek, hogy először ,,talpra” kell állítani a­ nem­zetet, aztán lehet a ,,rajta”-val csatába vinni. Petőfi me­gfogadta Sitkey tanácsát és kijaví­totta ,,Nemzeti d­al”-ának első szavát, hogy Budapesten az első helyi vasútvonalat 1870-ben nyitották meg, amely három kocsi­­ból és egy tartalékkocsiból állott és a Lánchíd tér Szent György tér között közlekedett. Ez volt tehát a mai „sikló” ősapja, hogy a világon a legtöbb kőszenet Ameriká­ban termelik. Utána Anglia, majd Német­ország következik. A világ legkisebb szén­­termelő állama (11)38­1 statisztikai (utasok szerint) Algír , hogy a pénteki napot és a 13-as­zámot Franciaországban szerencsés napnak, lileivé szerencsés számnak tartják. Viszont nálunk Magyarországon például a 13-as számot — amely a babona szerint csak szerencsétlen­séget hozhat, még komoly helyekről is szám­űzik, Budapesten például nincsen 13-as villa­mos, nincsen 13-as autóbusz. A boroszlói közlekedési statisztika adatai szerint azonban a péntek valóban szerencsétlen nap lehet, mert a múlt évben a legtöbb közlekedési baleset pénteki napon történt, hogy Finnországban a farkasveszedelem olyan nagy, hogy a hatóságok minden elejtett farkasért sh­ót­ finn­ márkát fizetnek, ami magyar pénzben száz pengőnek felel meg ; hogy a statisztikai adatok szerint jHtt-be­n Magyarországon a legtöbb tüzeset Pest Pilis- Hott-Kiskun vármegyében volt (188V), a legkevesebb pedig Ung megyében (U). GYULÁN keresek megvételre hatal­­mas nagy házat kerttel. Ajánlatokat e lap kiadóhi­vatala továbbit „Ügynököt is díjazok“ jeligére. TOLNAI VILÁGLAPJA 25

Next