Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-23 / 30. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY tolvajt Balaton János berzencei lakos személyé­ben. A kaposvári kórháznál jelentkezett éppen felvételre, mikor a rendőrség a táskával együtt nyakoncsípte, aztán átadta a jómadarat az Ügyész­­ségnek. — Lemondás. Máthis Gyula nyug. honvéd­­százados, kölesdi postamester lemondása a pécsi postaigazgatóság által elfogadtatott, azzal a ki­kötéssel, hogy a fennálló szabályok és szerződés értelmében, utódja kinevezéséig, a kirendelt he­­­lyettessel, az ő felelőssége és veszélyére, a hiva­­­­talt vezetni tartozik. — Tűzoltóság gyűlése. A Szekszárdi Ön­kéntes Tűzoltó Egylet folyó hó 16 án délután­­ fél 4 órakor a városháza pénztári helyiségében , Boda Vilmos elnöklete alatt rendkívüli közgyű­­­­lést tartott. A múlt ülés jegyzőkönyvének hite­­l­lesztésére Stockinger János és Czéh Antal ké­­­­rettek fel. A közgyűlésnek egyik főpontja — s sajnos — kölcsön felvétele volt. Tekintetbe véve­­ azon körülményt, hogy a város csak csekély évi 900 korona támogatást ad a testületnek (Mohács ■ 3000 koronát ad), a közgyűlés az újonnan jelent­kezett tagok felszerelésére, felruházására és a szertár teljes rendbehozására 1000 korona köl­csön felvételét engedélyezte, de egyúttal megbízta a parancsnokságot, hogy a város képviselőtestü­leténél ezen összegnek mint rendkívüli segélynek megadását kérelmezze. Az augusztus hó 20-iki szövetségi gyűlés programmját megállapította, am­­i a meghívók kibocsájtása alkalmával jut az érdeklődő közönség tudomására. Ezek s egy-két apróbb ügy letárgyalása után a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. — Élelmesség. Amikor valakinek vasúton, vagy postán valami küldeménye érkezik és a címzett nincs odahaza, élelmes kézbesítőink úgy adják értésére a távollevőnek, hogy nála jártak és az értesítőt is leadták, hogy németül irják fel kívül a kapura ilyenformán: „Anne ao­zo­­hauz unten der tuch, 4 ur 30 mn. VII. 1. 1911.“ (Ein Avisc haben Sie unter dem Tuch.) Ezt már csak minden németül tudó ember megértheti. — Csalás. Scheidt József tolnai kertész­legény a vele közös háztartásban élő Merkl Mag­dolnát azon ürügy alatt, hogy jobb állást keres, magával csalta Pakson lakó szüleihez. Az asszony vele ment, de vesztére, mert Scheidt visszament Tolnára és itt az asszony rokonaitól kicsalta 150 koronát érő ágyneműjét és azzal ismeretlen helyre szökött. Merkl Magdolna Scheidt Józsefet csalás miatt feljelentette az ügyészségnél. — Dohányzók sztrájkja. Mulatságos esetet közöl a „Dunántúl“ a dohány drágasága ellen. A Nagykanizsa mellett levő Sormás község pi­pázó emberei összeszedték a faluban található pipákat és elküldték őket egy szép levél kísé­retében a fináncminiszternek. A levél tartalma az volt, hogy ha a miniszter sajnálja az egyszerű magyar embertől a kapadohányt, hát szívja el maga. A község küld hozzá pipát eleget. — Akaratlan fürdőzés, Borula Farkas dom­bóvári lakos arról nevezetes, hogy szereti a szeszt mindenféle alakzatban. A minap is meglehetősen felöntött a garatra. Az elfogyasztott szeszmen­­­nyiség nagyon égette a gyomrát. A nagy meleg még tűrhetetlenebbé tette állapotát. Betért hát a plébániára és a kútból merített magának vizet, hogy ezzel gyomrának pokoli égését hűsítse. Amint nekifeküdt a vedernek, az elkívánkozott tőle, a pityókos, nehéz fej pedig lehúzta, bele­buktatta a kútba. Kiabálását meghallották, kimen­tették a neki oly ellenszenves elemből. Más baja nem esett, csak egy kissé józanabb lett. — Lakásfosztogató cigányok. Az aratás ide­jét, amikor a lakosság nagy része künn a mező­kön és szántóföldeken van elfoglalva, arra hasz­nálják a kolompár cigányok, hogy behatolnak a lakatlan házakba és onnét amit csak találnak, magukkal hurcolnak. Dombóváron, meg Döbrö­­közön is fosztogattak. Néhány nap óta városunk­ban is szokatlanul megszaporodott a cigányok száma. Jó lesz a csendőrségnek résen lenni. — Virtuskodás. Dunaföldváron is akárcsak Szekszárdon bicskával intézik el az egymásközt előforduló nézeteltéréseket. Valami csekélységen összeveszett Kashai Sándor Német Sándor dru­szájával, aminek vége az lett, hogy Németh hátba szúrta Kashait és súlyosan megsebesítette. — Talált hulla. Döbrököz határában a ka­­poscsatornában egy öreg ember hulláját találták meg az arra járók. Megállapították, hogy a vízbe­­fult Berényi István 75 éves döbröközi szőlőhegyi lakos, kit halászat közben szívszélhüdés ért. — Lopás: Stern Gábor kiserdei földbérlő­től hirtelen cselédje az ecsédi születésű Winternitz Mária 200 korona értékű ékszert és ruhaneműt lopott. A csendőrség feljelentette a tolvajt a paksi kir. járásbíróságnál. — Pályázat hazai vincellériskolákba. A föld­mivelésügyi ministerium közzétette a pozsonyi, egri, bihardiószegi és nagyenyedi vincellériskolába való felvételre vonatkozó pályázati hirdetést. A vincellériskolákba felvétetnek 16. életévüket be­töltött, népiskolát végzett ép, erős növendékek, akik az iskolában lakást és ellátást kapnak. Szegénysorsú pályázók díjmentesen és bizonyos kedvezmények élvezésével vétetnek fel. Előnyben részesülnek azok, akik katonai kötelezettségüknek eleget tettek, továbbá a szőlőművelők, pinceke­zelők, kertészek és kádárok fiai. A kérvényeket az illető iskolák igazgatóságához augusztus 15-éig lehet benyújtani. — Nők a politikában. Bár­ nálunk a nők a politikában még nem igen szerepelhetnek, szűk­keblű választójogunk folytán, külföldön már e téren is szép szerepet vívtak ki maguknak és napról-napra nagyobb tért hódítanak a politiká­ban. Ebben persze annak a szívós, energikus kitartásnak van a legnagyobb része, amivel a nők választójogukért harcolnak. A lezajlott leg­utóbbi bécsi választásnál a nők igen jelentékeny szerepet játszottak. Az osztrák nők választójogi testülete számtalan agitációs gyűlésen állott azon jelölte mellé, akik a nők választójogát követelték és rendkívül értékes agitációs munkát végeztek, amiről több tekintélyes bécsi lap igen meleg elismeréssel emlékezett meg. — New­ Yorkban impozáns tüntetésekkel követelik a nők politikai jogaikat. Sok ezer asszony vett részt a felvonu­lásban, amelyben a milliárdos nőt ott látták a munkásnők között. Festői csoportosítás, művészi kivitelű zászlók, százezrekre menő lelkes tömeg volt a külső képe a demonstrációnak. A demon­stráló csapat a felvonulás után az Union Squaren gyülekezett, ahol mintegy húszezer főnyi hallga­tóság előtt az amerikai választójogi nőmozgalom legkiválóbb szónokai mondottak beszédet. — Gyermeküdülő a Balatonnál. A buda­pesti szünidei gyermektelep egyesületnek Buda­pesten tartott közgyűlésén Herzog Péter elnök indítványára elhatározták, hogy gyermekek ré­szére nyaralótelepet létesítenek. Erre a célra az egyesület 200.000 koronát szán, amely összeget gyűjtés utján kivánja összehozni. A nyaralótelepre az ország minden részéből vesznek fel szegény­sorsu gyermekeket. — Betörés: Keserű János faddi aratómun­kás Sörös János öcsényi szállása falát kiásta, a támadt nyíláson bemászott és a gazdától 2 darab varsát magával vitt. — A gazdakörök beadványai bélyegmentesek. A pénzügyi hatóságok sokszor meglefetezik a gazdakörök által ministeriumokhoz jóváhagyás végett felterjesztett alapszabályokat, mert bélyeg nincs rajtuk. Ez a leletezés a pénzügyi közegek tévedésen alapszik, miután az 1869. XVI. t.-c. 3. § a értelmében a gazdasági egyleteknek ható­ságokhoz benyújtott perenkivüli beadványai bé­lyegmentesek. — Nyáron, amikor a nap erősen tüzel, min­den ember pihenést, üdülést keres, ami termé­szetes is. Mert aki egész éven át munkával tölti idejét, joggal tarthat igényt egy kis pihenésre. És erre a legalkalmasabb a csodás szép nyár. Az iskolásgyermekek vakációja is az év eme legszebb szakába esik s így minél több időt kinn tölthetnek a szabadban. E mellett azonban nem árt egy kis szellemi felfrissítő sem, mihez bőséges anyagot nyújt Sebők Zsigmond és Bene­­dek Elek képes gyermeklapja, a ,,Jó Pajtás“. Legújabb július 23 diki számában szintén akad­nak szebbnél szebb olvasmányok, úgymint Ábrányi Emil verse, Szabóné Nogáll Janka és Jeszenszkyné T. Irén elbeszélése, Sebők Zsigmondtól Dörmögő Dömötör a Tátrában, Elek nagyapó meséje, cikk a kecskeméti földrengésről, Garay Ákos szép rajza Benedek bácsi versével, Zsiga bácsi tréfás története, Zsoldos László regénye, míg e szám gazdag és változatos tartalmát apró tréfák, a kis krónika, rejtvények és szerkesztői üzenetek egé­szítik ki A „Jó Pajtás“-t a Franklin társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mutatványszámokat küld a „Jó Paj­tás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. szám. — Idült alkoholizmusban szenvedőknél a természetes Ferencz József-keserűviz megfizethetetlen. Ha iszákos emberek napon­kint a reggeli előtt egy-egy borospohár valódi Ferencz József-keserűvizet isznak, nyelvük megtisztul, a halántékokon érzett nyomasztó fájdalom megszűnik és az étvágy csakhamar megjavul. A Ferencz József-viz állandó használata mellett a beteg nem ki­vánja annyira az alkoholt, mint annak előtte. — Kapható gyógytárakban és fűszerkeres­­kedésekben. — A Szétküldési Igazgatóság Budapesten. 1911 július 23. Kovács Mm Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. IRODALMI CSARNOK. Hazatérés. Virágba borult tavasz alkonyon Jövök a régi árnyas utakon, Jövök az első álmaim nyomán, Jövök a régi boldogság után. Akácillatos, meleg fuvalom Végigcsókolja fáradt homlokom, S én égő szívvel tárom a karom, Egy percre mind-mind visszaakarom! Bolondos, bohó régi kedvemet, Az első álmot, első levelet, Az első könnyet, ahogy fájt nagyon — Egy percre mind-mind visszaakarom ! Aztán — az este úgyis majd leszáll . . . Az élet úgyis oly hamar lejár . . . Nem is lesz tán több csöndes alkonyat. Megkeresni a régi álmokat. HUSZÁR LOLL k­i i­rii testvér. Örmény rege. Két testvér, anyáról mostoha, megindult az ismeretlen tájnak. Megszomjazott a fiú s hiába intette testvére. A szomjúságot tovább nem tűrhetvén, ivott a forrásból és ürüvé változván, elkezdett mekegni s igy ment nővérével. Sokáig tévedeztek ides­tova, mig hazaérkezének. Itt az áldott állapotú mostohaanya férjéhez simulva mondja: „öld le ürüidet, én enni aka­rok“. A nővér nagy bajjal megszabadító ürü­­­fivérét és felvezeti őt a hegyre. Mindennap ki­vezető őt a mezőre, hol a nővére is megjelenve, fonta a guzsalyt. Egyszer a rokka kiesett kezéből a mélységbe. Az ürü itt maradt legelni és a nővér lement a rokka után. Amint a mélységbe lép, ott ezeréves boszor­kányt lát feküdni. Ez hirtelen észrevette a leányt és mondá: „A tollas madárnak, a csúszó-mászó kígyó­nak lehetetlenség ide jönni, mi módon mertél te leányom ide lépni ?“ A leány félelemmel így felelt: „Irántad való szeretetből jöttem hozzád nagyanyácskám !“ A vén banya magához hivá a leánykát, maga mellé ülteti s kérdezősködik tőle erről is, arról is. A gyermek az öregnek nagyon megtet­szik. „Elmegyek és neked halat hozok“, mondá, „te bizonyosan éhes vagy.“ De a halak kígyók és sárkányok valának. A gyermek nagyon meg­ijedt és elkezdett a félelemtől sírni. Az öreg kérdező: „Leányom, miért sírsz?“ Az felesé: „Édes jó anyám jut eszembe és utána sírok én.“ Ekkor elbeszélt az öregnek min­dent, ami azelőtt történt. „Ha így áll a dolog, mondá az öreg, akkor ülj le mellém és én feje­met térdeidre téve, aludni akarok“. Ezután a banya tüzet csinált, a tűzfogót a kemencébe tette s mondá a leánynak: „Ha a fekete ide repül, akkor ne költs fel engem, de ha a szivárványszínű száll ide, akkor vedd elő az izzó fogót, fektesd azt lábaim mellé, hogy én erre álmomból felébredjek.“ A leánykának bátorsága a félelemtől lábába szállt. Mit kelljen már most neki tennie ? Leült, az öreg banya fejét térdére fektető és aludt. Nemsokára látja, hogy iszonyú fekete szörny repül elő; ekkor a leányka hallgat. Kevés várakozás után látja, hogy a szivárványszínű repül errefelé. Megragadja az izzó fogót és az öregnek a lábai­hoz dobja. Erre az öreg mondja: „Pfuj, hogy csípnek a bab­ák!“ és felébredt.

Next