Történelemtanítás, 1966 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1966 / 1. szám

Könyvekről röviden Sashegyi Oszkár: Az Abszolutizmuskori Levéltár Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 Sashegyi Oszkár új könyve a Levéltári Leltárak c. sorozat 4. kötete. E sorozat előző kötete Felhő Ibolya—Vörös Antal „A Helytartótanácsi Levéltár” c. munkája volt (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961). „Az abszolutizmuskori Levéltár” a le­véltári munkálatokkal párhuzamosan ké­szült, s ismeretanyaga segítette az ott folyó feldolgozómunkát, és ugyanakkor tükrözi az elért eredményeket is. Az Országos Levéltárban összegyűjtött iratanyag a legkülönbözőbb helyekről ke­rült mai őrzési helyére. Így például itt őrzik a 1849 és 1867 közötti politikai ha­tóságok és az azoknak alárendelt szak­hivatalok iratait. Az anyag egy része a Helytartótanácsi Levéltár, illetve a Kan­celláriai Levéltár anyaga volt, más része a kiegyezés utáni időből különböző mi­nisztériumokból, a Hadtörténelmi Levél­tárból s nem utolsósorban a bécsi Haus- Hof- und Staatsarchivból jutott a most kiala­kított Abszolutizmuskori Levél­tárba. A bevezető tanulmányban a szerző elő­ször ismerteti Magyarország politikai kormányzatát az abszolutizmus korában. Külön tárgyalja a birodalmi centraliz­mus korát, majd utána az októberi dip­loma időszakát. Ezek részletes elemzése után a kor politikai hatóságainak iratai­val, illetve azok ügyintézésével foglalko­zik. A könyv második része, az ismertető leltár nemcsak összefoglaló adatokat kö­zöl, hanem az egyes fondok és állagok elemző ismertetését is adja, s így nagy­mértékben szolgálja a tájékoztatást. Az egyes állagokba tartozó irat- és könyv­­sorozatokat egyenként sorolja fel, meg­adja címét, keletkezési és használati ide­jét, terjedelmét, s feltünteti a rakszámo­­kat is. Az Abszolutizmuskori Levéltár összesen 17174 raktári egységet foglal magában. Az iratanyag első része a centraliz­mus kori politikai hatóságok iratait tar­talmazza. Itt tárgyalja a minisztériumok, majd a Windischgrätz Alfréd által fel­állított politikai hatóságok iratait. Ennek az anyagnak érdekességei a Thierry rend­őrminiszter rendeletére 1860. március 3-án elkobzott Széchenyi-iratok, amelyek Bécsből, a badeni levéltári egyezmény végrehajtása során kerültek Magyaror­szágra. Az 1849—1860. évben keletkezett iratoknál ismerteti az országos, kerületi, megyei és járási hatóságok iratait. Itt ta­láljuk a különböző bizottmányok irat­anyagát is. Ez a rész a Benedek Lajos által szervezett hatóságok irataival zárul. A következő rész az októberi diploma korának politikai kormányhatósági iratait tárgyalja. A harmadik nagy egység a szakhivatalok iratait ismerteti. Itt talál­juk az építészeti hivatalok és hatóságok iratait, valamint például a Tisza-szabá­­lyozás központi hatóságának iratanyagát s végül a számvevőségi hivatalok iratait. A munka használatát nagyon megköny­­nyíti a részletes tárgymutató, amely ku­tatónak és tanárnak egyaránt hasznos. Nagy segítséget nyújthat ez a könyv a történelemtanár számára a levéltár fogal­mának, funkciójának, anyagának bemu­tatásakor is, különösen középiskolában. Felhasználhatjuk a könyvet az abszo­lutizmus kori anyag tanításának szem­léltetésére is: megtalálható benne a poli­tikai hivatalnokok egyenruhájának min­­tarajza; ismeretlen gúnyrajz a Bach-hu­­szárok­ról (Széchenyi István hagyatéká­ból); továbbá a centralizmus és az októ­beri diploma kora államférfiainak alá­­írásgyűjteménye. A kötet használatában nagy segítséget jelent még a könyv végén található tér­kép az öt kerület beosztásával, amely egy korabeli térkép alapján készült. Halász Margit Karsai Elek: A budai Vártól a gyepűig, 1941—1945. Táncsics Kiadó, 1965 „A budai Sándor-palotába történt” c. műnek a folytatását veheti most kezébe az olvasó. Ha elmondhatjuk, hogy az elő­ző kötet széles körű érdeklődést és jogos tetszést keltett, ez a megállapítás még fokozottabban érvényes Karsai Elek új könyvére. Nemcsak az az oka ennek, hogy „A budai Vártól a gyepűig” esemé­nyei (az 1941—45 között történtek) idő­ben közelebb esnek hozzánk, mint az azt megelőző két évtized. Karsai új műve azért is méltó fokozott érdeklődésre, mert még az előző kötetnél is szélesebb körű anyagra támaszkodik. Karsai új könyvében imponáló a fel­használt források gazdagsága. Vezérkari

Next