Történelemtanítás, 1971 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám
Módszertan Farkas Sándor Nemzeti jellegzetesség az internacionalista nevelésben* A helyi sajátosságok, ha úgy tetszik, nemzeti jellegzetességek a módszertanban különös figyelmet érdemelnek. Az alapvető szemléleti szempontok elsőrendű érvénye mellett ez az, ami a témakezelés mikéntjét döntő módon megszabja. A szocialista hazafiság, a szocialista internacionalizmus eszmei tartalma minden országban ugyanaz. Ám furcsa ellentmondás lenne, ha éppen egy olyan problémakört, amely legsajátabb tartalmával a szülőföld fogalmához rögződik, és amely éppen ezért érzelmi mozzanatokkal át- meg átszőtt, e specifikum figyelmes mérlegelése nélkül kezelnénk. Nem lehet kétséges, hogy mind a szocialista hazafiság, mind a szocialista internacionalizmus mint pedagógiai-didaktikai kérdés más és más megvilágítást kíván olyan országban, amely pl. a fasizmus elleni fegyveres harcban vívta ki függetlenségét (illetőleg nagy része volt ebben), és olyan országban, amelyben ilyen harc nem vagy kisebb mértékben volt, amelynek vezetése végsőkig kitartott a fasizmus mellett, vagy éppen maga is fasiszta volt. Más didaktikai hangsúlyt igényel az alkalmazott proletár internacionalizmus ott, ahol hagyományos a környező országokkal való barátság, sorsközösség és ahol nem; ahol a szocialista országokkal, a Szovjetunióval való kapcsolatok a nemzet múltjának integráns, pozitív elemét alkotják és ahol nem. Nem lehet kétséges: ott, ahol a jelen (közelmúlt) mély hatású tárgyalása nehézséggel jár, a múltbeli „bejárt” emocionális pályát áttételes emocionalitásra használhatjuk fel. A történelmi párhuzam és szembeállítás ennek jól ismert módszere. A múlt absztrahálása, tanulságainak elvonása a jelen megértésének szolgálatába állítható. Ha ezt a tanulóval együtt végezzük , a siker egy eleme birtokunkban van. A szocialista hazafiságra nevelés tartalmilag is sokrétű problémaköréből két kérdés kínálkozik megvitatásra. 1. A szocialista hazafiság tartalmi jegyei. Az egyik szélső — és elég elterjedt — nézet szerint a szocialista hazafiság csaknem egyetlen és fő ismérve a jól végzett alkotómunka. E szerint az, aki jól, lelkiismeretesen termel, tanul, szerkeszt, tervez, kutat — ezzel már eleget is tett a szocialista hazafisággal kapcsolatos követelményeknek. E felfogás a társadalmi öntudatnak egy magasabb, ma még általánosságban el nem ért szintjét tekinti adottnak, s ezért irreális. A másik nézet magas tudati követelményeket, a szocialista elmélet fő tételeinek bizonyos ismeretet állítana, s olyanokat, amelyek alapján népünk igen hosszú idő elmúltával juthatna csak a szocialista hazafiság szintjére. Nem lehet kétséges: a szocialista hazafiság nemcsak eszmei szintű követelmény: fogalmi köréből nem zárható ki a szocialista állam keretében, a szocialista társadalom érdekében való cselekvés a hivatásbeli munka adott területén. * A közelmúltban elhunyt szerzőnek a III. Nemzetközi Történelemtanítási Szimpóziumon elhangzott korreferátuma. 1