Történelmi szemle, 1983 (26. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Held József: Nándorfehérvár (Belgrád) védelme 1456-ban. (Ellentétes nézetek vitája)
89 HELD JÓZSEF Nádorfehérvár (Belgrád) védelme 1456-ban (Ellentétes nézetek vitája) II. Mohamednek, a Hódítónak a belgrádi ostroma 1456 nyarán jelentős kortársi érdeklődést váltott ki, és azóta is a történészek nagy érdeklődésére számot tartó esemény maradt. Még három év sem telt el Konstantinápoly meghódítása óta, és ez az erődváros vált a további török terjeszkedés kulcsává Kelet-Európa felé. Eleste megnyithatta volna az utat a törököknek Európa szíve felé, és ez minden bizonnyal megváltoztatta volna a világ történetének menetét. Ismerve az ostromról szól források bőségét, azt hihetnénk, hogy a későbbi korok történészi kutatása számára csupán néhány fontosabb probléma és ellentmondás maradt. Ez azonban egyáltalában nincs így, csakúgy, mint más történelmi fordulópontok esetében, Belgrád ostroma állandóan új ellentmondó értelmezéseket vált ki. Ennek a munkának nem célja, hogy egy újabb részletes tanulmányt készítsen erről az eseményről, hanem ezen egymásnak ellentmondó nézetek elemzésére szánták. Ez magába foglalja a résztvevő csapatok méreteiről, Hunyadi és Kapisztrán szerepéről a védelemben és a magyar királyság báróinak tetteiről vagy inkább tétlenségéről szóló vitákat. Egy negyedik kérdéssel, a parasztoknak az ostromban játszott szerepével már máshol foglalkoztam, és így ebben a munkában mellőzöm. Az állandó viták egyike a résztvevő hadseregek nagyságára vonatkozik. Ezekről a hadseregekről becsléseket kizárólag csak a résztvevők készítettek, és a legtöbb becslés propagandacélokat szolgált. Amikor egy hatalmas hadsereg kudarcot szenved, ellenfelének értéke és megbecsülése hatalmasat növekszik, és ezt nem hagyta figyelmen kívül az érintett ellenfél sem. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a török hadsereg ereje teljében érkezett Belgrád alá. A hadjárat előkészületei már 1455 őszén megkezdődtek. A hadba hívó parancs szétfutott az ottomán birodalom minden szögletébe, és a különböző egységeket a 'A török történetírók ragaszkodtak ehhez az időtájt. Tursun bey In: Thúry József: Török történetírók Török magyarkori történelmi emlékek. (Budapest, 1896), 4 kötet, 1977. Ld. még a renegát görög történész, Kritobulos: II. Mehemed élete. In: Monumenta Hungáriáe Historica. (Budapest, 1888), II/22, 140 141. Hogy mennyire igazuk volt, mutatja, mi történt a város eleste, 1521 után. Néhány rövid éven belül a törökök szétverték a magyar hadsereget Mohácsnál (1526), elérték Bécs városát (1529) és hatalmukba kerítették Buda városát (1541) ellenőrzésük alá hajtva a közép Duna-medencét másfél évszázadra. Cikkemben, Peasants in Arms, 1437- 1438 és 1456. Hamarosan megjelenik In: János M. Bak és Béla K. Király (eds.), From Hunyadi to Rákóczi. War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary. (Brooklyn College Press, East European Monograph Series), Vol. 3. (1982).