Történelmi szemle, 2015 (57. évfolyam)
3. szám - TANULMÁNYOK - Bagdi Róbert - Demeter Gábor: Sátoraljaújhely migráns és helyi társadalma az 1869. évi népszámlálás alapján
BAĞDI RÓBERT-DEMETER GÁBOR Sátoraljaújhely migráns és helyi társadalma az 1869. évi népszámlálás alapján A tizenkilencedik századi iparosodás a közlekedés fejlődésével párhuzamosan növelte a centrumhelyzetben lévő (vagy azzá váló) települések vonzerejét, ez a vonzáskörzet kiterjedésében és a vonzás intenzitásában egyaránt jelentkezhetett. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a hazai városi hierarchia szempontjából másodlagos szereppel bíró, vásárvonalon fekvő városokban lezajló minőségi és mennyiségi városiasodás mennyire tükröződik a dualizmus korának népmozgalmi jelenségeiben (elsősorban a bevándorlásban). Az 1869-es eredeti népszámlálási ívek felhasználásával részletesen megvizsgáljuk Sátoraljaújhely migráns és helyi társadalmának szerkezeti különbségeit, illetve annak változásait 1910-ig, különös tekintettel a migrációs irányokban és a migrációra fogékony társadalmi rétegek összetételében bekövetkező változásokra. Sátoraljaújhely népesedési dinamikáját összevetjük a hasonló hierarchiaszinten lévő (vármegyeszékhely) és hasonló helyzeti energiákkal bíró (vásárvonal), de a dualizmus korszakában eltérő fejlesztésekben részesülő városok demográfiai sajátosságaival, kísérletet teszünk a „mélyről induló” Sátoraljaújhely és a hanyatló Eger autochton és migráns társadalmának összehasonlítására, valamint a közösségbe beilleszkedők vertikális (társadalmi) mobilitásának vizsgálatára. A migráció szempontjából könnyebben kutatható törvényhatósági jogú városok a közelmúltig gyakrabban kerültek az érdeklődés középpontjába, mint a dualizmus korában második vonalnak számító rendezett tanácsú városok. A hivatalos statisztika az előbbi csoporttal kapcsolatban nemcsak a demográfiai alapadatokat, de például az elvándorlások és beköltözések számait, sőt a vándorlási egyenlegeket is közreadta, megkönnyítve az összehasonlító migrációs kutatásokat. Ezen települések esetében könnyű rekonstruálni a vidék-város, város-város, város-vidék migrációs relációk mennyiségi mutatóit. A rendezett tanácsú városokról viszont (mint például 1899-től Sátoraljaújhely) már nem rendelkezünk ugyanilyen mélységű publikált adatokkal, a fentiekhez hasonló adatokat ugyanis a törvényhatósági jogú városokon kívül csak vármegyénként közölték. Társadalmuk, népmozgalmi Az Eger esetében forrásként használt anyakönyvek közvetlenül nem vethetők össze a népszámlálási ívek adataival, egyes rétegek például alulreprezentáltak. Egy ilyen rekonstrukciót vittünk végig Szatmárnémeti esetében a statisztikai adatok alapján. Ld.: Demeter Gábor-Bagdi Róbert A migráció és a telepítéspolitika hatása Szatmár megye etnikai és demográfiai szerkezetére 1715-1992. In: Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban (1715-1992). Szerk. Demeter Gábor-Bagdi Róbert. 2. bőv. kiad. Debrecen, 2009. 16., 2. ábra. TÖRTÉNELMI SZEMLE LVII (2015) 3:381-410