Történelmi szemle, 2017 (59. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Kitanics Máté - Hancz Erika - Tóth Tamás - Pap Norbert: A turbéki kegytemplom török előzményének kérdése
TANULMÁNYOK: KITANICS MATE-HANGZ ERIKA TÓTH TAMAS-PAP NORBERT A turbéki kegytemplom V / xv. török előzményének kérdése* Szigetvár közelében, a turbéki szőlőhegy lába alatt már több évszázada áll az a templom, amely hosszú ideig fontos igazodási pontot jelentett a helyiek és a tágabb környezetében élők számára. A Segítő Szűz Máriának (Mariahilf) szentelt építményt a 18. századtól a 20. századig a főbb búcsúnapokon, de év közben is több ezer magyar, német, horvát és cigány hívő látogatta. A kegytemplom az idők folyamán nemcsak búcsújáróhelyként vált ismertté, hanem a közvélekedés e helyhez kötötte I. Szulejmán szultán egykori sírkápolnáját és az azt körülvevő épületkomplexumot is. A legenda olyan erősen beépült a köztudatba, hogy a szultáni türbe után folytatott, mintegy száztíz éve zajló tudományos vizsgálatokat is befolyásolta. A kérdéskörrel foglalkozó kutatók többségét megtévesztette a szulejmáni halálozási hellyel és a türbe építésével kapcsolatos, több évszázadra visszatekintő emlékezet és emlékezetpolitika. 2012 őszén a Török Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség, valamint Szigetvár városa támogatási szerződést kötött Szulejmán szultán egykor Szigetvár mellett állt türbéjének felkutatása érdekében. A vizsgálatok Pap Norbert vezetésével 2013 januárjában kezdődtek. A cél az volt, hogy a kutatócsoport természettudományos módszerekkel, a földrajzi szemlélet következetes alkalmazásával, a források és információk minél tágabb körének felhasználásával végezze munkáját. A turbéki kegytemplom mindjárt a 2013. év elején a kutatás homlokterébe került. Ennek köszönhetően napjainkra már az építmény keletkezésének körülményeiről, a türbe és a templom viszonyáról, az emlékezeti kérdésekről, jóval több információval rendelkezünk, így ma már azt is tudjuk, hogy a türbe máshol állott: az elmúlt évek kutatásai során sikerült azonosítani annak helyét a közeli türbéki-zsibóti szőlőhegyen. * A cikk az NKFIH K 116270 számú, „Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az oszmán—Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben - tények és emlékezet” című projekt támogatásával készült. Az építmény keletkezésének körülményeihez ld.: Gárdonyi Máté: A turbéki kegyhely kialakulása. In: Szűz Mária segítségével. A turbéki Mária-kegyhely története. Szerk. Varga Szabolcs. MTA BTK, Bp., 2016. 15-28. 2 Az emlékezetpolitikai kérdésekhez ld.: Hóvári János: Gondolatok a 16-17. századi magyar-török kapcsolatok 21. századi értelmezéséhez a szigetvári oszmán-török múlt kapcsán. In: Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron/Kanum Sultan Süleyman’ın Sigetvar’daki Hatırası. Szerk./ed. Pap Norbert. PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs, 2014. (Mediterrán és Balkán Fórum VIII. évf. — Különszám.) 11-21. TÖRTÉNELMI SZEMLE LIX (2017) 1:1-18 p .33