Tótfalusi István: Vademecum. Szokatlan szavak szótára (1983)
Szótár - F
Történt pedig egy vasárnap, hogy a fentírt fülemile épp a közös galyra üle... (Arany: A fülemile) (g) A régi hivatalos nyelv szava volt, ezért használja Arany is gunyorosan ebben a versében, amely a pörösködést és hivatali visszaéléseket teszi nevetségessé. fenyérfűvel gyéren benőtt terület, puszta. Puszta földön, sík fenyéren zene hajlik sötét éjen... (Arany: Rege a csodaszarvasról) . Tájnyelvi szó, helyenként jelentett hínárt, árterületet és egy pázsitfűfajtát; a fenti értelemben Kazinczy tette divatossá a múlt század irodalmi nyelvében. ferencesek - Ferenc-rendiek, franciskánusok: Assisi Szent Ferenc (XIII. sz.) alapította katolikus szerzetesrend. Eredetileg kolduló és prédikáló rend, tagjai szegénységi fogadalmat tettek, ma tanítórend is. Csuhájuk barna, rendházuk főnöke a Végvárdián. Idővel más rendek is alakultak a ferencesekéből, a kapucinusok és a minoriták (fratres minores, ’kisebb testvérek’). ferencjóska a századfordulón divatos szalonkabát. Zsakettban jött, ami akkor még nem volt divat... mert ünnepélyes alkalmakkor ferencjóskát hordtak. (Babits) Ferenc József király és császár nevéből. Jermán a szultán oklevele, rendelete, pecsétes írása. ... nem sokat érnek a holt fermánok, írásbeli biztosítékok, százszor többet érne egy eleven bég... (Mikszáth) (g) Török szó. fertály - negyed. Egy fertály óra. Három fertály tizenkettőkor. - Városnegyed, városrész. A déli fertályban laktunk. - Vidék, környék, tájék. Nem látták soha többé azon a fertályon. - Tréfásan: hátsó fertály ( fenék) . Német eredetű (Viertel: ’negyedrész, negyed’); régies, fertő - eredetileg ’mocsár’ (Fertő-tó), ’sáros, dagonyás hely, ahol disznók, bivalyok feredeznek (fürdenek), fetrengenek’. Korán kialakult átvitt értelme : mocsok, erkölcsi szenny, züllöttség. A fertőz, fertőztet igék is eleinte azt jelentették: beszennyez, bemocskol. ... sok vérben fertőzvén, arccal (eszembe) reá térvén, űzőt sokszor megvernek. (Balassi: Egy katonaének) Csak a múlt században állandósult egészségügyi értelme, és ekkor keletkeztek fertőző (ti. betegség) és fertőtlenít származékai. (g) Abból az elavult fert-igetőből ered, amely a fürdik (fered), förtelem (fertelem) és fetreng szavakban is föllelhető. festett - laza erkölcsű, léha, kicsapongó. Festett nőszemély. A püspök megrótta papjait feslettségükért. (g) A szétfestett ruhával, a rendetlen és hanyag öltözékkel kapcsolatosan alakult ki 'erkölcsileg zilált’ jelentése: választékos, kifejező szó. fess - szemrevaló, csinos, jól öltözött, divatos, elegáns. Fess új öltönyt csináltatott. (g) Német szó, amely az angol fashionable (’divatos’, [ejtsd: fesnebl]) megcsonkításával jött létre, a múlt században terjedt el bizalmas társalgási nyelvünkben; avalóban van, feszélyez - elfogódottá tesz, feszengésre késztet, természetes, könnyed viselkedésében gátol. Nagyon feszélyez, ha a nyilvánosság előtt kell beszélnem. Ha vele beszéltem, mindig feszélyezett a tudat, hogy miattam esett el az előléptetéstől. Alapszava a ma már ritkán használt feszély, amelyet Jósika Miklós alkotott a feszeng (’széken kényelmetlenül ül’) igéből. fétis - primitív népek bálványa: fétisszobor. □ fetisizmus: kezdetleges vallás,fétistisztelet, bálványimádás. □ fetisizás: valamilyen elvet, szempont