Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-01-01 / 1-2. szám
2017. JANUÁR-JÚNIUS AZ 1917-ES HÁBORÚS ÉV MŰVÉSZEI ÉS KIÁLLÍTÁSAI katonák hevernek. A küzdő katonák szétszórva nagy távolságban, és fekvő holttestek mutatják a harc következményét. A 11. Sajtóhadiszállás kiállításon szobrászok is részt vettek. Horvai János ismert és tekintélyes művész volt már ekkor, aki korábban szép számmal mintázott Kossuth-szobrokat. A kiállításon két művével szerepelt. A Karánsebesi hősök emléke című alkotása is az erdélyi hadjárathoz kötődött. Az Egy hős síremléke szintén hősi emlékmű, jól mutatja azt, hogy a szobrász ebben a műfajban is jeleskedett. Besorozott művész volt Kisfaludi Strobl Zsigmondi, aki tíz alkotását mutatta be ezen alkalommal. Kisfaludi kezdetben pártfogójának, Lumnitzer József főorvosnak köszönhetően az Andrássy úton a Képzőművészeti Főiskola épületében berendezett hadikórházban kosztfelíró volt. (Ekkor főleg a szép ápolónőket mintázta.) 1916-ban hadiszobrászként a Sajtóhadiszállásra került. Itt találkozott többek között Mednyánszky Lászlóval, Rippl-Rónai Józseffel és Vidovszky Bélával is. Ezután a szobrász az orosz frontra került. 1917 fontos évszám az életében. Megmintázta többek között Arthur von Arz vezérezredes portréját, akinek a közbenjárására megbízták a Gorlicei áttörés emlékművének elkészítésével. Ezt a művet a kassai katonai akadémia épületében kezdte el, befejezni azonban a háború végéig nem tudta. A félkész művét az új államhatalom képviselői megsemmisítették. A II. Sajtóhadiszállás kiállításon tíz bemutatott műve lényegében nyolc személy portrészobra, csak Boroevic és Beau alakja egyszer gipszben és egyszer bronzban is szerepel. Boroevic Svetozar a Monarchia egyik főtisztjeként állt modellt a szobrásznak. Egészalakos szobra katonai egyenruhában mutatja őt, bal keze kardjára támaszkodik. A szobor mintázása remekül érzékelteti a ruha felületét és az arc karakterét. Az említett két bronz szobor mellett a harmadik Greiner tábornoké volt, a többi gipszből készült. Kiállította Szurmay Sándor szobrát is. Szurmay gyalogsági tábornok és 1917-1918-ban honvédelmi miniszter volt. Az általa vezetett hadtest állította meg az oroszokat az Uzsoki-hágónál. A közönség ezen a kiállításon ismerhette meg Artz Develenciájának Athur von Artz büsztjét. Egy márványszoborral is szerepelt itt Kisfaludi, ez a fiatal József Ferenc főherceg szobra volt. Ezeken kívül Scotti és Kövess tábornokok portréját tekinthették meg a látogatók. Kisfaludi ebben az évben részt vett az Ernst Múzeum Magyar Mesterek XXIV kiállításán is. Itt Szinyei Merse Pál, Iványi Grünwald Béla, Csók István, Faragó Géza, Plány Ervin, valamint Feiks Alfréd és Feiks Jenő művei szerepeltek. A szobrász régebbi alkotásokat is bemutatott, mint a Fürdő nő és a Guggoló, hiszen ő az a szobrász, aki az aktszobrok igazi mestere volt. Azonban nem véletlenül írtak 1917-et! Sok kiállított műve a háborúhoz kötődött. Nem síremlékek vagy hősi emlékművek formájában, bár annak is eljön majd az ideje a háború után, hanem a hadikórház ápolónőiről és a fronton készült főtiszti portrékat mutatta be. Többször a Kállay család önkéntes ápolónői feladatot vállaló nő tagjait, Kállay Erzsébetet és Lenkét mintázta meg. Kállay Erzsébet szép portréját és a testvérek ülő fajansz szobrát is láthatták a látogatók. Megjelennek más nemesi család tagjai is, mint Bethlen Ádámné, Zichy Magda, Széchenyi Péterné. Kiállította József Ferenc főherceg márványszoborportréját is. Kisfaludi életműve a háború után tovább gyarapodott, és a XX. század egyik legnagyszerűbb szobrászi teljesítményét hozta létre. Azonban nem volt mindenki ilyen szerencsés. Plány Ervin festő pályája háborús sérülése következtében 1916. január 5-én lezárult. A síremlékét Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette el, ma is a Fiumei úti sírkertben áll. Ezért ez a tárlat Plány Ervin emlékkiállítása is volt. Az 1917-es esztendő jelentős művekkel gyarapította a háborús témájú műalkotásaink számát, hiszen művészeink szép számban vettek részt a háborúban és nagy részük szorgalmasan igyekezett feladatainak eleget tenni, akár a Sajtóhadiszállás művésze volt, akár nem. Nekik köszönhetjük, hogy a Nagy Fáborúról alkotott emberi képünk sokkal árnyaltabb és gazdagabb. Sajnos, a művek nem is jelentéktelen részét még ma sem ismerjük. JEGYZETEK 11 Magyar Nemzeti Galéria adattára, 4927. sz. 2 Szabadi Judit: így élt Rippl-Rónai József, Budapest, Móra Kiadó, 1990.227. o. 3 Rippl-Rónai József újabb rajzai és festményei. Ernst Múzeum katalógusa, 1917. 7-8. o. 4 Lásd: Ludmann Mihály: Művészek a háborúban 1914-1918. Látóhatár Kiadó, 2015. 133