Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2017-01-01 / 1-2. szám

2017. JANUÁR-JÚNIUS AZ 1917-ES HÁBORÚS ÉV MŰVÉSZEI ÉS KIÁLLÍTÁSAI katonák hevernek. A küzdő katonák szétszórva nagy távolságban, és fekvő holttestek mutatják a harc következ­ményét. A 11. Sajtóhadiszállás kiállításon szobrászok is részt vettek. Horvai Já­nos ismert és tekintélyes művész volt már ekkor, aki korábban szép szám­mal mintázott Kossuth-szobrokat. A kiállításon két művével szerepelt. A Karánsebesi hősök emléke című alko­tása is az erdélyi hadjárathoz kötődött. Az Egy hős síremléke szintén hősi em­lékmű, jól mutatja azt, hogy a szob­rász ebben a műfajban is jeleskedett. Besorozott művész volt Kisfaludi Strobl Zsigmondi, aki tíz alkotását mu­tatta be ezen alkalommal. Kisfaludi kezdetben pártfogójának, Lumnitzer József főorvosnak köszönhetően az Andrássy úton a Képzőművészeti Fő­iskola épületében berendezett hadi­kórházban kosztfelíró volt. (Ekkor fő­leg a szép ápolónőket mintázta.) 1916-ban hadiszobrászként a Sajtó­­hadiszállásra került. Itt találkozott többek között Mednyánszky László­val, Rippl-Rónai Józseffel és Vidovszky Bélával is. Ezután a szobrász az orosz frontra került. 1917 fontos évszám az életében. Megmintázta többek között Arthur von Arz vezérezredes portré­ját, akinek a közbenjárására megbíz­ták a Gorlicei áttörés emlékművének elkészítésével. Ezt a művet a kassai katonai akadémia épületében kezdte el, befejezni azonban a háború végéig nem tudta. A félkész művét az új ál­lamhatalom képviselői megsemmisí­tették. A II. Sajtóhadiszállás kiállítá­son tíz bemutatott műve lényegében nyolc személy portrészobra, csak Bo­­roevic és Beau alakja egyszer gipsz­ben és egyszer bronzban is szerepel. Boroevic Svetozar a Monarchia egyik főtisztjeként állt modellt a szobrász­nak. Egészalakos szobra katonai egyenruhában mutatja őt, bal keze kardjára támaszkodik. A szobor min­tázása remekül érzékelteti a ruha fe­lületét és az arc karakterét. Az emlí­tett két bronz szobor mellett a har­madik Greiner tábornoké volt, a többi gipszből készült. Kiállította Szurmay Sándor szobrát is. Szurmay gyalogsági tábornok és 1917-1918-ban honvé­delmi miniszter volt. Az általa vezetett hadtest állította meg az oroszokat az Uzsoki-hágónál. A közönség ezen a kiállításon ismerhette meg Artz De­­velenciájának­­ Athur von Artz büszt­­jét. Egy márványszoborral is szerepelt itt Kisfaludi, ez a fiatal József Ferenc főherceg szobra volt. Ezeken kívül Scotti és Kövess tábornokok portréját tekinthették meg a látogatók. Kisfaludi ebben az évben részt vett az Ernst Múzeum Magyar Mesterek XXIV kiállításán is. Itt Szinyei Merse Pál, Iványi Grünwald Béla, Csók István, Faragó Géza, Plány Ervin, valamint Fe­­iks Alfréd és Feiks Jenő művei szere­peltek. A szobrász régebbi alkotásokat is bemutatott, mint a Fürdő nő és a Guggoló, hiszen ő az a szobrász, aki az aktszobrok igazi mestere volt. Azon­ban nem véletlenül írtak 1917-et! Sok kiállított műve a háborúhoz kötődött. Nem síremlékek vagy hősi emlékmű­vek formájában, bár annak is eljön majd az ideje a háború után, hanem a hadikórház ápolónőiről és a fronton ké­szült főtiszti portrékat mutatta be. Többször a Kállay család önkéntes ápo­lónői feladatot vállaló nő tagjait, Kállay Erzsébetet és Lenkét mintázta meg. Kállay Erzsébet szép portréját és a test­vérek ülő fajansz szobrát is láthatták a látogatók. Megjelennek más nemesi család tagjai is, mint Bethlen Ádámné, Zichy Magda, Széchenyi Péterné. Ki­állította József Ferenc főherceg már­ványszoborportréját is. Kisfaludi élet­műve a háború után tovább gyarapo­dott, és a XX. század egyik legnagy­szerűbb szobrászi teljesítményét hozta létre. Azonban nem volt mindenki ilyen szerencsés. Plány Ervin festő pá­lyája háborús sérülése következtében 1916. január 5-én lezárult. A síremlé­két Kisfaludi Strobl Zsigmond készí­tette el, ma is a Fiumei úti sírkertben áll. Ezért ez a tárlat Plány Ervin em­lékkiállítása is volt. Az 1917-es esztendő jelentős mű­vekkel gyarapította a háborús témájú műalkotásaink számát, hiszen művé­szeink szép számban vettek részt a háborúban és nagy részük szorgalma­san igyekezett feladatainak eleget tenni, akár a Sajtóhadiszállás művé­sze volt, akár nem. Nekik köszönhet­jük, hogy a Nagy F­áborúról alkotott emberi képünk sokkal árnyaltabb és gazdagabb. Sajnos, a művek nem is jelentéktelen részét még ma sem is­merjük. JEGYZETEK 1­1 Magyar Nemzeti Galéria adattára, 4927. sz. 2 Szabadi Judit: így élt Rippl-Rónai József, Budapest, Móra Kiadó, 1990.227. o. 3 Rippl-Rónai József újabb rajzai és festményei. Ernst Múzeum katalógusa, 1917. 7-8. o. 4 Lásd: Ludmann Mihály: Művészek a háborúban 1914-1918. Látóhatár Kiadó, 2015. 133

Next