Trianoni Szemle, 2019 (11. évfolyam, 1-2. szám)
2019-01-01 / 1-2. szám
IRREDENTA-REVIZIONISTA SZIMBÓLUMOK ÉS A TRIANONI ORSZÁGVESZTÉS ÁBRÁZOLÁSA... A kötelező közoktatást (népoktatást) 1868-ban iktatták törvénybe Magyarországon, ingyenessé azonban csak 1908-ban vált. Elvben az oktatás első hat éve (hattól tizenkét éves korig) volt kötelező. A beiratkozott diákokra vonatkozó országos statisztikák viszont jól mutatják, hogy a népoktatás a gyakorlatban négy éves rendszerben működött. Az elemi iskola utolsó két éve egyfajta zsákutca volt, mivel a középiskolák (polgári iskola és gimnázium) a negyedik osztály után folytatódtak. A lemorzsolódás elképesztően nagy volt. Hiába kezdte el a „négy elemit” a tanköteles diákok több mint kilencven százaléka, amikor még az 1920-21-es tanévben is a hatodik osztályig csak a tanulók 23%-a jutott el. A problémával a politikum és a közvélemény is tisztában volt. Az oktatás elemi szintű infrastrukturális, eszköz- és szakemberhiánnyal is egyaránt küszködött. Klebelsberg 1922-től 1931-ig tartó minisztersége idején sikerült jelentős összegeket a modernizációra költeni. A harmincas évek elejére megközelítőleg 5000 új tantermet építenek országszerte, ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanköteles korú gyermekek beiskolázottsági aránya, csökkent az analfabetizmus, hosszabb távon pedig emelkedett a műveltségi színvonal. ÉRTÉKALAPÚ KÖZOKTATÁS, ÁLLAMI NEVELÉS ÉS POLITIKAI REPREZENTÁCIÓ A Horthy-korszak kulcsszava a politikai ideológiaként is jelentkező keresztény-nemzeti eszme. A centralizáció, a szelekció és a nemzeti karakter kialakítása volt ekkor az oktatás- és tudománypolitika legfőbb feladata. A „nemzeti karakter”, vagyis a megfelelő identitás és értékrend kialakítása pedig már a legalsóbb fokú iskolai nevelésben (bölcsődék és óvodák híján) el kellett, hogy kezdődjön. Ez az elemi népiskola, - aminek több száz éves hagyománya van magyar földön - pontos meghatározása egységes álláspont híján nem is olyan egyszerű feladat. Mészáros István szerint: „A népiskola szervezetileg önálló intézmény, amelyben nevelés és oktatás egyaránt folyik, az oktatás keretében az alapszintű általános művelődési anyag viszonylagosan befejezett rendszerét a tanulók anyanyelvén nyújtja. ” Az elemi népiskolák 1925 májusában megjelent korszerűsített, az európai reformpedagógiai törekvéseket is figyelembe vevő tanterve szerint „a népiskola célja a hazának vallásosan és öntudatosan hazafias polgárokat nevelni, akik az általános műveltség alapelemeit bírják, és képesek arra, hogy ismeretüket a gyakorlati életben értékesítsék”. Az egyik programalkotó, Quint József a következőképpen fogalmaz: „Az új tanterv kibocsátásának célja a népiskolai nevelés elmélyítése. Hogy ezt a célját elérje, mindenekelőtt a tanítónak kell foglalkoznia az új tantervvel. Ismernie kell azokat a szempontokat, melyek az új tanterv készítőit irányították.”101 A szempontrendszer lényege, hogy az egyoldalú intellektualizmussal szemben ki kell emelni az Isten, erkölcs, haza köré rendelhető örökérvényű értékeket. (Az 1925-ös tantervben Ballér Endre professzor szerint is az értékközpontú tantervfelfogás érvényesült.11) A tantervet hamarosan követték a tantárgyakhoz írt tanítói kézikönyvek, az „Egységes Népiskolai Vezérkönyvek” sorozata. (Új utasítás csak 1932-ben jelent meg.) 1925-ben kiadták a nemzetiségi iskolák tantervét, valamint azt a szabályzatot, melynek értelmében minden iskolának a tanév végi tankönyvjavasló értekezleten kell döntenie a következő évben használandó tankönyvekről.12 Fontos kiemelni, hogy a tanterveket, a „vezérkönyveket” és módszertani útmutatókat olyan szakemberek állították össze, akik a pedagógiát nem csupán elvont, elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is aktívan . Krasznai Zoltán: Földrajztudomány, oktatás és propaganda. A nemzeti terület reprezentációja a két világháború közötti Magyarországon. Pécs, 2012. 110-111. o. 6 Drabancz M. Róbert-Fónai Mihály: A magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2005.15-16. o. 7 Hasonló a német Volksschule vagy az angol primary vagy elementary school. 8 Mészáros István: Magyar iskola 1 996-1996. Előadások, cikkek, beszédek. Ezer éve: népiskola c. fejezet. Eötvös József K., Budapest, 1997. 9 Tanterv az elemi népiskola számára. Kiadta a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 1925. évi május hó 14-én 1467. elnöki számú rendeletével. 116 Budapest, 1925. 10 Quint, 1925.13.0. 11 Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. Budapest, 1996. 74. o. 12 Az 1925-ös népiskolai tanterv sajtóvisszhangja a Szabolcsi Tanító című folyóiratban. Perjés István Kossuth Lajos Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék in: Szemle. MAGYAR PEDAGÓGIA 97. évf. 2. szám 153-166. o. (1997) http://misc.bibl.u-szeged.hu/13807/l/mp_1997_002_6163_153- 166.pdf TRIANONI SZEMLE