Luczenbacher János (szerk.): Tudománytár 1843. Értekezések 13. kötet
HETÉNYI JÁNOS: Az ész' 's philosophia' új védelme, az ó, és újkori kétkedés' ostromai ellen. [Tanulmány] [2. r.] 1843. Értekezések. 13. k. 2. füz. 86-104
100 philosophia' soknak mindent be kellene bizonyítni; de nem bizonyítnak, mivel ez lehetlen azért, mert nincsenek ingatlan elvek , mellyekre építni lehetne a megmutatást. Ugyan azért annak, mit igazságnak neveztünk, nincs semmi érdeke : alanyi minden ismeret; és az igazi — kétkedő — bölcselési módszer, nem egyébre tanít, mint nem tudásra , és a' tudományok iránti közönyösségre, 's ebből folyó lelki nyugalomra." Ha az akkori világ előtt, melly már bele unt a' philosopháló álbölcsek hamis módszereikbe, és csalösvényeibe, kedves volt az észnek, és az élettannak illynemű lealáztatása; csodálni lehet, hogy a* critica philosophia is, — mellynek némelly tanjai mivel ezzel egyeznek, főleg azért idéztük elő magának Sextusnak szavait — olly sokat épített az ismeret alanyiságára. Hiszen, ha közelebbről megvizsgáljuk a kétkedő módszerét említett bölcselőnek, nyilván kitetszik az, miként ő 1., saját magának ellentmond; 2., sophismákhoz kénytelen folyamodni. Ellentmond magának, mert világos a pillanatiban, a' kétkedő is érzi, miként a' valódi életet tünemények' álmába ringatva tartani mindig nem lehet; kell tehát valami fogódzónak lenni, melly ingatag ne legyen. Megvallja ezt maga Sextus, midőn így szól: ,,Mivel azonban mi is teljes hanyagságba nem merülhetünk, gyakorlatilag olly tüneményekhez kell folyamodnunk , mellyek életünk szabályaul szolgálnak, és következő négy osztályra tartoznak : természeti hajlamunk , érzéki vágyaink, a' törvények, és szokások által nyújtott elvek, és a' művészetekbeni oktatás." Minő ellenmondás már, az elveket, hajlamokat, vágyakat, szabályokat, és törvényeket a' tünemények közé számlálni az igazság' lehetőségét, a' halhatatlan dolgok' létezését tagadni, és mégis életszabályokról, és elvekről szólni! ') Hypotyposi. 11.