Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 11. évfolyam, 1827

3. szám - A.J. : A' Nyelvnek eredete, kifejlése, elágozása. 3-38

-( 26 )- s­ ratlan , Bibliával mindazonáltal, és más vallásos könyvekkel bír; emez annak egy romlott szüle­ménye 34 dialectusokkal. 3) Az Abb­assok vagy Abassok'nyelve (magok' nyelvén Absneiek) a' fekete tengernek éjszaki partjain sok Tsch­erkassi szavak­kal. Az Abasszok 3 nemzetségekre u. m. Beschild­bay, Schapsich és Ratukasch oszolnak, mindenik különös dialectel. 4) Tsekerkesszek' (Cireassiaiak, Kahardiaiak) nyelve, hol némellyek állítása sze­rint a' főbb ranguaké, Szikowsehir név alatt, a' jobbágyokétol különbözik. 5) Az Osszetek (Kuscha­kok , magok' nyelvén, Irének) német és persához valamennyire hasonló nyelvek , Kaukasusnak ma­gos tetejin ; ö) a' Kistek (magoknál Lamurok) vagy Jagusehok nyelve, 'Kistiában, a' Terek forrásá­nál ; ?) a' Lesghierek' nyelve Lesghistanban kik a' Finnekkel rokonoknak látszatnak lenni, mivel 22 nemzetségekre vannak osztva , dialectjeik is többfélék. Ezen előszámlált 7 Caucasusi nyelvek közül tsak a' két' elsőnek vannak betüji, élnek pedig az ötödik században feltalált, nagyobb ré­szint a' Zent nyelvből kölcsönözött régi örmény betűkkel, de a' mellynek 38 betüjiböl a' Georgiái tsak 37 bir; a' többiek mind eddig szűkölködnek tulajdon betüjik nélkül. C) A' szorosabb értelemben vett Tatár nyel­vek a* Caspiumi tengertől Amur torkolatjáig nyúl­nak ki. A' Tatároknak honni anya­nyelvekről igen keveset tudunk , 's azoknak tsak két kivándorlott törzsökrök , mellyek valamennyire kipalléroztattak, emeltek nyelveket írói nyelvre t. i. az Osmanok vagy Törökök , és a' Mandsehuk Chinaban . Agai : l) Torök-tatár nyelvek ; ezek : a) Caspium mel­lékiek, és a' Mongoli nyelv. — Azok a) Török nyelv mind a'Persa,mind az Arabs nyelvtől egé­szen különböző, de minthogy ez, ámbár gram­matikai szerkesztetésére nézve elég rendes, még­is

Next