Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 11. évfolyam, 1827
3. szám - A.J. : A' Nyelvnek eredete, kifejlése, elágozása. 3-38
-( 26 )- s ratlan , Bibliával mindazonáltal, és más vallásos könyvekkel bír; emez annak egy romlott szüleménye 34 dialectusokkal. 3) Az Abbassok vagy Abassok'nyelve (magok' nyelvén Absneiek) a' fekete tengernek éjszaki partjain sok Tscherkassi szavakkal. Az Abasszok 3 nemzetségekre u. m. Beschildbay, Schapsich és Ratukasch oszolnak, mindenik különös dialectel. 4) Tsekerkesszek' (Cireassiaiak, Kahardiaiak) nyelve, hol némellyek állítása szerint a' főbb ranguaké, Szikowsehir név alatt, a' jobbágyokétol különbözik. 5) Az Osszetek (Kuschakok , magok' nyelvén, Irének) német és persához valamennyire hasonló nyelvek , Kaukasusnak magos tetejin ; ö) a' Kistek (magoknál Lamurok) vagy Jagusehok nyelve, 'Kistiában, a' Terek forrásánál ; ?) a' Lesghierek' nyelve Lesghistanban kik a' Finnekkel rokonoknak látszatnak lenni, mivel 22 nemzetségekre vannak osztva , dialectjeik is többfélék. Ezen előszámlált 7 Caucasusi nyelvek közül tsak a' két' elsőnek vannak betüji, élnek pedig az ötödik században feltalált, nagyobb részint a' Zent nyelvből kölcsönözött régi örmény betűkkel, de a' mellynek 38 betüjiböl a' Georgiái tsak 37 bir; a' többiek mind eddig szűkölködnek tulajdon betüjik nélkül. C) A' szorosabb értelemben vett Tatár nyelvek a* Caspiumi tengertől Amur torkolatjáig nyúlnak ki. A' Tatároknak honni anyanyelvekről igen keveset tudunk , 's azoknak tsak két kivándorlott törzsökrök , mellyek valamennyire kipalléroztattak, emeltek nyelveket írói nyelvre t. i. az Osmanok vagy Törökök , és a' Mandsehuk Chinaban . Agai : l) Torök-tatár nyelvek ; ezek : a) Caspium mellékiek, és a' Mongoli nyelv. — Azok a) Török nyelv mind a'Persa,mind az Arabs nyelvtől egészen különböző, de minthogy ez, ámbár grammatikai szerkesztetésére nézve elég rendes, mégis