Vörösmarty Mihály (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 12. évfolyam, 1828
6. szám - Róthkrepf Gábor. : A' Muzsikának közönséges Története. 3-39
( 10 ) — egyetlen gyönyörűség, mellyet minden mértéken felyül lehet ízlelni, még is a' mellett a sziv erköltsös , és romlatlan maradhat. — Egy más Egyházi író mondja, hogy a' Muzsikának bája egészlen alkalmas Annak tökélletes megesmérésére, ki szivünkbe illyen gyönyörűség érezhetésére tehetséget teremtett, 's ki nekünk a' maga ditsőitésére illy eszközt szolgáltatván megtanított , miként egyesíthessük felemelkedő lelkeinket az Angyalok gyönyörűségeivel. Hanways Reisen durch Persien. II. Bd. — Azért végre ezt mondhatnám a' muzsikáról , a' mit Vonini a' szalma szálról :. ..Ha olly szerentsétlen volnék , hogy az Isten létéről kételkedném, arról már a' Muzsika hallása is eléggé bizonyossá tenne. Böcklin Fragmente zur höheren Musik 38. 1.— A' Muzsika érdemeiről lásd : Egy ifjú gondolatjait a' muzsikáról. Fel. Magy. Min. 1825. II. K. 228- 1. — Éneklés haszna. Ilasz. Mul. 1825- II. Fél. 3.Q. 1. — Muzsika tanulása szükséges volta. Kossuth. Szép Litt. Aj. 1826. 4(J. 1.—A Muzsika erejéről olvasd. Gáti István Klavirozás mestersége Elöljáró beszédjét. Budán. 1802. §. k. Muzsika Feltalálója. Azt egyes ember vagy nemzetben híjában keressük, mert a' természet éppen úgy munkálódott a' muzsika feléledésében, mint más tudományok és mestermívek eredetében. Ő adta az embernek az ahoz vezető első tehetséget, 's úgy vezeti a' véletlen történet majd ezt, majd amazt a' föld külömbféle népei közti a' muzsikai hangok kifejezésére , mellyek idővel 's gondolkodással mindég jobban tökéletesedtek, míveltettek. Azonban e' durva kezdet Szerzőit nem lehet az egész mesterség feltalálójinak neveznikülömben meg kellene vallanunk , hogy minden nemzetnél több ollyan feltalálók voltak, kik talán egymásfelől semmit sem