Tükör, 1942 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1942-06-01 / 6. szám
hangokkal tud bánni, ahogy azoknak sajátos jellegét be tudja vonni a jellemábrázolás szolgálatába. Prozódiája mintaszerű. Élettel telített humor, felszabadult vidámság, szellem, bővérű irónia hangja uralkodik a partitúrán, amely formai felépítésében is artisztikus és kiegyensúlyozott. Az Operaház előadása mintaszerű. Nádasdy Kálmán rendezése bravúrosan használta ki a színpadi komikum minden lehetőségét, egyik finom részletszépség és rendezői ötlet követi a másikat. Oláh Gusztáv színpadképe szerencsésen elkerülte a keleti tárgyú darabok harsogó színorgiáit, díszletei egyszerűek és puritánul sokatmondók, kevés eszközzel. Berg Ottó karmester keze ugyan kissé nehézkes, de a betanítást mégis lelkiismeretesen végezte el. Orosz Júlia bűbájos színpadi jelenség, Maleczky Oszkár, Hámory Imre és Rosier Endre alakítása jóízű humorral teljes, de külön is ki kell emelnünk az álszent mufti szerepében Koréh Endrét, aki ebben a kabinetalakításban élete egyik legjobb teljesítményét nyújtja. A bűvös szekrénnyel egy estén került bemutatásra Hanvay Gézának Liszt két művére, a Les preludes-re és a Szerelmi álmok zongoraműre írt «Szerelmi álmok» című balettje. A táncjáték nélkülözi a táncszerű elgondolást, az irodalmi beállítás bizonyos műkedvelői jelleget ad az egésznek, Harangozó Gyula rendezése és koreográfiája pedig stílusában zavaros, kiegyensúlyozatlan. Oláh Gusztáv díszletezése azonban káprázatosan szép. A főbb szerepeket Bordy Bella, Ottrubay Melinda, Vera Ilona, Zsedényi Károly, Sallay Zoltán táncolta magasrendű művészettel. SZÍNHÁZI TÜKÖR Irta RÉDEY TIVADAR Majd két évtized múlva a színpadi kísérletezések hosszú sora után — Bibó Lajos most visszatért ahhoz a világhoz, amelynek kitűnő ismerőjeként jelentkezett első drámájával, A jussál. Új színműve, a Hibások, megint szülőhelyének, Hódmezővásárhelynek tanyavilágába vezet el. Gál István módos özvegy gazdaember házatája valahogyan más, mint a szomszédaié, az ő portáján «a főd meg a vagyon» mellett a látomások és melódiák tündérjátéka sem idegen, ezért is hívja mindenki Nótás Gálnak és tekinti kicsit félnótásnak, leginkább a tulajdon szülőanyja, aki poros úton meg akarja fosztani földjétől, hogy azt is el ne «nótázhassa» hozzá hasonló, álomvilágban élő, nyakán élősködő cimboráival. (Ennek a Peer Gyntnek édesanyja éppenséggel nem osztozik fia ábrándozásaiban.) Ez a magyar «niskavuori» mama nem él semmiféle diplomáciával, józansága a gyűlöletig képes fokozódni, elront és elmar fia körül mindent és mindenkit, s csak halála küszöbén döbben rá, hogy az ő kegyetlenségbe vakult életeszménye mellett és fölött van az egész teremtett világnak is egy különb, magasabb ihletése, melyben az alázatos szeretet világba gyökerezik. Evvel a megismeréssel hányja le szemét s megbékélt holtteste fölött a megbocsátás örök egének, a «hibások» végtelen birodalmának csillagtábora szikrázik. Bibó paraszti szereplői hitelesek és biztos rajzúak. Amikor igazi drámai helyzetben kerülnek egymással szembe, csakugyan szikrát vetnek, akár a kovakő. A második felvonás ebben az értelemben valódi drámaírói alkotás, az első meg a harmadik már sokkal kevésbbé, amaz aprószeres novellás rajz, ez tisztára líra. Három balladás erejű főjelenet között meglehetősen vontatott, szinte oroszosan «álló» levegőjű szakaszok terjengenek. Móricz Zsigmondnak — akinek parasztszemléletével a Bibóé több ponton is rokon — ugyanaz a baja a színpadon : lépten-nyomon beleesik a szemlélődésbe, aminek a dráma nem talaja. Ebben a tekintetben mindketten a színi irodalom «hibásai» közé tartoznak. Igaz viszont, hogy egyben akárhányszor mégiscsak kigyúlnak a csillagok. . . A Nemzeti Színház nagyon megbecsülte jónevű íróját. Major Tamás rendezése finom ízléssel lemond minden harsogó teatralitásról, inkább az egésznek sűrű légkörét akarja megéreztetni. A szereplők is errefelé tartanak. Kiss Ferenc művészi egyéniségéhez ez a «fojtva erősödő» indulat s a kemény férfi- lélek zárkózott, rejtélyes fantáziavilága egyaránt kitűnően talál. Gobbi Hilda is biztos művészi érzékkel rajzolja a spártai lelkű parasztasszony alakját, ezt az ellen-Aase anyót, aki a Soria-Mária ködvára ellen harcol. A «hibások» közül legszeretetreméltóbb Makláry derűs rímkovácsa, érdekes a Lehotay misztikus világcsavargója és jólesően mértéktartó a Major félkegyelműje. Eöry Kató Orosz Julia (A bűvös szekrény) Vajda M. Pál fényképe