Tükör, 1942 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1942-06-01 / 6. szám

KOLOZSVÁRI MŰVÉSZETI HETEK. Az erdélyi magyar szellemi életnek ezt a nagyszabású, külsőségeiben pompás, erkölcsi jelentőségében felbecsülhetetlen nagyságú ün­nepségét az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács rendezte. A megnyitó beszédet, a Művészeti Hetek első napján, a Tanács elnöke, Tasnádi Nagy András mondta, a kolozsvári Mátyás Király Diákházban tartott irodalmi estélyen. A magyarságnak a Duna völgyé­ben évszázadok óta fényesen betöltött hiva­tásáról beszélt s a kötelességekről, amelye­ket a hivatás ró valamennyiünkre. 1942 május 4-től június 6-ig tartanak a Kolozsvári Művészeti Hetek. A rendkívül gazdag és magas színvonalú műsor mintegy keresztmetszetét adja Erdély szellemi életé­nek. Az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiállí­­tást rendez, de ezen felül még képzőművészeti, építészeti, fényképészeti, színház és zene­­művészeti kiállítás is várja az érdeklődő közönséget. A Kolozsvári Nemzeti Színház a legjobb erdélyi és magyar írók művei mel­lett számos operát is bemutat. Hangverse­nyek, előadások és keskenyfilm-bemutatók egészítik ki a programmot. A Kolozsvári Művészeti Hetek jelentősége sokkal nagyobb, mint a más magyar vidéki városokban rendezett hasonló ünnepségeké volt. Hála a magyar műveltség e nagyszerű ünnepének, huszonkét évi kényszerű szünet után, a magyarországi és erdélyi szívek ismét egyesülhetnek a magyar kultúra egységének és oszthatatlanságának gondolatában. A Mű­vészeti Hetek a hídverés nagy munkáját szol­gálják : alkalmat adnak rá, hogy a magyar közönség megismerje mindazt az értéket, amit a húsz évig saját erejére utalt erdélyi szellem alkotott, másfelől módot nyújtanak az erdélyi közönségnek a magyar kultúra legfrissebb alkotásaiban való gyönyörködésre. KÉT BEMUTATÓ AZ OPERA­HÁZBAN A BŰVÖS SZEKRÉNY. SZERELMI ÁLMOK írta TÓTH DÉNES Az Operaháznak magyar bemutatóival hosszú ideje nem igen volt sikere. Vagy a zene haladt annyira forradalmi irányban, hogy a természetszerűleg mindig közvetlenebb, egy­értelműbb, sőt plebejusibb operai ízlés nem tudta követni, vagy pedig a zene mesterembe­rei kísérleteztek a világirodalom asztalairól lehullott múzsákból olyan Gebrauchsmusikat kotyvasztani, amelyet ugyan nem utasított vissza az átlagközönség, de tartalmának silánysága miatt elítélt a kritika és végered­ményben a színháznak sem hozott sem erkölcsi, sem anyagi hasznot. Az opera nem kísérleti műfaj és a lábát biztosan csak az veti meg a deszkákon, aki egyrészt birtokában van a színpadi rutinnak, az összes hatáslehe­tőségeknek, de másrészt igazi művész is, aki lépést tart kora szellemi áramlataival és nem alkuszik meg a tömeg kedvéért. Ezt a kényes kettősséget bravúros ösz­tönnel fűzte szintézisbe Farkas Ferenc, akinek «A bűvös szekrény» című kétfelvoná­­sos vígoperája az utóbbi évek egyik legkelle­mesebb meglepetése, másrészt pedig olyan közönségsiker, amilyen a Farsangi lakodalom óta nem volt. Farkas Ferenc elsőrendűen képzett muzsikus, Respighi volt tanítványa, fölényesen ismeri a modern zenei formanyel­vet és — ami különösen ritka tulajdonság, — pompásan tud bánni az énekhanggal, — de azonkívül biztos kezű és avatott céhmester­ember is ; a Nemzeti Színház és a külföldi filmvállalatok számára írt kísérőzenéivel olyan mesterségbeli rutinra, biztonságra és érzékre tett szert, mint kevesen a magyar komponis­ták közül. Egy személyben tehát a finom íz­lésű, mély érzésű művészember és az iparmű­vészi biztonsággal dolgozó, fölényes tapasz­talatokat gyűjtő mesterember minden erénye egyesül ebben a fiatal komponistában, akinek vígoperája komoly zenei eseményt jelentett. Már a szövegkiválasztásban is megmutat­kozott Farkas Ferenc biztos ízlése és tudása. Kunszery Gyula szövegíróban ideális munka­társat kapott. Ez a keleti, mesebeli miliőben lejátszódó, az Ezeregyéjszaka hangulatát biz­tos kézzel idéző szövegkönyv változatos jele­neteivel, mozgalmasságával, szellemességé­vel, kitűnő jellemábrázolásaival már önmagá­ban fél siker. Farkas Ferenc partitúrájába átmentette az új muzsika harmóniai vívmá­nyait, azokat óvatosan bár, de nagyon ügye­sen alkalmazza, zenekara frissen, színesen és kifejezőn szól. Külön érdeme, ahogy az ének- 78. jótékonycélú m. kir. állami sorsjáték Főnyeremény 40,000 aranypengő, 29,360 nyeremény 420,000 pengő értékben. NYEREM­ÉNYEK: 20.000 ar. Pl 2-szer 5,000 ar. Pl 6-szor 2,000 ar. P 10.000 ar. Pl 4-szer 2,500 ar. P 1 33-szor 1,000 ar. P és még számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. HÚZÁS JÚNIUS 5-ÉN. SORSJEGY ÁRAK : Egész : ar. P 3 — Fél : ar. PV50 Kapható minden osztálysorsjegy főárusítónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. 265

Next