Tükör, 1921 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-08 / 19. szám
2 oldal helyzetéhez képest is égbekiáltó rianást mutat. Hogy pénzügyi mérlegét följavítsa, az értelmes takarékosságon fölül új jövedelmi forrásokat is kell nyitnia a városnak. Erről szólva a kérdések homlokterébe ütközik a földgáz kérdés, mely szinte par excilance van hivatva a városi adminisztrációt egyszer s mindenkorra megszabadítani a pillanatnyi zavaroktól. A kérdésre adandó alkalommal még visszatérünk. A skárMtiMny. Állandó hatósági fertőtlemitől ! Bezárják az elemi iskolákat. A skárlátos megbetegedések száma ámbár csak lassan növekedik, a jelenlegi helyzet mégis eléggé élénken igazolja, mennyire szükségünk lenne egy állandó, permanenciában lévő járványkórházra s modern hatósági fertőtlenítőre. Ezeknek keresztülvitele azonban jóval túlnő a város anyagi erején, mely már eddig is százezer lejnél többet áldozott a járvány meggátlására. A jelenlegi ideiglenes járványkórház átmenetileg kapott helyiséget a katonai hatóságokhoz tartozó volt honvéd csapatkórházban, ez az elhelyezkedés azonban csak akkor lenne véglegesnek tekintendő, ha a kincstár a maga egészében átadná az épületet a városnak. Megfelelő átalakításokra persze még ez esetben is szükség volna, de a város már most is csak a legnehezebben mehet bele újabb kiadásokba, miután az eddigi költségek felét sem hajlandó az állam visszatéríteni, bár az eddigi rendelkezések szerint a kincstár köteles lenne a várost közegészségügyi kiadásait 50 százalék arányban támogatni. A járványra vonatkozólag egyébként Gergely dr., közegészségügyi h. felügyelő a következő szíves felvilágosítással szolgált: Véleményem szerint a skarlátjárvány még most sem öltött annyira aggasztó mérvet, hogy az iskolák bezárása szükségesnek bizonyulna. Az összes megbetegedések száma 17, ebből a zárdára tíz eset vonatkozik, a többit szórványosan, a város különböző pontjairól jelentették be. A zárda tíz nap óta szigorúan el van zárva a külvilágtól, ezen intézeten kívül azonban egyetlen iskola sincs, hol két megbetegedést észlelni lehetett volna. Azt az egy-egy esetet pedig, amely némely intézetnél előfordult, több mint egy hete nem követte újabb, így hát a zárdán kívül a többi iskolák — legalább jelenleg — teljesen skárlátmentesnek tekinthetők. Ugyancsak így foghatók fel a kanyaró jelenlegi mérete. Jelenleg 12 esetet tart nyilván a tisztiorvosi hivatal, ami egyenesen csökkenés a múltak havi 25—30 számú megbetegedésével szemben. A jáványkórház, hirtelen beállításához képest, kielégítően működik, miben a város gondoskodása mellett sok érdeme van a zárdának is, mely a kórházban fekvő betegeit gondosan ellátta. A növendékeket egyébként egy nővér ápolja, az egész kórház orvosi vezetésével pedig dr. Marton Janka van megbízva. Az élelmezés sem hagy semmi kívánnivalót hátra. A járvány ellen való hathatósabb küzdelem érdekében Gergely dr. memorandumot terjesztett a város elé, melyben egy központi fertőtlenítő intézet sürgős felépítését proponálja, miután a jelenlegi telep roppant primitív. Ugyancsak kéri, hogy a járványkórház üzemét állandóan biztosítsák, mert a városunkban évtizedek óta epidemikusan lappangó skorlátot csak igy lehetne minimumra redukálni s újabb hullámoknak hathatósan elejét venni. Végül hozzátette, hogy Udvarhely megyében az utóbbi időben 192 meg- YUKQ R Targul-Mures (Maros-tfii Ames), 1021. május 8 betegedés történt s az iskolákban mégis tovább folyik a tanítás. Az egészben különben az a szomorú, hogy a scarlatina ismeretlen kórokozó csíráit nem is annyira a közvetlen érintkezés, hanem valószínűleg a levegő áramlat terjeszti. * Lapzártakor értesülök, hogy a közegészségügyi felügyelőség, miután a skarlátosok száma a legutóbbi 24 óra alatt 20-ra emelkedett, beadványt intézett az illetékes reszorthoz az elemi iskolák tanulóinak azonnali levizsgáztatása és ezen iskolák bezárása érdekében. QBSxmmmmammmi Közgazdasági iskola. A „Keleti Újság* politikai és közgazdasági lapnak nevezi magát. Ennek dacára csak a „napi hírek* rovatában foglalkozott egészen röviden a közgazdasági középiskolával. Semmi ellentmondás nincs ebben az eljárásban. Sőt elismerésre méltó, hogy ennyire is törődött ezzel az ügygyel. Egy mai hírlap ugyanis nem annyira arra törekszik, hogy olvasóinak gondolkozását fontos társadalmi problémákra irányítsa, mint inkább arra, hogy a közönséget, a napi eseményekről minél érdekesebben tájékoztassa. Nem arról ír tehát többet, amiről jó volna gondolkozni s amit szükséges volna megcsinálni, hanem arról, ami az olvasók többségét, tömegét leginkább érdekli. Maholnap például megérhetjük, hogy egy jól szerkesztett, figyelmes lap a megyék, tizek, vagy a nagykövetek újabb tereferéjéről, ahol itt hol ott tartott és tartandó pótegyezkedésről nem fog említést tenni, mert ez a politikai hazárd játék a kicsi kutyát sem fogja már érdekelni. .Amilyen természetes tehát, hogy egy amerikai újság iskolai vizsgákról és kiállításokról s a tanítás módszeré- ben történő legkisebb változásokról hasábokat ír, mert az iskolákról szóló cikkeket az ottani nép mindig érdeklődéssel olvassa, annyira érthető, hogy a mi újságaink nem írnak szívesen ilyesmiről, ami olvasóikat untatja. Az iskolaközönynek részben az lehet az oka, hogy a nyilvános tanítás ügyét évszázadok óta az egyház s az állam szabályozta. A polgárság látja és tudja hogy e két hatalom akaratára s parancsára neki nem volt s most sincs döntő befolyása. Másrészt sok ember azt tapasztalja, hogy a régi iskola a mai gazdasági életben való boldogulást nem hogy előmozdítaná, hanem inkább akadályozza Ez és az a polgár is vajmi keveset köszönhet az iskolai tanulásnak, de ugyancsak sokat vagy mindent az atyafiságnak s a konjunktúráknak. Sokan ebből tévesen úgy következtetnek , minthogy a tapasztalatokból ismert iskola tanulóit hasznos tudnivalókra megtanítani nem tudta, de nem is akarta, tehát szükségképpen hiábavaló és eredménytelen kell hogy legyen minden iskolai munka. Elképzelni sem tudnak a mainál tökéletesebb tanítási módszert s a tapasztaltaknál különb nevelési rendszert. De tévedne, aki azt hinné, hogy a mi társadalmunkban más anevelés kérdése nem okoz sokaknak nagy gondot. Vannak szép számmal, akik így gondolkoznak: ahogy a háború eltartott négy évig, az ennél még rosszabb állapot is eltarthat nyolc esztendeig. Csak a népeknek hosszú ez az idő,de nem a diplomatáknak. Ki tudná előre megmondani, hogy meddig lehet milliók türelmével büntetlenül visszaélni. A tán még az is kérdés, hogy Európában szóhoz juthat-e egyáltalában az ész s a jó érzés. Hátha igazuk lehet azoknak az angol és amerikai tudósoknak, akik az európai kultúrának a babilonihoz hasonló pusztulását lehetetlennek nem tartják. Mi lesz akkor azzal az az új nemzedékkel, amely nem a produktív munka megszokásában és megkedvelésével nő fel; mit csinál majd a régi iskolába járó az az új generáció, amely éhen halhat az éretségivel, de bárhol jól boldogulhatna robinsoni leleményességgel és kézügyességgel. A közgazdasági középiskola a gyermekek jövőjéért aggódókat megnyugtathatja. Történjék az európai államokkal s kultúrával bármi, ennek a nevelőintézetnek a növendékei a tanultnak bármily mostoha körülmények közt is hasznát fogják venni. Ha nem győzik bevárni a jobb időket, ha más világrészbe vándorolni kénytelenek, röindenüt nagy hasznát látják majd megfigyelési képességüknek, akaraterejüknek, mezőgazdasági és ipari praktikus ismereteiknek . Félreeső farmon magukra utalva, vagy nagy gyári üzembe beosztva helyüket egyaránt megállhatják, mert az ügyesis kitartó kézimunkához magukat idején hozzászoktatták. A kezdet nehézségei és el nem kerülhető csalódásai őket nem kedvetlenítik el, vígan dolgozhatnak, mert már kezdetben is biztos a siker. De tegyük fel, hogy másként alakul minden és sok idő múlva olyan lenne a gazdasági helyzet, mint a háború előtti években. Társadalmi, közgazdasági vagy egyéni érdek szempontjából káros volna e talán, hogy a közgazdasági iskola végzett növendékei nem csak egyetemre járhatnának, hanem mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemben is hasznos, értékes és jól díjazott mukát vállalhatnának. Kapusy Imre. Nem lehet levonni a munkások adóját. A helyi munkásság küldöttsége a prefektusnál. — A levont adókat is vissza kell fizetni a munkásoknak. — 25.000 lejig megadózhatatlan létminimum. A munkáság és tisztviselők ellenni reakciós potika az államélet minden terén megnyilvánul. Sem a kormány se a munkáltatók nem akarják elismerni azt a napnál világosabb tényt, hogy a munkás és tisztviselő munkájáért csak annyi bért kap éppen, amenyi nyomorúságos élete fentartására elég. Az új adórendelet egy nagy anomáliát idézett elő és pedig azt, hogy a jövőben a hivatalnok és munkás több adót fog fizetni,mint a mészáros.A kiskereskedő, az orvos és ügyvéd, mert míg a munka havi 1200 lei fizetés után a 200 lej leütése után, 12 százalékos adó fejébe (a 6 százalék járulékkal legkevesebb 12 százalékra fog emelkedni) havonta 110 leit és évente 1320 leit fog fizetni, ezzel szemben a mészáros, ügyvéd és szatócs évente egy pár száz lejt. Ez a tűrhetetlen állapot késztette a helyi munkásság vezetőit arra, hogy felkeresse Popescu dr. prefektust és tolmácsolja előtte az itteni munkásság méltányos felháborodását, amelyet Parfümerie IDEAL illatszertár ajánlja reklám árait a t vevő közönség figyelmébe. egyes túlbuzgó munkaadók azon ténykedése váltott ki belőlük, hogy egy hivatalosan nem publikált, csak tervezetnek minősíthető adótörvényt már ők végre is hajtottak és munkásaik fizetéséből a múlt szombaton levonták az adókat. A prefektus kijelentette a munkásság képviseletében megjelenteknek, hogy a munkaadóknak nincs joga ezeket az adókat levonni és ha levonták, azonnal vissza kell fizetni. A munkásság vezetői a pénzügyi reszortnak itt tartózkodó kirendeltségével is beszéltek és feltárták az adótörvény sérelmeit. A kiküldött megígérte hogy illetékes helyen szóvá teszi a panaszokat s igyekszik odahatni, hogy a munkások által kért 25.000 lejes évi kereset legyen a létminimum. Kérték továbbá, hogy az esetleges adókat ne a munkaadók, hanem egy arra szolgáló hivatal szedje be a munkásságtól. * Hogy milyen abszurd ez az egész adótörvényjavaslat az alábbi eset bizonyítja a legjobban: Nagyváradon most tárgyalják a III. osztályú kereseti adót és ennek során dr. Zigere Miklós volt prefekt, jelenleg a legnagyobb irodájú ügyvédre évi 1000 leit róttak ki. Dr. Zigere Miklósnak jelöltje van és annak havi 2500 lei a fizetése és a jelölt 2400 lei évi adót fog fizetni, míg főnöke évi ezeret. Különös jelentőséget ad az ügynek egyben az is, hogy a regátban nem léptették életbe ezt a törvényt. A munkásság tehát nem tehet mást, mint tiltakozik ezen súlyos megterhelést jelentő adótörvény ellen, de fizetni nem fog tudni, hiszen, „ahol nincs, ott ne keress.“ —rí. Tin — ir Tiiun ... r r~~«Ti A brassói színiszezon június 1-én kezdődik. A napokban tért vissza Szabó Pál színigazgató Kolozsvárról zsebében a brassói koncesszióval, mely szerint a társulat ottani idénye jún. 1-től október 1-ig tart. Az összes tagok továbbra is megmaradnak a társulat kötelékében, sőt az igazgatóság ezen felül tárgyalásokat folytat Kertész Vilmossal és Baranyai Jolánnal is. A zenekar hatalmas számra lesz kiegészítve, a színház zenekari tagjain kivül csatlakoznak a brassói városi zenekar tagjai is s igy az orcheszter harminc főre emelkedik. A szezon repertoárjának első részét az idei operettújdonságok bemutatása foglalja le, ugyancsak az első hetekben kerül színre a Sasfiók. Amenynyiben sikerül, a színház Brassóban is sorozatos Jókai estéket fog tartani. Itt említjük meg, hogy a társulat két értékes tagja, Begovits Lola és Emil mai nappal megválik a színháztól. Távozásukat őszinte sajnálkozással vesszük tudomásul, hiszen a színház két legkiválóbb és a szó komoly értelmében klasszikus táncosát veszíti el. Begovitsék előbb Temesvárra utaznak, majd az ősszel Berlinben akarnak letelepedni. * a helyi szezon kapuzárása előtt néhány estén át Athanasiu, a kiváló tenorista fog vendégszerepelni, ki a cluji Magyar Színházban a napokban nagy sikereket aratott. Fellépésére az igazgatóság Tosca, Rigoletto és Bajazzók operákat tűzte ki. ■'■ePfi-zzrKmm* nBKCLU Hogyan fogadták a glasgowi munkanélküliek az angol trónörököst. Londoni híradások szerint a walesi herceg Glasgowba érkezett és ott a hatóságok mindent elkövettek, hogy rangjához méltó királyi pompával fogadják. Azonban a hatalmas ipari, centrumnak sok tízezernyi munkánál