Tükör, 1921 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-08 / 19. szám

IX. évfolyam Trg.-Hiures (Marosvásárhely) 1921. május 8. vasárnap 19-ik szám K­I é­s I­a • t­é ■ I Arat Eg|4*r* *0 lel Félévre . . 10 lel Egges vám éra I leu Klaééhivatali telefon 61 Felelős szerkesztfi I X mi I Kiadó laptulajdonos Morvay Zoltán I I 1©U I Révész Béla I Pártonkivüili politikai hetilap Szerkesztfiség és klaéé­­hivatali Trg.«Mures (Ma­rosvásárhely) Plata Reg. Ferdinand — Főtér SB és. Szerkesztőségi telefon 61 A végső harc. Az egész világ feszült érdeklő­déssel és fájó aggodalommal tekint a közel napok elé, amelyeken az úgynevezett jóvátételi probléma el fog dúlni s ami méltán izgat­hatja az egész föld népességének közvéleményét. A kapitalista társadalmi rend, a tőke expansiós természetének pa­rancsoló következményekép, meg­teremtette az ipari imperializmus fegyverekre támaszkodó politikáját, amely igazi céljai palástolására a megfizetett sajtó mérges tűjével szurkálva, a gyűlölet hályogát vonja a tiszta összefüggéseket amúgy sem látó tömegek szemére. -­­ Ez a lépés, amelyet Franciaor­szág politikai exponensei vakon és botorul Németország ellen a na­pokban döntően megindítanak, nemcsak a mérkőző nemzetek, ha­nem Európa ügye, az egész világ ügye, de az ostor hegye, amely­­lyel Franciaország a németeken végig vág, elsősorban nekünk, ke­leti államoknak az arcát hasítja ki, akik Németország ipara nélkül élni, egyszerűen képtelenek vagyunk. Aggodalommal nézzük azt a minden politikai és gazdasági okos­ságot nélkülöző hatalmi túltengést és elvakultságot, amivel a francia kapitalizmus a német kapitalizmust le akarja törni, mert ennek nem lehet csak katasztrófális vége. A pusztulásnak szánt német ipar, amely mögött a német nemzet áll, nagyon természetes, hogy csak bizonyos határokig mehet bele léte megtámadásába. Van egy pont, amelyen túl a lassú nyomorúság okozta halál helyett inkább a fegy­verektől okozott halált választja minden nép, ha ebbe belekény­­szerítik, ha ebbe belehajszolják. Egy újabb háború lángra lob­­banása pedig, amibe — 1914-hez hasonlóan — az egész kontinens népei beleomlanának — a legmeg­­rögzöttebb kapitalista érdekek pár­tolói előtt sem látszik kívánatosnak. Nem tudjuk megérteni a francia államférfiak okoskodását ezzel a húrfeszítő politikával. Nem látják, nem tudják, nem érzik, hogy a tömérdek áldozattal megszerzett győzelmük, — bármily erőben és biztonságban hiszik magukat — megdőlhet . A háborúk kimenetele kiszámíthatatlan ! Az emberanyag, a legtökéletesebb fegyver, a leg­zseniálisabb haditerv sem bizto­sítja a feltétlen győzelmet, ezer példát mutat erre a most elcsitult embermészárlás. És ezt újrakezdeni, ezt merni újra feltámasztani. Isten­­kísértés és egyben merénylet­­az emberiség ellen. Amilyen rohamosan halad Fran­ciaország a gyűlölet útján az Im­perialismus végletébe, oly bizton­sággal válik kétségessé ügyének diadala. Bármit tettek és bárhogy tették a németek, ez a mód, ahogy a franciák magukat reggressálni akar­ják, nem igazságos és nem is ésszerű. Az észszerűség pedig az igaz­ságnál is hatalmasabb valami. Aki az észszerűséggel párbajra kel ,­­ az a porondon marad. Várjuk a fejleményeket. Nekünk kelet népeinek, így is, úgy is csak veszteni valóink vannak. Mint minden kulturembernek és népnek ilyen esetben. Bécs, május 7. A három napig tartó londoni konferencia, melyen végleg letárgyalták a német ellenjavaslatokat és döntést provokáltak, a francia la­kosság körében nagy csalódást oko­zott. Mindenki azt várta, hogy a szö­vetségesek huszonnégy óra alatt a Ruhr-vidék birtokában lesznek s ehe­lyett Németország újabb terminust kapott. A Strassburg és Essen felé nyomuló francia csapatok parancsot kaptak a megállásra. I pii 9 Ili 1 11 isellii Nem lehet reális költségvetést készíteni. — 800.000 lej de­ficit. — A százszázalékos pótadó megmarad. — Új Jövedelmi források. — Értelmes takarékosság. A város gazdasági és pénzügyi bi­zottsága Harsia János polgármester elnöklete alatt szombaton délután tár­gyalta a város jövő évi költségvetését. Ez alkalommal munkatársunk fölke­reste a gazdasági és pénzügyi bizott­ság referensét, aki a város jövő évi költségvetéséről, az ez évi deficitről és a város pénzügyi helyzetéről az aláb­biakban volt szíves felvilágosítást adni. A városi háztartás jövő évére reális és minden részletében kidolgozott költségvetési tervezetet elkészíteni le­hetetlen, mert ehhez a leglényegesebb előfeltételek hiányoznak. Ezidő szerint a város jövő évi bevételei és kiadásai nem tekinthetők át, számokban nem jellemezhetők pontosan, sőt a bevéte­lek és kiadások természete sem állapít­ható meg. A városok adminisztrációja ugyanis — az autonóm városoké is — szerve­sen kapcsolódik bele az állam­i háztar­tásba. Ezidő szerint pedig maga az ál­lam is mélyreható közigazgatási és pénzügyi reformok előtt áll és nem lehet tudni, hogy a közigazgatás új módszere hogyan fogja determinálni a város háztartását, az állami adózás új rendszere pedig milyen eltolódásokat fog okozni a városi pótadók kirovása körül. A városnak ezenkívül egész sor függő ügye van, mely az állami relációban elintézésre vár. Ilyen a városi iskolák és kultúrintézmények államsegélyének kérdése. Mindaddig ugyanis, amíg ezek részére az államsegély fixírozva és ki­utalva nincs, a tisztviselői és tanári illetmények rendezése függő kérdés marad. Ezenkívül a várost illető bér­­jövedelmek és kaszárnyák ügyei sin­csenek tisztázva. Ugyanily bizonytalan a városi üze­mek jövője. Ezidőszerint a helyzet az, hogy a hasznot hajtó hatalmas üzemek panganak. Anyaghiány miatt a gázgyár nem termel, a városi téglagyár pedig az építkező kedv és lehetőségek hiá­nya miatt jelentékenyen redukált üzem­mel dolgozik. A kiadások között jelentékeny tétel­ként szerepel a város annuitásos köl­­csönének törlesztése és kamata. A valutáris­ bizonytalanságok miatt azon­ban a kölcsönök törlesztése sem intéz­hető, úgy, hogy ez szintén egyik függő kérdését képezi a városi adminisztrá­ciónak. Mindezeket összegezve a jövő évet is az átmeneti évek sorába kell iktatnunk. A bevételek és kiadások —egyébként— főbb részleteikben így oszlanak meg: Bevétel: Ezek szerint mintegy 800.000 lei deficit mutatkozik, amelynek fedezésére a város pénzügyi bizottsága a száz­százalékos pótadó további fentartását látja, szükségesnek. A fentebbi mérleg — egyébként — az általános gazdasági és pénzügyi viszonyok sivárságához és minden emberi számítás bizonytalanságához mérten elég megnyugtató, különösen ha a­ 200—300 százalékos pótadóval terhelt más városok mérlegével vetjük össze. Az örvendetes mégis csak az obuigát pótadók jelentékeny csökken­tése volna. Ehhez aligha kínálkozik más mód, mint az értelmes adminisz­tratív takarékosság további fentartása és a bevételi források kihasználása, sőt kibővítése. Hogy az előbbi alatt nem az amúgy is nyomorgó tisztviselői kar fizetésé­nek redukálását s az utóbbi alatt nem újabb adók bevezetését értjük,­­ az természetes. Hiszen végső eredmény­ben minden forma és fajta adót a va­gyontalan polgár (a fogyasztó !) és a munkás fizet meg (közvetve, vagy köz­vetlenül, az egészen mindegy), nem is beszélve a város tisztviselőinek hely­zetéről, mely az állami tisztviselők Községi pótadó . . . 800,000 lati Kávéházi adó .... 400,000 „ Teleküzérkedési adó . . 400,000 * Vámok bevétele . . . 600,000 „ A városi gazdaság jöv. . 500.000 , üzemek üzleti feleslege . 600.000 . Egyéb ...... . .1 600000 „ 4.900.000 lei Kiadás: Évi annuitások .... 600.000 lei Iskolák, közmüv. intézm. 1.500 000 „ Adminisztratív kiadások 1.700.000 , Rendészeti kiadások . . 200.000 , Gazdasági kiadások . . 460.000 „ Útburkolási annuitások . 300,000 „ Egyéb....................................... 1.000,000 „ 5.700.000 lei Csetri Mihály czipiszete­sabb, legmodernebb czipőket! Str. Stefan cel Mare (Bolyai u.) 3. u­. alatti (Nemz. Szinti, bejáratával szembe) llliMrt éa alacrendő munka! Állandó kiállító» cipi kMSnlagaaaógakban I IMai alpok kaphatók

Next