Tükör, 1965. július-szeptember (2. évfolyam, 27-39. szám)
1965-07-06 / 27. szám
MARGITSZIGETI SZABADTÉRI SZÍNPAD ÉVADNYITÁS FRANCIA FILM ROBBANTSUNK BANKOT LENGYEL FILM SZERELMESEK VANNAK KÖZTÜNK NEMZETI GALÉRIA Balázs Béla: LEHETETLEN EMBEREK Önéletrajzi regény Rideg Sándor: HŰVÖS CSILLAGOK ALATT Ronjulo Gallegos: DONA BARBARA Huszko GÜL BABA MÁRIA FŐHADNAGY resztetek Hanglemez Három évig tartótéli évszünet után megnyílt a sziget rendbehozott szabadtéri színpada, az Alexandrov együttes forró sikerű vendégjátékával. A következő két produkció (KISZ-együttes, Pécsi Balett) is érdekes. De egy-két műsor még nem csinál nyári színházat. Reméljük, a folytatás épp olyan sikeres lesz, mint amilyen biztató a kezdet. Még bohózatban sem i túl erkölcsös a csaló bankártól betörés útján szerezni vissza az elúszott pénzt, majd az eredménytelen betörés után szövetkezni vele. Sem a humor, sem a bank nem robban igazán. A tengerparti homokstrandon, boldog fürdőzők között lejátszódó keserű történet azt hirdeti, hogy létezésünkért mások életével kell megfizetnünk. Szerencsére, ahhoz nem elég szuggesztív, hogy ürömöt cseppentsen az üdülés örömére. A tárlat több mint kétszáz műve nagy erővel mutatja be a Hódmezővásárhelyen élő művészt. Drámai indulatok feszítik képeinek tömött tömbjeit, izzó színeit, freskóméretű grafikáit. Alkotásain a valóság tárgyai jelképpé magasodnak. Alehetetlen emberek az első világháború előtti magyar polgár-művészvilág alakjai, akik a maguk sajátos beltenyészetében élnek, s közülük csak a kivételes egyéniségek találják meg az utat a közösséghez. Önéletrajzi elemek, kulcsfigurák, belső vívódások teszik érdekessé ezt a különös könyvet, amely először jelenik meg magyarul. (Szépirodalmi kiadása) Az író novelláinak teljes gyűjteménye. Legendateremtő képzelet, fonóbeli mesélő kedv, világfeszítő indulat és harsány mór ötvözetei ezek az elbeszélések, amelyek összetéveszthetetlenül egyéni szólnak a fél-feudális múit népéletének mélyvilágáról. Vannak elfelejthetetlen ízű, szagú, hangulatú könyvek — ilyen ez is. Az író, egyébként volt venezuelai elnök, hazája a puszták népé--t írja meg ebben a romantikus és kalandos regényben. (Világkönyvtár) Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál . . Sem ezt a dalt, sem a lemezen szereplő többit — gondolom — nem kell népszerűsíteni Amennyiben mégis kellene. Petress, Németh Marika, Zentai Anna és Szabó Miklós gondoskodnak róla. Képünk: Jelenet 02 Alexandrovegyüttes színháznyitó műsorából. Író: J. Wilfrid és J. Giroult. Rendező: Giroult. Főszereplő: Louis de Funes. Képünk: Jelenet a filmből. Író: A. Mandalian, Kép: K. Chodura. Rendező: Jan Rutkiewicz. Főszereplők: Magdalena Zawadzka. Krysztof Kalszynski Képünk: Jelenet a filmből. Képünk: Kohán György festménye a tárlatról. Képünk: Balázs Béla Képünk: a szerző Képünk Romulo Gallegos Képünk. Huszka Jenő KOHAN GYÖRGY GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA Elbeszélések Regény — Karóni Mihály emlékirata — Negyvenkét évvel közreadása után idehaza is megjelent Károlyi Mihály emlékirata. Károlyi a század első évtizedeinek egyik legtisztábban látó magyarja. Tragikuma elválaszthatatlan a nemzeti történelemtől, mint Széchenyié és Kossuthé. S hogy ezt itt nálunk ma is kevesen tudják, a mi fájdalmunk, kortársaké, kik tehetetlenül néztük, hogyan rágalmazza meg alakját a változó előjelű történelemhamisítás. Milyen öröm és elégtétel hát, négy évtized után e monumentum, az Egy egész világ ellen megjelenése. Olyan élet Károlyié, amit a magasba kell emelni; jellemformáló ereje rendkívüli. Igaz ügy képviselete elképzelhetetlen nemtelen eszközökkel: ezt sugallja Károlyi igaz élete és életműve. A jóvátétel újabb gesztusa a mű megjelentetése. Annál meglepőbb hat példányszáma. 3550 példányban jelent meg. A magyar könyvkiadásról szóló legfrissebb bizalmas jelentésben (miért bizalmas? nagyon is érdemes lenne a nyilvánosság előtt megvitatni) olvasom: » ..Fontos feladat az elhanyagolt irodalmi műfajok (irodalmi életrajzok, történelmi regények, szociográfiai, stb.) fejlesztése . . .« — majd ugyanitt a példányszám-politikáról szólva. —A példányszámok megállapításánál — a tartalmilag fontos könyvek esetében — nemcsak a terjesztés passzív adottságait kell figyelembe venni, hanem azt a lehetőséget is, amit a könyv jó propagandával, megfelelő terjesztési módszerekkel elérhet.« De hiszen tanulságosabb, izgalmasabb irodalmi életrajzot keresve sem találhatnánk, mint Károlyi emlékiratai. Vagy tán nem tartoznék a tartalmilag fontos könyvek közé? Ugyan mi indokolja hát a szokatlanul alacsony példányszámot? Bizony a jóval ennivalónk sokkal nagyobb A Károlyit rágalmazó könyvek példányszáma százezeres számmal mérhető. A Hort ágkor történetírásáról, pamfletjeiről van szó, és sajnos a Rákosi időszak egyes kiadványairól is. De még 1956 óta megjelent némely kézikönyveink is elmulasztották a jóvátételt, a rehabilitációt. Egyetlen példa a kínálkozó sok közül. A Magyar Irodalmi Lexikon 1963-ban (Károlyi hamvainak hazahozatala évében) egyszerűen tudomást se vesz róla, míg a másik emlékiratíró Károlyiról, Sándorról, a család őséről, a Rákóczi szabadságharcot eláruló kuruc-generálisról megértő hangú méltatást közöl,Károlyi Mihály emlékezéseiben így ír erről az őséről: »Rákóczi bujdosóinak legkisebbikével cserélnek, de nem cserélnek azzal a nagyszerű és ragyogó férfiúval, aki becsületével fizetett a rangért és a gazdagságért, amelyeket negyvenharmadik évemig magam is élveztem.") Sorolhatnám a példákat. E dokumentumkötetek és lexikonok közkézen forognak, és még sokáig forgalomban lesznek. S amit szembeállíthatunk vele, vajmi kevés Hányán írtak róla jó szót, igazat a hamzai hazahozatalát megelőző másfél évtizedben’’ Hit illúzió nélkül amit poszthumusz emlékiratainak gondozója, az angol Taylor professzor valahogy így ír Károlyiról. Ha a szocializmus utópiája megvalósul valaha, Károlyi Mihályt minden bizonnyal szentjei sorába iktatja majd. Érjük be mi kevesebbel. Utópia helyett a valósággal. S azzal, hogy Károlyi Mihály emlékét ott őrizzük, ahova a nemzeti hála és ön isméjét helyezi, történelmünk legnagyobbjainak pantheonjában. És ne elégedjünk meg a 355- es példányszámmal. Sürgessük az új megjelentetést, az emlékét megillető tömegkiadást. M. O.