Tükör, 1965. július-szeptember (2. évfolyam, 27-39. szám)

1965-07-06 / 27. szám

MARGITSZIGETI SZABADTÉRI SZÍNPAD ÉVADNYITÁS FRANCIA FILM ROBBANTSUNK BANKOT LENGYEL FILM SZERELMESEK VANNAK KÖZTÜNK NEMZETI GALÉRIA Balázs Béla: LEHETETLEN EMBEREK Önéletrajzi regény Rideg Sándor: HŰVÖS CSILLAGOK ALATT Ronjulo Gallegos: DONA BARBARA Huszko GÜL BABA MÁRIA FŐHADNAGY resztetek Hanglemez Három évig tartó­­téli év­szünet után meg­nyílt a sziget rendbehozott szabadtéri szín­pada, az Alexandrov együttes forró sikerű vendégjátékával. A következő két produk­ció (KISZ-együttes, Pécsi Balett) is érde­kes. De egy-két műsor még nem csinál nyári színházat. Reméljük, a folytatás épp olyan sikeres lesz, mint amilyen biztató a kezdet. Még bohózatban sem i túl erkölcsös a csaló bankártól betörés útján szerezni vissza az elúszott pénzt, majd az eredménytelen be­törés után szövetkezni vele. Sem a humor, sem a bank nem robban igazán. A tengerparti homokstrandon, boldog für­­dőzők között lejátszódó keserű történet azt hirdeti, hogy létezésünkért mások életével kell megfizetnünk. Szerencsére, ahhoz nem elég szuggesztív, hogy ürömöt cseppent­sen az üdülés örömére. A tárlat több mint kétszáz műve nagy erő­vel mutatja be a Hódmezővásárhelyen élő művészt. Drámai indulatok feszítik képei­nek tömött tömbjeit, izzó színeit, freskó­méretű grafikáit. Alkotásain a valóság tárgyai jelképpé magasodnak. A­­lehetetlen emberek­ az első világhá­ború előtti magyar polgár-művészvilág alakjai, akik a maguk sajátos beltenyé­szetében élnek, s közülük csak a kivételes egyéniségek találják meg az utat a közös­séghez. Önéletrajzi elemek, kulcs­figurák, belső vívódások teszik érdekessé ezt a kü­lönös könyvet, amely először jelenik meg magyarul. (Szépirodalmi kiadása) Az író novelláinak teljes gyűjteménye. Le­gendateremtő képzelet, fonóbeli mesélő kedv, világfeszítő indulat és harsány mór ötvözetei ezek az elbeszélések, ame­lyek összetéveszthetetlenül egyéni szólnak a fél-feudális múit népéletének mélyvilágáról. Vannak elfelejt­het­et­len ízű, szagú, hangu­latú könyvek — ilyen ez is. Az író, egyéb­ként volt venezuelai elnök, hazája a puszták népé-­-t írja meg ebben a romantikus és kalandos regényben. (Világkönyvtár) Darumadár fenn az égen hazafelé szálldo­gál . . Sem ezt a dalt, sem a lemezen sze­replő többit — gondolom — nem kell nép­szerűsíteni Amennyiben mégis kellene. Petress, Németh Marika, Zentai Anna és Szabó Miklós gondoskodnak róla. Képünk: Jelenet 02 Alexandrov­­együttes színháznyitó műsorából. Író: J. Wilfrid és J. Giroult. Rendező: Giroult. Főszereplő: Louis de Funes. Képünk: Jelenet a filmből. Író: A. Mandalian, Kép: K. Chodura. Rendező: Jan Rutkiewicz. Főszereplők: Magdalena Zawadzka. Krysztof Kalszynski Képünk: Jelenet a filmből. Képünk: Kohán György festménye a tárlatról. Képünk: Balázs Béla Képünk: a szerző Képünk Romulo Gallegos Képünk. Huszka Jenő KOHAN GYÖRGY GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA Elbeszélések Regény — Karóni Mihály emlékirata — Negyvenkét évvel közreadása után idehaza is megjelent Károlyi Mihály emlékirata. Káro­lyi a század első évtizedeinek egyik legtisz­tábban látó magyarja. Tragikuma elválaszt­hatatlan a nemzeti történelemtől, mint Széche­nyié és Kossuthé. S hogy ezt itt nálunk ma is kevesen tudják, a mi fájdalmunk, kortár­­saké, kik tehetetlenül néztük, hogyan rágal­mazza meg alakját a változó előjelű történe­lemhamisítás. Milyen öröm és elégtétel hát, négy évtized után e monumentum, az Egy egész világ ellen megjelenése. Olyan élet Károlyié, amit a magasba kell emelni; jellemformáló ereje rendkívüli. Igaz ügy képviselete elképzelhe­tetlen nemtelen eszközökkel: ezt sugallja Ká­rolyi igaz élete és életműve. A jóvátétel újabb gesztusa a m­ű meg­jelente­tése. Annál meglepőbb hat példányszáma. 3550 példányban jelent meg. A magyar könyvkiadásról szóló legfrissebb bizalmas jelentésben (miért bizalmas? na­gyon is érdemes lenne a nyilvánosság előtt megvitatni) olvasom: » ..Fontos feladat az elhanyagolt irodalmi műfajok (irodalmi élet­rajzok, történelmi regények, szociográfiai, stb.) fejlesztése . . .« — majd ugyanitt a pél­­dányszám-politikáról szólva. —­­A példány­­számok megállapításánál — a tartalmilag fontos könyvek esetében — nemcsak a ter­jesztés passzív adottságait kell figyelembe venni, hanem azt a lehetőséget is, amit a könyv jó propagandával, megfelelő terjesz­tési módszerekkel elérhet.« De hiszen tanul­ságosabb, izgalmasabb irodalmi életrajzot ke­resve sem találhatnánk, mint Károlyi emlék­iratai. Vagy tán nem tartoznék a tartalmilag fontos könyvek közé? Ugyan mi indokolja hát a szokatlanul alacsony példányszámot? Bizony a jóval ennivalónk sokkal nagyobb A Károlyit rágalmazó könyvek példány­­­­száma százezeres számmal mérhető. A Hort ág­kor történetírásáról, pamfletjeiről van szó, és sajnos a Rákosi időszak egyes kiadványairól is. De még 1956 óta megjelent némely kéziköny­veink is elmulasztották a jóvátételt, a reha­bilitációt. Egyetlen példa a kínálkozó sok közül. A Ma­­gyar Irodalmi Lexikon 1963-ban (Károlyi hamvainak hazahozatala évében) egyszerűen tudomást se vesz róla, míg a másik emlék­­iratíró Károlyiról, Sándorról, a család őséről, a Rákóczi szabadságharcot eláruló ku­ruc-ge­­nerálisról megértő hangú méltatást közöl,­­Károlyi Mihály emlékezéseiben így ír erről az őséről: »Rákóczi bujdosóinak legkisebbi­­kével cserélnek, de nem cserélnek azzal a nagyszerű és ragyogó férfiúval, aki becsüle­tével fizetett a rangért és a gazdagságért, amelyeket negyvenharmadik évemig magam is élveztem.") Sorolhatnám a példákat. E dokumentumköte­tek és lexikonok közkézen forognak, és még sokáig forgalomban lesznek. S amit szembe­állíthatunk vele, vajmi kevés Hányán írtak róla jó szót, igazat a hamz­ai hazahozatalát megelőző másfél évtizedben’’ H­it illúzió nélkül amit poszthumusz emlékiratainak gondozója, az angol Taylor professzor valahogy így ír Károlyiról. Ha a szocializmus utópiája megvalósul valaha, Ká­­rolyi Mihályt minden bizonnyal szentjei sorá­ba iktatja majd. Érjük be mi kevesebbel. Utópia helyett a va­lósággal. S azzal, hogy Károlyi Mihály emlé­két ott őrizzük, ahova a nemzeti hála és ön isméjét helyezi, történelmünk legnagyobb­ja­i­na­k pantheon­já­ba­n. És ne elégedjünk meg a 355- es példány­számmal. Sürgessük az új megjelentetést, az emlékét megillető tömegkiadást. M. O.

Next