Tükör, 1969. április-június (6. évfolyam, 13-25. szám)

1969-04-08 / 14. szám

LEVELEK A FORRÓVIZŰ JÉGORSZÁGBAN (Megjelent a 10. számban) Furcsa dolgokat olvastam a cikkben Izlandról. A. Idézek: „Sajnos, ameri­kai szemmel ez nem Izlan­di Köztársaság, hanem Po­láris haditengerészeti tá­maszpont. Itt minden ’U. S. Army’, a beton, az épület, no és maguk az amerikai katonák. Ez volt az egyet­len kellemes látvány ebben a különös világban, ahol amúgy nincsen hadsereg, flotta sincs, ami­­ azt illeti vasút sincs, televízió is csak tavalyelőtt óta.” B. Már megint azok a frá­nya számok! Az előbbiek­ben idézett sorok után kö­vetkeznek ezek a monda­tok: „Kultúra ellenben an­nál inkább. Izlandban száz­ezer lakóra (összesen két­szer annyian vannak) há­romszáztizenöt könyv jut, hatszor annyi, mint magas kultúrájú tőkés országok­PÉNZREFORM, 145 ÉV UTÁN (Megjelent a 11. számban) A műszaki-gazdasági egy­ségesítés és szabványosítás hosszú múltra tekint vissza. Legősibb szabványoknak tekinthetők a súly- és mér­tékegységek, a pénz, a nap­tár, különféle fegyver és építészeti szabályozások. Egy „vestonicei lelet” né­ven ismert, rovátkázott, szürke farkas lábszárcsont­jából készült mérőeszköz arról tanúskodik, hogy már a neolit-kori ősember is­merte a decimális rend­szert. Menes fáraó korából olyan királyi címerrel pré­selt téglák maradtak fenn, ban ...” Kétszer százezer az kétszázezer, kétszer há­romszáztizenöt, az hatszáz­harminc. Már megbocsás­sanak, én úgy érzem, ez igazán nem sok, arról nem is szólva, hogy a magas kultúrájú tőkés országok­ban (gondolom Franciaor­szág, Anglia, NSZK, USA, stb.) mindössze kb. 52 könyv található százezer ember otthonában, könyv­tárában, egyetemén, stb. így a kb. 50 milliós Nagy- Britanniában csupán 26 ezer könyv lenne csak?! Hol itt az „annál inkább” kultúra, nem is szólva az ellenbenről? TALMÁCSI ISTVÁN Hódmezővásárhely, Ferenc u. 22. -. Észrevételét köszönjük. Nyilvánvalóan elírás tör­tént, amelyek az első minőségi jeleknek tekinthetők. Az ókori fegyverek nagy része tipizált volt (nyilak és vesz­­szők egyezősége, stb.) Mó­zes és Hamurabi törvény­­könyvei szabványosnak te­kinthető mérési szabályok betartásáról intézkednek. A Julian-intézkedés egészen a középkor derekáig egysége­sítette a számítási módokat, a Gregorián-korrekcióig. A római városrendezési elvek klasszikus példája az aquincumi decumanus (fő­utca). Ennek szélessége ugyanannyi, mint a Palmy­rában feltárté, azaz 11 mé­ter. (A méret összefüggött a szokásos tengelytávval és a szekerek kitérési képes­ségével.) A modern szabványosítás az ipari forradalmat követő időkkel kapcsolatos. Az utasítások többnyire gyári szabványok formájában, írásbelileg rögzítik a csat­lakozási és cserélhetőségi követelményeket. A Whit­ BECSÜLETBŐL KITŰNŐ Elképesztő csúcsforgalom­ba kerültem a 6-os villa­moson a napokban. Leszál­lás után vettem észre, hogy lesodródott rólam két nyest kabátdíszem. Szomorúan búcsúztattam magamban, részemre pótolhatatlan ér­tékeimet. Tisztában vagyok vele, hogy nem a csodák korát éljük és ennek elle­nére másnap felhívtam a BKV talált tárgyak osztá­lyát. Ott közölték velem, hogy menjek be, valamit TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! A 11. számban olvasott és a „Levelek” rovatban meg­jelent Tóth László kelen­­völgyi lakos leveléhez sze­retnék csatlakozni. Tóth le­velében azt kifogásolja, hogy tíz év óta őrlődik a kelenvölgyi zárolás követ­keztében csaknem 80 csa­lád. Kérem az én pana­szomnak is helyt adni, mert én és sorstársaim a XVII. kerület Ferihegyi úti tulaj­donosok már több, mint húsz éve, hogy még választ sem kapunk arra, hogy mi fog ezen a zárolt területen levő ingatlanokkal történ­ni. Kis családi házunk, worth-menetek 1841-től is­meretesek. A modern ma­gyar szabványosítás úttörő­je a Magyar Mérnök és Építész Egylet volt, Ybl Miklós irányításával. Az el­ső nemzeti szabványügyi intézet Angliában alakult meg 1901-ben. (Az angol mértékegység szabványosí­tás 1305-re nyúlik vissza.) DR. SZÉKELY GYÖRGY Bpest, II., Petőfi utca behoztak. Rövidnek kell lennem és itt nem részle­tezhetem, mit éreztem más­nap, mikor egyszerű, ked­ves gesztussal visszaadták prémjeimet. Köszönöm ezt a csodát Sza­bó XXVII. Sándornak, a BKV dolgozójának, s kívá­nom neki, hogy az életben ő is mindig ilyen ember­séggel találkozzon, mint amilyennel most én. töb­ sara Budapest amelyet 35 évvel ezelőtt építettünk, teljesen tönkre­megy, az építési osztály még a meglevő nyárikony­­ha és garázs átalakítását víkendszobává sem engedé­lyezte. Hivatalosan még ke­rítést sem lehet felállítani. Ezen a területen csupa ma­gamfajta ember él, akinek a panaszszava nem ér el a városfejlesztési ügyosztá­lyig, de remélem, hogy a Tükör nagy nyilvánossága fel fogja hívni az illetéke­sek figyelmét erre az ügy­re. Húsz év nagyon hosszú idő, különösen mikor az ember már elmúlt 70 éves és esetleg szeretné felvál­tani az ereje teljében ösz­­szekuporgatott szerzemé­nyét. FRANKÓI REZSŐ Budapest, V., Balaton utca 25. FELADÓ ISMERETLEN Tisztelt Szerkesztőség!... Remélem, ezt a levelemet végre leközlik. Ugyanezt a véleményemet már megír­tam a Tükörnek, akkor is név és cím nélkül. OLVASHATATLAN ALÁÍRÁS (Párizs) * Sajnos, ezúttal sem tudjuk közreadni sorait. Általában az anonim levelek sorsa, érthető okokból, sehol sem rózsás. Nem jó módszer a névtelenségből buzdítani olyan vélemény közlésére, amellyel elsősorban vitat­kozni szükséges. Persze, eh­hez ismerni kellene nevét és címét. 2. KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: POLBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTÁZS: TARJÁN IMRE­­ KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIK­., GYULAI PÁP U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY postahivatalnál. A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16.- FORINT NEGYEDÉVRE 48.— FORINT EGY ÉVRE 192,­ FORINT 68.4993 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: Színes munkaruhák a Győri Vagon és Gépgyárban. Riportunk a 8-9. oldalon. Fotó: Sándor Zsuzsa

Next