Tükör, 1969. április-június (6. évfolyam, 13-25. szám)
1969-04-08 / 14. szám
LEVELEK A FORRÓVIZŰ JÉGORSZÁGBAN (Megjelent a 10. számban) Furcsa dolgokat olvastam a cikkben Izlandról. A. Idézek: „Sajnos, amerikai szemmel ez nem Izlandi Köztársaság, hanem Poláris haditengerészeti támaszpont. Itt minden ’U. S. Army’, a beton, az épület, no és maguk az amerikai katonák. Ez volt az egyetlen kellemes látvány ebben a különös világban, ahol amúgy nincsen hadsereg, flotta sincs, ami azt illeti vasút sincs, televízió is csak tavalyelőtt óta.” B. Már megint azok a fránya számok! Az előbbiekben idézett sorok után következnek ezek a mondatok: „Kultúra ellenben annál inkább. Izlandban százezer lakóra (összesen kétszer annyian vannak) háromszáztizenöt könyv jut, hatszor annyi, mint magas kultúrájú tőkés országokPÉNZREFORM, 145 ÉV UTÁN (Megjelent a 11. számban) A műszaki-gazdasági egységesítés és szabványosítás hosszú múltra tekint vissza. Legősibb szabványoknak tekinthetők a súly- és mértékegységek, a pénz, a naptár, különféle fegyver és építészeti szabályozások. Egy „vestonicei lelet” néven ismert, rovátkázott, szürke farkas lábszárcsontjából készült mérőeszköz arról tanúskodik, hogy már a neolit-kori ősember ismerte a decimális rendszert. Menes fáraó korából olyan királyi címerrel préselt téglák maradtak fenn, ban ...” Kétszer százezer az kétszázezer, kétszer háromszáztizenöt, az hatszázharminc. Már megbocsássanak, én úgy érzem, ez igazán nem sok, arról nem is szólva, hogy a magas kultúrájú tőkés országokban (gondolom Franciaország, Anglia, NSZK, USA, stb.) mindössze kb. 52 könyv található százezer ember otthonában, könyvtárában, egyetemén, stb. így a kb. 50 milliós Nagy- Britanniában csupán 26 ezer könyv lenne csak?! Hol itt az „annál inkább” kultúra, nem is szólva az ellenbenről? TALMÁCSI ISTVÁN Hódmezővásárhely, Ferenc u. 22. -. Észrevételét köszönjük. Nyilvánvalóan elírás történt, amelyek az első minőségi jeleknek tekinthetők. Az ókori fegyverek nagy része tipizált volt (nyilak és veszszők egyezősége, stb.) Mózes és Hamurabi törvénykönyvei szabványosnak tekinthető mérési szabályok betartásáról intézkednek. A Julian-intézkedés egészen a középkor derekáig egységesítette a számítási módokat, a Gregorián-korrekcióig. A római városrendezési elvek klasszikus példája az aquincumi decumanus (főutca). Ennek szélessége ugyanannyi, mint a Palmyrában feltárté, azaz 11 méter. (A méret összefüggött a szokásos tengelytávval és a szekerek kitérési képességével.) A modern szabványosítás az ipari forradalmat követő időkkel kapcsolatos. Az utasítások többnyire gyári szabványok formájában, írásbelileg rögzítik a csatlakozási és cserélhetőségi követelményeket. A Whit BECSÜLETBŐL KITŰNŐ Elképesztő csúcsforgalomba kerültem a 6-os villamoson a napokban. Leszállás után vettem észre, hogy lesodródott rólam két nyest kabátdíszem. Szomorúan búcsúztattam magamban, részemre pótolhatatlan értékeimet. Tisztában vagyok vele, hogy nem a csodák korát éljük és ennek ellenére másnap felhívtam a BKV talált tárgyak osztályát. Ott közölték velem, hogy menjek be, valamit TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! A 11. számban olvasott és a „Levelek” rovatban megjelent Tóth László kelenvölgyi lakos leveléhez szeretnék csatlakozni. Tóth levelében azt kifogásolja, hogy tíz év óta őrlődik a kelenvölgyi zárolás következtében csaknem 80 család. Kérem az én panaszomnak is helyt adni, mert én és sorstársaim a XVII. kerület Ferihegyi úti tulajdonosok már több, mint húsz éve, hogy még választ sem kapunk arra, hogy mi fog ezen a zárolt területen levő ingatlanokkal történni. Kis családi házunk, worth-menetek 1841-től ismeretesek. A modern magyar szabványosítás úttörője a Magyar Mérnök és Építész Egylet volt, Ybl Miklós irányításával. Az első nemzeti szabványügyi intézet Angliában alakult meg 1901-ben. (Az angol mértékegység szabványosítás 1305-re nyúlik vissza.) DR. SZÉKELY GYÖRGY Bpest, II., Petőfi utca behoztak. Rövidnek kell lennem és itt nem részletezhetem, mit éreztem másnap, mikor egyszerű, kedves gesztussal visszaadták prémjeimet. Köszönöm ezt a csodát Szabó XXVII. Sándornak, a BKV dolgozójának, s kívánom neki, hogy az életben ő is mindig ilyen emberséggel találkozzon, mint amilyennel most én. töb sara Budapest amelyet 35 évvel ezelőtt építettünk, teljesen tönkremegy, az építési osztály még a meglevő nyárikonyha és garázs átalakítását víkendszobává sem engedélyezte. Hivatalosan még kerítést sem lehet felállítani. Ezen a területen csupa magamfajta ember él, akinek a panaszszava nem ér el a városfejlesztési ügyosztályig, de remélem, hogy a Tükör nagy nyilvánossága fel fogja hívni az illetékesek figyelmét erre az ügyre. Húsz év nagyon hosszú idő, különösen mikor az ember már elmúlt 70 éves és esetleg szeretné felváltani az ereje teljében öszszekuporgatott szerzeményét. FRANKÓI REZSŐ Budapest, V., Balaton utca 25. FELADÓ ISMERETLEN Tisztelt Szerkesztőség!... Remélem, ezt a levelemet végre leközlik. Ugyanezt a véleményemet már megírtam a Tükörnek, akkor is név és cím nélkül. OLVASHATATLAN ALÁÍRÁS (Párizs) * Sajnos, ezúttal sem tudjuk közreadni sorait. Általában az anonim levelek sorsa, érthető okokból, sehol sem rózsás. Nem jó módszer a névtelenségből buzdítani olyan vélemény közlésére, amellyel elsősorban vitatkozni szükséges. Persze, ehhez ismerni kellene nevét és címét. 2. KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: POLBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTÁZS: TARJÁN IMRE KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIK., GYULAI PÁP U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY postahivatalnál. A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16.- FORINT NEGYEDÉVRE 48.— FORINT EGY ÉVRE 192, FORINT 68.4993 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: Színes munkaruhák a Győri Vagon és Gépgyárban. Riportunk a 8-9. oldalon. Fotó: Sándor Zsuzsa