Tükör, 1972. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)
1972-07-11 / 28. szám
KULTURÁLIS TÜKÖR Évad végi adósságunkat törlesztjük, felhíva a figyelmet a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttesének minapi Trubadúr bemutatójára. Szép, gondos produkció Horváth Zoltán rendezése. Az előadást Breitner Tamás vezényelte. Leonóra szerepében Szabadíts Judit arat megérdemelt sikert. A képünkön látható Azucenát Mészöly Katalin, Luna grófot Bolla Tibor szólaltatja meg kitűnő előadásban. A világhírű olasz filmrendező, Visconti, egy nem kevésbé híres novellából, Thomas Mann 1912-ben publikált Halál Velencében-jéből készített filmet. Hogy eléggé hitelesen-e, s jelképes értelmét kellően érzékeltetve — ez vitatható. Vitathatatlan viszont a képi megjelenítés magas színvonala, s a színészi játék, a Gustav Aschenbachot alakító főszereplő, Dirk Bogarde (képünk) alakításának kiválósága. Az Európa Zsebkönyvek-sorozatban megjelent Sadoveanu kötet két regényt tartalmaz. „A balta” a klasszikus román író talán legpoetikusabb regénye. A népköltészet magasrendű eszközeivel idézi fel a havasi pásztorvilágot; a „Jött egy malom a Szereten” a századforduló moldvai társadalmát rajzolja, költői erővel jelenítve meg a kor jellemző alakjait, feszültségeit, légkörét. Képünk: Sadoveanu. Az igényes válogatás a modern olasz elbeszélő próza hat reprezentatív írójának: Dino Buzattinak, Alberto Moraviának, Caesare Pavesenek, Elio Vittorininek, Natalia Ginzburgnak, és Italo Calvinónak kisregényeit fogja egy kötetbe. A válogatás Lator László munkája. A könyvhöz életrajzi jegyzet és a magyar megjelenések bibliográfiája járul. Hunyady Józsefnek (képünk) talán azok a legolvasottabb regényei, melyekben a magyar történelem sorsfordulóit írja meg. Ezek közé tartozik a most második kiadásban — majd húszezer példányban — megjelent Aranyhorda. Ez a nagysikerű könyv második honalapítónk, IV. Béla király idejébe kalauzol, alakja köré idézve az egykorú magyar históriát. A regényt Kolozsváry György illusztrálta. Aki ezt a könyvet elolvassa, az minden lényegeset megtud az olimpiai mozgalomról, Olümpiától napjainkig. A kötet az izgalmas müncheni napok alatt bizonyára nélkülözhetetlen kézikönyve lesz mindazoknak, kik a rádió vagy a televízió mellett kísérik figyelemmel a világ legjobb sportolóinak versenyét. A témát kitűnően ismerő szerzőnek sikerült új tényeket és adatokat feltárnia e sokszor megírt témakörből. A Fővárosi Nagycirkusz új nyári műsora pergő, ötletes. Az állatszámok igen jók. Az igazi meglepetést az artistaprodukciók jelentik: a Marat repülőemberek, a 4 Syrius, a 2 Mariana, a Malevolti ugródeszka csoport. A műsor utolsó száma a mármár világszámnak minősülő Délibáb magyar női lovascsoport. Szinte még gyermek valamennyi: az Artista Iskola növendékei. Képünk: Halina Mózes és a királytigrisek. PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ Verdi: Trubadúr OLASZ FILM HALÁL VELENCÉBEN Michael Sadoveanu: A BALTA MODERN OLASZ KISREGÉNYEK AZ ESTE HANGJAI Hunyady József: AEA-NYHORDA AZ t iSsSSs fUßfk Terényi Imre: MIT KELL TUDNI AZ OLIMPIÁRÓL7 FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ INTEJI STAR’S ZENEI LEVÉL Kónya Lajos Buday Ilona énekel Akik szívünkön viseljük a néphagyomány, a népzene ügyét, azon keseregtünk évekkel ezelőtt, hogy Török Erzsi és Béres Ferenc nyomdokaiba senki sem lép a fiatalok közül; a daléneklés szinte kizárólag a táncdalokra korlátozódik. Aztán jött a népzenéről szóló sajtóvita. Az váltotta ki, hogy egyik zeneesztétánk mármár eltemette a népdalt, mint amire ma senkinek sincs szüksége. Válaszként mintegy, megszületett a televízió Röpülj páva énekversenye, s ma ott tartunk, hogy — a jelentkező soksok tehetség között — akadt néhány lelkes fiatal aki életét tette föl erre a nemes ügyre. Közülük való Buday Ilona. A Győr-Sopron megyei Gyömöréről jött. Apja bejárt a győri vagongyárba, anyja otthon kapált a gyerekekkel. A kislány, elvégezvén a ménfőcsanaki gimnáziumot, a soproni óvónőképzőbe került. Tizenhat éves kora óta sorozatosan nyerte a különböző vetélkedőket és versenyeket énekével. Országos hírre a Röpülj páva röpítette nevét, elnyerte a KISZ által alapított Ifjú népművész címet és díjat. Iskolái végeztével néhány hónapig óvónőként dolgozott, maga választotta hivatása szerint, mert nagyon szereti a kicsinyeket. Aztán más munkahelyre tanácsolták, hangja kímélése céljából (most a Tudományos Akadémia Geokémiai Kutató Intézetének laboratóriumában dolgozik), mert egyre többet hívták énekelni, s úgy látszott, ezt nem lehet abbahagyni, talán ez a fontosabb hivatás. Közben a Zeneművészeti Főiskola előkészítőjére járt. Faragó Lauráéval együtt az ő szép, balladai hangzású neve immár együtt cseng a csodálatosan díszített, ősi, ötfokú dallamokkal, amelyeket ők mutatnak föl nekünk üde énekhangon. Aki Buday Ilonát látja, egy kedves, egyszerű, szerény, bájos arcú, mosolygó kislányt lát. Ám ha dalra nyílik ajka, a zengő, telt, dúsan áradó hang fölmagasítja őt, s fölemel bennünket is; eltelünk valami boldog érzéssel, melengető közösség ölelésébe álmodjuk magunkat. Mint most is, amikor a népfront Böszörményi úti előadótermében láthattuk és hallhattuk őt a nagyszerű citerással, Pribojszky Mátyással együtt. Róla is kell szólni: senki sem kezeli hozzá hasonlóan ezt a népi hangszert, önmagától tanult, gyerekkora óta A Népművészet mestere lehetne cím szerint is, ha a Filharmónia nem ad neki — kérése nélkül — működési engedélyt, s nem avatja őt ezzel hivatásossá is, jóllehet mind e mai napig egy villamos erőmű dolgozója. Olaszországot is végigciterázta már azóta, nagy sikerrel. Zeng az ének, szól a citera, hol együtt, hol külön-külön. Szebbnél szebb népdalokat és virágénekeket szólaltatnak meg ők ketten. A dúsan díszített, gyönyörű ívelésű dallamok olykor úgy kívánják, hogy mellőzzünk minden kíséretet, igazán így kapnak szárnyra e dalok. .Máskor a citera szól magában, ilyenkor azt hinnéd, egész zenekar zeng, oly áradók a hangok. Itt áll ez a bájos kislány, egyszerűen, póz nélkül, még mintha egy kicsit izgulna is előttünk, pironkodva kezdi a dalt. Aztán fölizzik hangja, kibomlik, mint a virág, hullatja ránk illatos, lágy szirmait. Azzal a jókívánsággal veszünk búcsút tőle: tetjék sok öröme hivatásában. Mert most már bizonyos, hogy az elhivatottak közé tartozik. Buday Ilona a laboratóriumban Pribojszky Mátyás népi hangszeren kíséri Buday Ilona énekét Hallottuk Olvastuk Láttuk