Tükör, 1975. október-december (12. évfolyam, 40-52. szám)
1975-12-16 / 50. szám
22- I LEVÉL EGY „TINTANYALÓNAK” „Tintanyaló! Hamarosan ólmot nyalsz tinta helyett! Megértetted, tintanyaló?'’ Ezt a stílusában és tartalmában emelkedettnek éppen nem nevezhető levelet egy szélsőjobboldali argentin lap közölte. Címzettje Heriberto Kahn haladó újságíró, a La Opinion című nagy lap munkatársa. „Bűne” az, hogy szenzációs riportsorozatban leplezte le Lopez Rega miniszter és a hírhedt, kommunistaellenes, szélsőjobboldali tömeggyilkos terrorszervezet, az AAA kapcsolatait. Cikkei alaposan hozzájárultak ahhoz, hogy Lopez Rega kénytelen volt megválni magas tisztségeitől és elhagyni az országot. Úgy tűnik, a jobboldal most úgy véli: elérkezett a törlesztés ideje. Kahn tudja, hogy Argentínában az ilyesmi aligha tekinthető üres fenyegetésnek: számolnia kell, sajnos, azzal, hogy a néhány soros nyílt levél valóban a halálos ítélete. Mint mondta, három lehetősége van. Vagy egyszerűen nem vesz tudomást a fenyegetésről, vagy elhagyja az országot — ezt tanácsolja családja és minden barátja —, vagy a tollat szegezi szembe az ólommal, amit ígértek neki. Kahn ezt a harmadik megoldást választotta: nyílt levélben válaszolt. Megírta, sem pénze, sem kedve ahhoz, hogy testőröket tartson és a jövőben sem tehet mást, mint azt, hogy megírja a valóságot. Ezek után sokan jósolják, hogy Kahn lesz „az argentin Herzog”. Vladimir Herzoget, a brazil televízió népszerű munkatársát — mint e hasábokon már hírt adtunk róla — hasonló előzmények után kegyetlenül meggyilkolták. (A képen: Kahn, aki szembenézett a fenyegetéssel.) (ha) A VENDÉGMUNKÁSOK GYERMEKEI Kereken egymillió külföldi gyermek él az NSZK-ban s számuk évről évre 100 ezerrel nő. A vendégmunkások gyermekei sokkal nagyobb arányban szenvednek közlekedési balesetet vagy éri őket otthonukban kisebb nagyobb szerencsétlenség, mint a nyugatnémet gyerekeket. Lakáskörülményeik is összehasonlíthatatlanul rosszabbak, ami miatt 82,8 százalékuk szociális felügyelet alatt áll. (Hasonló okokból az NSZK-beli gyermekeknek csak 17 százaléka szorul felügyeletre.) Az egészségügyi hatóságok szerint feltűnően nagy különbség mutatkozik a vendégmunkások gyermekei rovására abban is, hogy szüleik a végsőkig halasztják betegségük esetén kórházba szállításukat, állapotuk addigra már gyakran súlyos, életveszélyes. Gyakran a szülők nem fordulnak előzőleg orvoshoz, hanem súlyosan beteg gyermekükkel egyenesen a kórházat keresik fel. Ebből adódik, hogy amíg a nyugatnémet gyerekek átlagban 14 napon belül hagyják el gyógyultan a kórházat, addig a vendégmunkások gyermekei több mint három hétig szorulnak kezelésre. Még elszomorítóbb a külföldi szülők gyermekeinek helyzete az iskolai oktatás szempontjából. Hatvannyolc százalékuk az NSZK-beli általános iskolai kötelezettségnek sem tesz eleget, elsősorban nyelvi nehézségek miatt. Elhelyezkedési lehetőségeik iskolázatlanságuk következtében rendkívül korlátozottak. Legrosszabb helyzetben, a szakértők megítélése szerint, a török gyerekek vannak. Számuk eléri az NSZK-ban a 200 ezret. Szüleik maradi gondolkodásmódja, az otthonról magukkal hozott babonás szokásokhoz való görcsös ragaszkodás miatt közülük már csecsemőkorban igen sokan kezelésre szorulnak, többnyire súlyos állapotban. (gy-U — Dorothy kisasszony, én nem vagyok a nagy szavak embere . . (STERN) Szergej Szemjonov, ismert szovjet régész, a történettudományok doktora Állami Díjat kapott az ősközösségi társadalomban használt munkaeszközökről szóló monográfiájáért. Szemjonov volt az első, aki azt javasolta, hogy az ősközösségi ember szerszámait a szerszámok készítése és használata során keletkezett nyomok alapján vizsgálják meg. Egy kovakőből készült szerszám vizsgálatakor a tudós azt tapasztalta, hogy mikroszkóp alatt az eszközön számtalan karcolás, bemélyedés, rovátka található, amelyekből következtethetünk az eszköz készítési és használati módjára. A tudós megtanult „olvasni" e nyomokból: milyen anyagokból készítette az ősember a szerszámait, milyen izomtevékenységet fejtett ki, milyen tartós volt a szerszám, stb. A módszer a kriminológiából származik, a tudomány trasszológiának nevezte el. A tudós és munkatársai úgy használták az eszközöket, mint azt annak idején az ősember: kőbaltákkal vágtak fát, kökéssel készítettek ki állati bőröket, faekével szántottak, stb. Ezután az eszköz A „NYOMOLVASÓ’ RÉGÉSZ zeket gondos vizsgálatnak vetették alá és a gyakorlat igazolta Szemjonov elméleti feltevéseit. A készítés és a használat során az eszközökön ugyanolyan nyomok keletkeztek, mint az ásatásoknál talált szerszámokon. A tudós módszerével számos, eddig ismeretlen rendeltetésű eszköz használati körét tisztázta. Módszerét ma sok ország tudósai alkalmazzák, vizsgálják az ember munkatevékenységének fejlődését, kezének és ujjainak, e rendkívül finom „eszközöknek", a fejlődését. (APN) THE TIMES Hiány van közrendőrökben Londonban. S minthogy a főváros lakosai közt egyre több a színes bőrű, szeretnének színes bőrű rendőröket is nagyobb számban toborozni. .A probléma azonban az, hogy a bevándorolt feketék és más színes bőrűek jó része alacsony. Legalábbis ahhoz, hogy „hobby" legyen, mert a követelmény szerint egy londoni rendőri láb tizenegy hüvelyknél alacsonyabb nem lehet. ÚJ-ZÉLAND GAZDASÁGI GONDJAI A november az új-zélandi juhászok szezonja. Az esztendő tizenegyedik hónapjában elektromos nyírógéppel szabadítják meg állataikat meleg bundájuktól. Évente kereken 300 ezer tonna gyapjút nyírnak. A gyapjú eladása jelenleg nagyon nehéz — mondotta Peter Barry farmer, az új-zélandi gyapjúkutatási szervezet igazgatója. — Ha a szocialista országok, a Szov- ■ jetunió és a Német Demokratikus Köztársaság a legutóbb nem vásároltak volna jelentős mennyiséget, elhelyezési gondjaink még tekintélyesebbek lennének. Új-Zélandban 60 millió juhot tartanak. A szarvasmarha-állomány 9 millió, 2,3 millió a tehén, és még más háziállatokat is nevelnek. A hárommillió lakosú államban huszonnégyszer annyi a haszonállat, mint az ember. A hús, tej és tejtermék kivitel Nagy-Britanniába — hagyományos üzleti partner! — az 1970-es 63 százalékról 33 százalékra csökkent. Növekedett viszont az eladás Ázsiába 25, Latin-Amerikába 20, Japánba 12, Észak-Amerikába 10 százalékkal. Wallace Rowling volt miniszterelnök adatai szerint Új-Zéland iparának 50 százalékát idegen tőke finanszírozza. Külföldi konszerneké a húsfeldolgozás is. (Évi export: egymillió tonna.) Új-Zéland gazdasági szakembereinek terve: minél előbb fafeldolgozó- és könnyűipart akarnak teremteni. (A képen: egy teljesen automatizált új-zélandi tejüzem.) (lásd)