Új Tükör, 1976. július-szeptember (13. évfolyam, 27-39. szám)
1976-07-06 / 27. szám
a víz beszaladt a malomba (12—13)?• Az Alapító Atyák azt mondták: az embernek joga van az életre, a szabadságra és a boldogság keresésére (20—22) ...ki visszájára ül fehér lován, a saját levágott fejét a hóna alatt hozva ... (36—37) Valóban olyan rossz volt a legutóbbi musicalje, mint amilyennek a kritikusok leírták? (38) ÚJ TÜKÖR Képes kulturális hetilap Főszerkesztő: CSANÁDI IMRE Helyettes főszerkesztő: KALMÁR GYÖRGY EHETI SZÁMUNKBAN A címlapon: Kovács István Farkas Tamás felvétele (írásunk a 28-29. oldalon) A hátlapon: New York madártávlatból (írásunk a 20-22. oldalon) Csala Károly: A lusták József Attilája?12 Vikingek a marsbeli élet nyomában (Hédervári Péter) 3-5 Benjámin László: Moszkvai jegyzetek Rozsgyesztvenszkij: Ajándék (vers)6 Vendégünk: Robert Rozsgyesztvenszkij, Illyés Gyula: Párizs... Párizs! (versek) 8-9 Jánosy István: A sas (elbeszélés) Berki Viola grafikái 10-11 Ne akarjon Senki agyonlőni! (Pünkösti Árpád) 12-13 A felháborodás művészete (Major Ottó) Bálint György két írása 14-15 Juhani Peltonen elbeszélése Gombár Endre beszélgetése Peltonennel 16-17 Martin Bormann titkos feljegyzéseiből: 2. Gurul a márka a pártkasszába 18-19 Szász Imre: Amerika joga 20-22 A világ nagy kultúrái — Az inka civilizáció 23-26 Színek és formák költészete (Koponya Judit kiállításáról) 27 Sportoló színészek, színészsportolók (Kemény György) 28-29 Őrizzük-e a lángot? (Nógrádi Gábor) 30-31 Hullámhossz (Bor Ambrus rádiójegyzete) Tévétervek Elevízi (Révbíró Tamás) Zsombok Timár György: Felelőtlenségeim A hét nézője: Chrudinák Alajos 32-33 Világ—Tükör 34-35 Kísértet Lublón (egy készülő filmről) Mikszáth Kálmán: Honnan vettem Koszpereket? 36—37 Bernsteinnel Bécsben (Juhász Előd) 38 Gyermekoldal 39 Görbe Tükör (Feleki László, Szánthó Dénes, Lev Korszunszkij, Vlasta Zabransky) 40-41 Heti ajánlat 42-45 Levelek 46 Rejtvények 47 >- J&ÍŰ&K- 2Q Szerkesztőség: 1085 Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660. Postai levélcímünk: 198? Budapest 8., PF 6. Kiadja: A LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: (1976. V—VI. hóban: havi 16,- Ft), 1976. VII. hótól: havi 22,— Ft, negyedévre 66,— Ft, V2 évre: 132,— Ft, 1 évre: 264,— Ft. Előfizetés külföldről: a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (1389 Budapest 62. Pf. 149), vagy a Kultúra külföldi képviseleténél. 1 76.1728 Athenaeum Nyomda, Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató. INDEX 25 817. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Szerkesztő bizottság: BENJÁMIN LÁSZLÓ CSANÁDI IMRE FEKETE SÁNDOR KALMÁR GYÖRGY Képszerkesztő: KELETI ÉVA 1. ,1, ILILLILLLLY- A LUSTÁK JÓZSEF ATTILÁJA?! Ne légy szeles. Bár munkádon más keres , dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. József Attila Nem egyetlen emlék, hanem emléksor, méghozzá boszszantó, ötlik föl bennem mindannyiszor, valahányszor a mottóul idézett József Attila-töredéket hallom vagy olvasom. A rádió tette közismertté, ha nem is mind az öt sorát, de legalábbis az utolsó hármat. Hányan vannak az országban, akik Tímár József hangján idézik föl magukban ezt a töredéket (nem is „csillag”-ot mondva, hanem „csilag”-ot, hosszú í-vel, mint ő). Ha valaki a háttérrádiózás szerepét akarná vizsgálni, jobb ötlete nem támadhatna fölmérni, hány százaléknyi rádióhallgató ismeri e három sort, olyan, aki máskülönben sohasem olvasta a teljes, ötsoros töredéket. Jómagam csak fodrásznál legalább tucatszor hallottam idézni. És mindannyiszor abban a tréfás értelemben: gyerekek (vagy kortársak, ahogy tetszik), ne sürgessetek, a jó munkához idő kell... Ez a bosszantó. Mármint nem az, hogy József Attila komoly sorait tréfás hangsúllyal idézték, s idézik még manapság is országszerte, hanem az, hogy félreértve, félremagyarázva idézik. A lassúság, a renyheség, a lustaság mentségére. Nem a „szent költészet” féltése szól belőlem — nem tartom szentnek a költészetet. Az ellen szólok, hogy a munkavégzés pontossága, szépsége oly sokaknál — s oly természetességgel! — kapcsolódik, kapcsolódhatik össze a munkavégzés lassúságának fogalmával! József Attila egzakt költő volt, pontosan szeretett fogalmazni, ritkán írt le „meg nem gondolt gondolatot, végig nem gondolt hasonlatot. Tudta, mit ír le, amikor azt írta: ... "ahogy a csillag megy az égen”. Hisz egyébként épp a csillagokról szólva írt le olyasmit Március című versében, amit csakis a tudományos tisztán látás sugallhatott költői képzeletének, mert máskülönben legföljebb vad agyrémnek lett volna minősíthető akkoriban (1937-ben!), s még az űrkutatások mai állása mellett is reszkettető merészségnek hat, ha belegondolunk: ...„és ha csak pislog már a Nap, sarjaink bízóan csacsogva jó gépen tovább szállanak a művelhető csillagokba” ...! Hogyan is megy hát az égen a csillag? Nem szelesenszeszélyesen, hanem szépen, pontos pályán, de ugyanakkor — szédítő sebességgel! Bizony, nem a restek, a renyhék, a lusták, a lomha pepecselők költője József Attila! __________ cJL.