Új Tükör, 1981. január-március (18. évfolyam, 1-13. szám)

1981-03-29 / 13. szám

Himes tojás húsvétra A látogatók könyvét lapozva hazai és külföldi érdeklődők sorait olva­som. — Gyermekkorom legszebb emlékei között őrzöm a vásárok színes forga­tagát. A mintás köcsögök, a tarka kelmék, a cirádás mézeskalácsok lát­ványával sosem tudtam betelni — mondja Szántó István, a lábatlani 1- es számú általános iskola egykori ta­nára, aki most magánmúzeumában kísérőm. A szobának berendezett padláson padlótól a mennyezetig körben a falakat cserép- és kerámia tálak, edények, korsók, faragott hasz­nálati, mezőgazdasági és konyhai esz­közök, valamint messze földön híres hímes tojások díszítik. Hozzávetőle­gesen hét és fél ezer népművészeti tárgy található a szobában. A házigazda az egyik polcról min­tás, úgynevezett miskakancsót emel le. — Harminc évvel ezelőtt egy pad­láson bukkantam rá. Darabokból raktam esze. Megérte, mert mint ki­derült, a muzeális értékű korsó 1881 augusztusában készült Tiszafüreden. Ekkor határoztam el, hogy ezentúl nem bízom magam a véletlenre. Gyűjtöm a legszebb népi fazekas­munkákat. Az ország csaknem valamenyi táj­egységének legjellemzőbb darabjai megtalálhatók a polcokon. A környe­ző szocialista országokból is sok örökbecsű kerámia került a lábatla­ni házi múzeumba. A távoli ország, Mongólia is képviselteti magát ku­misz (kancatej, savanyítva) ivópo­hárral. A zöldessárga olasz teáskész­letért nem kellett délre utaznia, csu­pán Budapestre, az ecseri piacra.­­ Ezen a tejesköcsögön keresztet látni, amit babonából véstek rá, attól félve, hogy elapad a tehenük teje. Ebben a nyolcliteres edényben annak idején az esküvőkön főztek levest, töltött káposztát. Az alcsiki pulisz­­kászálamban még megtalálhatók az utolsó főzés emlékei... Habán „cse­repeim” mellett őrzöm a legrégibb szerzeményemet, a szász kádárok 1772-ben készült céhkorsóját. Jó né­hány darab még restaurálásra vár. Kiállítva és dobozban mintegy 1000 népi kerámiafélét őrzök. Három évtized szorgos munkájá­nak eredménye ez a páratlanul gaz­dag gyűjtemény. Szántó István nem egy padlást „söpört le”, átkutatva a régiséget. Mint tanár, ha megláto­gatta a gyerekek szüleit, megemlítette gyűjteményét. Kérte őket, ne dobják ki a számukra feleslegessé vált, ósdi használati eszközöket, falidíszeket. Múzeumi anyagának túlnyomó több­ségét pénzért vásárolta, bizományi áruházakból is. A padlásszoba egyik részében több mint 200 darab fafaragás található; tálak, cigarettázók, díszdobozok, több tucat szipka. Jól megférnek az évti­zedekkel ezelőtt készített különböző paraszti használati eszközökkel. És hogy teljes legyen a gyűjtemény, több darabból álló, 1909-ben gyártott paraszti bútort is vett. Üvegfedelű dobozokban helyezte el a hímes tojások legszebb példányait. — Az ötvenes évek elején idős as­­­szonyoktól tanultam a lábatlani pet­rezselymes készítést, aminek tech­nikáját idővel továbbfejlesztettem. Ők az összegyűjtött vöröshagyma hé­ját kifőzték, majd a tojásra gyolccsal petrezselyem zöldjét szorították. A tojásokat sötét színű folyadékba már­tották. A száradás után levették a nö­vény leveleit, így szép minták rajzo­lódtak ki a hímes tojáson. Jöhettek a locsolók! Én már különböző ruhafes­tékeket használtam színezőnek. A petrezselymet felcseréltem virágok, fák leveleivel. Annak idején az is­kolában megtanítottam erre a gyere­keket. Közeledik a húsvét, jönnek a lo­csolók, festhetjük a tojásokat. Akár az előbb említett módszerrel is. MÁTÉTELKI ANDRÁS Szántó István a gyűjteményével A SZERZŐ FELVÉTELE 44 □ ORVOSI ÜZENETEK ,,Sopsan”(?) Idézem panaszait: „73 éves nyugdíjas vagyok. Ebéd után körülbelül 4—5 óra múlva jelentke­zik nálam a bélfelfúvódás és tart mintegy 3—4 órán át. Zöldfőzelék, savanyúság csak ront a helyzeten. Ha nagy energiával rövid időre fe­gyelmezem magam, akkor szinte szétfeszít a hasamban felgyűlt gáz. Emiatt emberek közé nem is merek menni.” — Tünetei emésztőrendsze­ri megbetegedésre utalnak. Sürgősen keresse fel kezelőorvosát: epe- és májvizsgálatra van szükség. Lehet, hogy néhány egyszerű gyógyszer is segít problémáján, például Cotazym- Forte, Dipankrin, Lucullin. Figyelje meg a különböző ételfélék hatását, és ha emberek közé akar menni, csak kedvező hatású, könnyű, kevés ételt fogyasszon. Hangulata is jobb lesz így egy kis baráti eszmecseréhez. „Lány-lány” Levelétől kissé „hideg­lelést” kap az ember. Levelének tar­talma: „Tavaly szeptemberben a .. .-i erdőben jártam. Egy velem egy­korú lány jött felém. (16 éves lány vagyok). Azt mondta, hogy én egy nagy k ... vagyok. Erre egy pofont adtam neki. Ekkor ő nekem ugrott és birkózni kezdtünk. Védekezni pró­báltam, de ő erősebb volt és letepert a földre. Lehúzta a szoknyámat, a nylonharisnyán keresztül a combja­im közé csúsztatta a kezét és a ne­mi szervemet simogatta. Mikor kielé­­gült, letépte az ingemet, elkezdte fog­­dosni a mellemet, majd egy fához kö­tött és megpofozott. Mikor elment, nagy nehezen tudtam csak kiszaba­dulni. — Kérem, doktor úr, adjon ta­nácsot! Nem származik ebből később semmi bajom a nemi életben?” — Válaszom: ha már erdőben járkál egyedül, legalább a nyúlcipőt húzza fel sürgősen az ilyen helyzet első pil­lanatában. Ne tartogassa magában lelki sérülésként az esetet, akkor semmi baja sem lesz. „M. A. Gyál”. A fenti válaszomat ol­vassa el: „Mariann”. Szintén: óvatosság, futás, felejtés; ha a panaszok nem szűnnek, orvosi vizsgálat. „Anna 62.” Idézek leveléből: „62 éves asszony vagyok, megviselt a 40 évi munka, züllött gyerekek, főleg azon­ban a háború. Most nyugdíjban va­gyok, gondjaim nincsenek, kiváló, velem egykorú férjem van, két szép unokám. Szexproblémám, ami ma olyan divatos, soha nem volt. 54 éves koromig menstruáltam. Ez évben vet­tünk gyönyörű tv-t, a legújabb tí­pusú színes Videotont, de ha egy óra hosszat nézem, megmerevednek a fej­idegeim, úgy érzem, hogy abroncs van a fejemen és az amúgy is sok al­tatót meg kell dupláznom. Körülbe­lül 3—4 méter távolságból nézem a televíziót. A mozit órákig tudom néz­ni, szinte felfrissít, megfelelő szem­üvegem van. Főleg azért bánt az egész, mert ez a fő örömünk és fér­jem velem együtt szeretné nézni. Ké­rem, válaszoljon, mit tegyek?” — Pa­nasza gyakori, televíziós népbeteg­ségként értékelhető. Próbálják meg úgy elhelyezni a készüléket, hogy fekve nézhesse, és a készülék mö­gött égjen egy kis lámpa. Létezik te­levíziónéző szemüveg is, úgy tudom. Nem lenne baj, ha elszundikálna közben, férje így is érzékelné a jelen­létét és a „megosztott öröm kettős öröm” úgy jelentkezne, hogy férje később mesélne róla. (Nem a „legiz­galmasabb” jelenet közben.) — Kö­szönöm kedves, hízelgő sorait. „Szűz vagyok-e?” Határon túli levél: „17 éves lány vagyok, egy 20 éves sráccal járok. Azt mondta, hogy úgy vesz feleségül, ha szűz vagyok. Én nem tudom, hogy az vagyok-e, vagy sem. Mikor 6 éves voltam, nemi kap­csolatom volt egy nálam 2 évvel idő­sebb kisfiúval körülbelül ötször. Most nem tudom, hogy a gyerekkori nemi kapcsolat (ha lehet annak ne­vezni) kihat-e a felnőtt korra? S ezek után kérdezem: szűz vagyok-e? Or­voshoz fordulni szégyellek.” — ön bizonyára szűz; egy ilyen gyermek­kori kapcsolat nem alkalmas arra, hogy a szüzességet elvegye. Az ügy tisztázása céljából önmaga megnyug­tatására keressen fel egy gyermek­nőgyógyászati rendelést. Ez nem kell hogy szégyenérzéssel járjon. 6 éves gyerek kevéssé felelős a tetteiért. Remélem a „srác” rendes, megbíz­ható. Továbbra is várom jeligés kérdé­seiket. Dr. B. P.

Next