Új Tükör, 1981. április-június (18. évfolyam, 14-26. szám)

1981-04-26 / 17. szám

38. ALEKSZANDR NYIKOLAJEVICS OSZTROVSZKIJ Rejtvényünk hat fősorában és c számokkal jelölt négyzetek betűi­nek összeolvasásával Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij realis­ta orosz drámaíró hét művének címét idézzük. Megfejtésül ezek küldendők be levelezőlapon szerkesztőségünk címére, 1982. Budapest, 8. Pf. 6. „Rejtvény”. Határidő: április 30. Valló Emil: A GYALOGOS EREJE Kevesebb figura, kevesebb gond! — szokták mondani a lépéseiket szövegesen is indokoló sakkozók egy-egy csere után. E mondásban rejlik is némi igazság. Ha a bábok nagy része lecserélődött, az átte­kintés a megmaradt anyag felett természetesen könnyebbé válik. Egyesek ajánlják is, hogy például gyermekek sakkoktatását kezdjük a végjátékokkal, éppen a fenti meggondolásból. Az áttekintés könnyebbé válása azonban még nem minden és köz­ismert, hogy a végjátékok vagy a kevés bábos feladványok rengeteg lehetőséget rejtenek magukban és bőven nyújtanak tápot fantáziának és logikának egyaránt. A feladványszerzésben külön osztályoknak számítanak a legfel­jebb 7 bábos művek, ezeket minia­tűröknek, és a legfeljebb 12 bábo­sak, ezeket egy amerikai szerző ne­véről Mereditheknek (ejtsd: mir­­disz) nevezik. A harmincas évek­ben a kor nagy magyar felad­vány­­szerzője, Neukomm Gyula százá­val tett közzé folytatásokban „kényszertípus­ú miniatűröket gya­­logváltozásos kulcslépéssel”. Itt tehát a legfeljebb 7 bábos anyagi­hoz még további megkötések járul­tak: a kétlépéses feladványnak kényszertípusúnak kellett lennie, vagyis az alapállásban sötét min- SAKK den lépésére világos mattot adha­tott, másrészt a kulcslépésben vi­lágos gyalognak valamely tisztté kellett átváltoznia és az alapállás­­beli mattok egy részét meg kellett változtatnia. A gyalogvégjátékokkal kiemel­ten foglalkozott N. Grigorjev szov­jet mester, aki nemcsak mint vég­játékszerző, hanem mint gyakor­lati játékos is a szovjet élgárdához tartozott. De foglalkoztak ezzel a múlt századiban, társszerzemények­kel fellépő Horwitz és Kling, a vég­játékszerzés olyan klasszikusai, mint Troickij és a Platov fivérek, vagy az inkább a gyakorlati játék terén szereplő Szén József, akit az első magyar nemzetközi mesternek nevezhetnénk, és Réti Richárd csehszlovák nagymester. Utóbbi vi­lágszerte ismert, paradoxális alko­tása látható az ábrán. Ellenőrző be­tűjelzés: Világos: Kh8, gy c6 (2) Sötét: Ka6, gy h5 (2). Világos indul és döntetlent ér el. A döntetlen az első pillanatban lehetetlennek tűnik. Sötét gyalogja látszólag utolérhetetlen, míg a világos c gyalogot a sötét király könnyen feltartóztatja. Mégis van megoldás: a világos király átlós mozgásával egyszerre két célt kö­vethet: a h gyaloghoz való közele­dést vagy a c gyalog megvédését. A megfejtés: 1. Kh7, h4 2. Kf6!, h3 3. Ke6!, h2 4. c7 és nincs Kb7 5. Kd7 miatt. 1. —, Kb6-ra 2. Kf6!, h4 3. Ke5!, Kc6, 4. Kf4! és a király utol­éri a gyalogot. Réti végjátéka megjelenése (1921) után mély benyomást keltett, ki­indulópontja lett hasonló hadállá­sok kutatásának, ami a gyalogvég­játékok elméletét nagymértékben gazdagította. Később maga Réti és mások, honfitársai, Prokes és Ada­­mec, valamint a végjátékszerzés nagy spanyol klasszikusa, Rinck is visszatért ehhez a témához. Gyakorlati játszmában a gondo­lat először a Lasker-Tarrasch, Pé­­tervár 1914, majd Yates-Marshall, Karlsbad, 1929 játszmákban for­dult elő. Nézzük Réti egy 1928-ból származó variációját az általa fel­fedezett témára: Vil. Kh5, gy c6 (2) Sötét: Ka6, gy f6, g7, h6 (4). A dön­tetlen itt még valószínűtlenebb, hiszen világosnak két gyalog hát­ránya van. 1. KgB után három foly­tatás lehetséges: A) 1. —, Kb6 2. Kg7­, h5 3. Kf6:, vagy 2. —, f5 3. Kf6, f4 4. Ke5, f3 5. Kd6 és döntet­len. B) 1. —, h5 2. Kg7:!, h4 3. Kf6:, végül C) 1. —, f5 2. Kg7:!, f4 3. Kf6, f3 4. Ke6 (Ke7). Ha itt 3. —, Kb6, akkor 4. Ke5. Minden út visszave­zet az 1921-es alapműhöz, amelyet a kortársak és az utókor „a sakk kimeríthetetlensége szemléletes il­lusztrációjának” neveztek. FLÓRIÁN TIBOR : b c é e f g h" MEGFEJTÉS — NYERTESEK A 15. számban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Vége a szép nyárnak — Vihar az akváriumban — Írók, köny­­vek, emlékek — Magyar írók — A piros­­ruhás nő — őszi szivárvány — Balatoni tragédia. 50 forintos könyvutalványt nyertek: Ábrahám I.-né 1034, Budai Gy.-né 1121,­­Wolfgéber F.-né 1222, Kerényi M.-né 1133, Binó B. 1132, Iványos J. 1115, Szeili M.-né 1209, Szabó T. 1185, dr. Kőhegyi L. 1078, Székely J.-né 1052 Budapest; Czégé J. Szolnok; Bodonyi J. Kazincbarcika; Hol­lós J. Kisbér; Ádám E. Nyárád; Vincze Gy.-né Kiskunhalas; Tax I.-né Baja; Király L.-né Zamárdi; Balogh B. Ibrány; Szabó J.-né Bicske; Bárdy K.-né Győr. A nyereményeket postán küldjük el.

Next