Új Tükör, 1981. április-június (18. évfolyam, 14-26. szám)
1981-05-10 / 19. szám
KIVÁLÓ MŰVÉSZ, 1981 „Gusztávság" nélküli rendező Láttam néhány éve egy csacska tévékrimit, amelyben az áldozatot egy Oscardíjjal vágták fejbe. Nem sokkal később kézbe vehettem egy Oscar-díjat, Székely János, a kiváló író és forgatókönyvíró özvegyének Duna-parti lakásában: valóban, az Oscar-díj súlya és mérete olyan, mintha gyilkossághoz formatervezték volna. Akkoriban ez volt az egyetlen Oscar-díj Magyarországon. Azóta van még egy, s mint a nyugdíjaknál mondják, nem is özvegyi, hanem ,.saját jogon”: Rófusz Ferencé, amelyet A légy című rajzfilmért kapott. Ez a díj éppúgy, mint néhány éve Jankovics Marcell Kossuth-díja vagy az idei kitüntetések közt Nepp József Kiváló Művész címe egyaránt azt jelzi: a nagy filmek — legalábbis hosszú és drága filmek — árnyékában készülő és a mozikban előttük futó animációs filmjeinkre rövidségük és viszonylag szerény költségeik ellenére nem lehet nem odafigyelni. Nepp Józseffel ülünk a Pannónia Filmstúdió kantinijában. Lehet, hogy nem illik az ünnepélyes hangulathoz, de engem személy szerint izgat a kérdés — azt feszegetem, üzlet-e a rajzfilm. — Talán igen. Mi közvetlenül ezt nem érzékeljük, mert a filmek eladása már a Hungarofilm dolga. De azért biztosan nem olyan rossz üzlet, hiszen a János vitéz például körülbelül 15 millióba került, a Ludas Matyi is, és mindkettő 1,5-2 millió nézőt vonzott a mozikba. De az az igazság, hogy Walt Disney egész estét betöltő filmjei annak idején nem jelentettek anyagi sikert, ezért is fogtak olyan kiegészítő vállalkozásokba, mint a Disneyland. — Vannak nekünk is ilyen kiegészítő vállalkozásaink? — Disneylandunk nincsen, de a bérmunka tekinthető ilyen kiegészítő vállalkozásnak. Jelenleg két nagyobb bérmunka is készül a stúdióban, egy egész estét betöltő francia sci-fi, amelynek a rajzi munkáit végezzük, ugyanis a háttereket és hangszalagokat a franciák hozták. Az NSZK filmesei pedig egy Pumucki-sorozatot rendeltek: Pumucki rajzolt törpe, aki ismerkedik a valóság világával. A valóság már nem rajzolt... — Hogy születik tulajdonképpen egy rajzfilm? — Először is végig kell gondolni mindent... Ezért dolgozunk olcsóbban, mint a filmesek, túlforgatásra alig van szükség. A forgatókönyv a művészeti tanács elé kerül, különböző fokozatokban. — Ki szól bele? — Először mi magunk, a műteremben, azután a stúdión belül, meg persze az igazgató, és felkérünk lektorálásra írókat meg kritikusokat is, például az én egyik forgatókönyvemet nemrég Görgey Gábor és Gyertyán Ervin lektorálta. Végül a filmfőigazgatóság ad rá pénzt. — Amennyire a rajzfilmeseket ismerem, úgy tűnik, a Pannóniában a kultúra más területeihez képest határozottan jó az úgynevezett ,,munkahelyi légkör”. Igaz ez? — Azt hiszem, igaz. Ennek minden bizonnyal egyik oka, hogy rendszeresen dolgozunk egymás produkcióiban. Aki az egyik filmben rendező, a másikban forgatókönyvíró vagy tervező. Most például egy Dargayfilmben dolgozom, a Cigánybárót szeretnénk megcsinálni, Strauss zenéjével az eredeti Jókai-kisregény alapján. De szeretnénk a történetet kiszakítani a konkrét XVIII. századból — a mi Botsinkay Jónásunk, amikor a falusi . .. ez csak amolyan olcsó szórakoztatás az esztétika ranglistája szerint.. FELVÉGI ANDREA FELVÉTELEI idillt választja a bárósággal járó kötelmek helyett, kicsit a mai élet bürokráciájától és egyéb örömeitől menekülő modern ember is. Persze, nem egyszerűen valami „vissza a természethez [’]-filozófiát akarunk prédikálni, a rajzfilm különben sem alkalmas erre. — De filozófiája éppenséggel lehet; a kiváló Bubó doktornak például feltétlenül van... — Mi is úgy képzeljük ... De persze, ez csak amolyan olcsóbb szórakoztatás az esztétika ranglistája szerint gondolom. — Nepp József nevét a köztudat az ilyen „olcsó szórakoztatás’’ egy ma már klasszikusnak számító figurájával, Gusztávval azonosítja, nem egész igazságosan, hiszen Gusztávot sokan mások is csináltak. És még Gusztáv? — Nem, Gusztávot nem csinálunk többet. Egyébként ez a figura kollektív alkotás. Amikor jó húsz éve elkezdtük, öten terveztük meg figuráját, és a villámzsűri Jankovics Marcell tervét fogadta el. A név pedig Dargay Attilától származik. Én valamiért úgy gondoltam, hogy ezt a figurát Ferencnek kellene nevezni. A Gusztávok eredetileg úgy születtek, hogy magunkba néztünk, hol vannak bennünk „gusztávi” vonások. Gusztáv ugyanis olyan kisember, akinek mindenféle emberikisemberi hibái vannak. Nem gonosz, csak egy kicsit önző, hiú, link... De Gusztávnak már csak utóélete van, jogdíjak formájában. Még Új-Zélandból is kapunk néha valami pénzt. — A Ferenc névről jut eszembe ... Hogyan fogadták a Pannóniában Rófusz Oscar-díját? — Erre a magam meg a velem egyírású, hasonló gondolkodású kollégáim nevében azt mondhatom, hogy nagyon-nagyon örültünk neki. Rófusznak ez volt a második önálló kisfilmje. Úgy került az Oscar-díj zsűrije elé, hogy szerepelt egy kanadai fesztiválon. — Én, mint a legtöbb magyar, A Hét műsorában láttam a filmet, és azt hiszem, ott egy kicsit hevenyészett esztétikai elemzést kaptunk róla. Mintha az lett volna a legfontosabb, hogy a légy idegesítően zümmög. Nekem úgy tűnt, itt arról van szó, hogy a légy lehet eleinte idegesítő, de amikor már üldözik, akkor önkéntelenül is azonosulunk vele. — Ez a film azért jó, azért nagyon jó, mert az egyik legnehezebb műfajt, a szubjektív kamerát alkalmazza, gyönyörűen megrajzolva. Pontosan arról van szó, hogy mi vagyunk a légy, az üldözött, akinek üldözőjét valójában nem is látjuk. — Ismét a filozófiánál vagyunk . . Szó volt a tévében olyan mindennapos dolgokról is, mint hogy a munkakörülmények igen rosszak a gyárban. — Biztosan lehetnének jobbak... Az épület 1953- ban épült, Gádoros Lajos tervezte, az akkori idők egyik legjobb építésze. Akkoriban még nagyon szerény kis rajzfilmgyártás volt Magyarországon. A felszereltség nagyobb gond, bár most kaptunk egy tisztességesebb ösz■szeget valutában, és megvehetünk bizonyos képkockázó videoberendezést. Ez nagyon sokat fog segíteni. — Biztosított a gyár „utánpótlása”? — Igen — az Iparművészeti Főiskolán is tanul négy rajzfilmes, a Képzőművészeti Főiskolán tanít Szoboszlay Péter, van belső továbbképzés a gyárban, és az előfordul, hogy bejön valaki az utcáról, és egyszerre a legjobb animátorok egyike lesz, mint Hernádi Tibor. Hej, ez volna az ideális állapot. Bejön a tehetséges ember, lehetőséget kap, munkáját elismerik, sőt, ha sikere van, meg se keserítik az életét. Az ilyen eseményi helyzetekre szokták azt mondani, hogy a valóságban nem létezik, legfeljebb rajzolni lehet ilyet. De hát animációs filmekben minden képtelenség megtörténhet, miért ne történhetne meg az animációs filmek gyárában is? SZÉKELY ANDRÁS „ .. először is, végig kell gondolni mindent...”