Új Tükör, 1982. április-június (19. évfolyam, 14-26. szám)
1982-05-09 / 19. szám
világtükör Angyalok harisnyakötőben Azok a mozilátogatók, akik a mai filmeket látva — nem egészen alaptalanul — azt hiszik, hogy a teljes meztelenség kultusza mindörökre uralkodóvá vált a filmművészetben, tévednek. Mint az Espresso írja, ez a hullám nem sodorta el véglegesen az Intim Női Öltözék Őfenségét. Az olasz hetilap szerint a legújabb filmek bizonyítják, hogy őfensége diadalmasan viszatért trónjára. A pőre meztelenség hullámának vége. Az intim női öltözék megújult fortélyossággal jelent meg újra a filmvásznon, és hátrányának csábereje — több mint ötven év múltán — csodálatos módon semmit sem csökkent. Erről beszélnek a filmvilág hírességei, rendezők, színésznők egyaránt. A postás mindig kétszer csenget című filmben a „szenvedélyes szerelem” szimbóluma lett Jessica Lange bugyija, amelyet vadul tép le Jack Nicholson. Fassbinder — Lola-Lola legendáját idézve — pásztázik végig felvevőgépével az „utolsó kék angyal”, Barbara Sukowa feketeharisnyás lábain. Brian De Palma Gyilkosságra beöltözve című filmjének taxijelenetében szintén a hevesen letépett női nadrág hivatott arra, hogy jelezze az erotikus feszültség csúcspontját. — Lehet, hogy én csupán az intim fehérnemű királynője vagyok? — tette fel a kérdést Hanna Schygulla, miután bevallotta, elszomorította őt, hogy a Maria Brown házassága bemutatásaikor az európai fővárosokban tele voltak a falak harisnyakötős képével. A filmtörténetben visszatérő jelenség, hogy a nézők emlékezetében a filmsztár alakja összekapcsolódik egy ruhadarabbal, fűzővel vagy melltartóval, fekete harisnyával vagy harisnyakötővel. Amint ez a harmincas években Marlene Dietrich vagy a közelmúltban Liza Minelli, a Kabaré főhősnője esetében történt. Mágikus erejük van ezeknek a ruhadaraboknak, indokolják a szenvedélyt, amelyet nagy rendezők ábrázolnak, Steinbergtől Bunuelig. Erőteljesen erotikus légkört teremthet a rendező olyan jelenetekkel, amelyekben a színésznő fehérneműben van — mondja Laura Antonelli, akit a fekete harisnya tett híressé. — A teljes meztelenség nem annyira szexis. Ilyen holmikban a színésznő sokkal vonzóbb, csábosabb. — Vizuális élvezet raffinált rituáléját látjuk a filmvásznon: egy otthagyott intim ruhadarab felidézi a nő alakját, bőrének illata árad belőle — magyarázza Alberto Lattuada, az erotikus témákra legfogékonyabb olasz rendezők egyike. — A hatvanas évek filmjeiben látott teljes meztelenség unalmas lett, talán ezért érdekli ismét a rendezőket és a közönséget a régi erotikus játék — vélekedik Barbara Sukowa, Fassbinder Lolája. — A fűzők és a harisnyakötők a csábítás ábécéjének elemi eszközei, erotikus hangulatot keltenek a nézőkben, emlékeket éleszthetnek. Laura Antonelli kizártnak tartja, hogy a fiatalokat ne érdekeljék — akár filmen, akár az életben — az ilyen ruhadarabok. — A nők ezekben általában vonzóbbnak érzik magukat, biztosabbak nőiességükben — mondja Marina Suma. — Még a fiatal nőknek is tetszik a csábításnak e régi módja. Természetesen a színésznőknek is előnyösebb, ha nem teljesen meztelenek. Így nagyobb tere nyílik a nézők fantáziájának és sejtelmesen erotikus légkör veszi körül a hősnőt. Teljes meztelenséggel ezt soha nem lehet elérni. CSONTOS ROZÁLIA Barbara Bouchet Raquel Welch Így őrzik az elnököt Amit az Express című párizsi lap leírt, azt bármikor érvényesnek tekinthetjük, akár De Gaulle-nak, akár Giscard-nak, akár Mitterrand-nak hívják a Francia Köztársaság elnökét. A lap szemfüles riporterei ugyanis beszámoltak olvasóiknak arról a biztonsági rendszerről, amely a mindenkori köztársasági elnök felett őrködik. A Rue de Faubourg—Saint-Honoré utcai hatalmas palotában — 1879 óta ez a mindenkori elnök székhelye — legalább hatszázan élnek. Egész kis város, ahol katonák, vízvezetékszerelők, villanyszerelők, hivatalnokok, postások, szakácsok stb. mellett dolgoznak eladók virágboltban, telefonközpontokban, fényképészeten stb. Az elnök, az elnöki palotában tartózkodik, ha napja nagyobb részét Párizsban tölti. A palotát 210 katona őrzi. Ők a Nemzeti Gárda tagjai, a filmhíradókban őket szokták látni, amint történelmi viseletben fogadják az idegen államfőket. A palota postáján 65 ember bontja a naponta érkező sok ezer levelet. Java részükre ők maguk válaszolnak, általában rutinválaszokat küldenek vagy a levelekben felvetett ügyeket, panaszokat a megfelelő hivatalokba továbbítják. A konyhának megérdemelt híre van Európa-szerte. A tizenkét szakács közül ugyanis nyolcnak mesterszakácsi oklevele és számtalan kitüntetése van. A konyhát De Gaulle egykori inasa vezeti. Ma is minden reggel azzal kezdi a napot, hogy az elnökkel megbeszéli a menüt. A politikusok hivatali szobáin kívül a legfontosabbak a katonai helyiségek. Az állam elnöke minden percben felügyelet alatt áll. 20 rendőrfelügyelő őrködik testi épsége felett, ők állandóan a közelében tartózkodnak. Ezenfelül a palotát 200 remekül kiképzett kommandós őrzi, akik a palotát úgy ismerik, akár a tenyerüket. Minden héten egyszer riadót rendelnek el. Erről előre csak az elnököt értesítik, nehogy meglepődjön, ha hirtelen karabélycsövekkel találná magát szemközt. Egyetlen gombnyomásra a kétszáz ember elfoglalja előre megállapított őrhelyét. A kapukat bezárják, minden őrhelyet megerősítenek, a folyosókon és föld alatti garázsokban falkiszögellések mögé lapuló, mindenre elszánt katonák tűnnek fel. Tíz percig tart a próbariadó, aztán lefújják és elemzik az időadatokat, összehasonlítják az előző gyakorlatok adataival. A palotában rendkívül fontos stratégiai jelentőségű berendezések is találhatók. Ilyen elsősorban a Jupiter, a francia nukleáris haderő diszpécserközpontja. Ez előbb a régi, légitámadások esetére épített óvóhelyen volt, 1977-ben azután átépítették és kényelmesebbé tették. Ott vannak a segédtisztek helyiségei is. Az óvóhely bejáratát páncélajtók védik, ide csak meghatározott személyek léphetnek be. Középen egy teremben térképek vannak, mellettük telefonok, telexek és mikrofonok. Itt is hetente rendeznek „főpróbát”. Ilyenkor minden úgy játszódik le, mintha Franciaországot atomtámadás érte volna. Az elnöki palota másik rejtett berendezése a szupertitkos, különleges telefonrendszer. Először is minden minisztériumba külön vonal fut innen és semmiféle sztrájk, áramkikapcsolás, telefonközpontrongálás vagy puccs esetén sem kapcsolható ki. A központban található narancsszínű telefonkönyvet csak a kormány és több magas rangú szakértő használhatja; a háromjegyű számokkal hívható az ország összes fontos intézménye. Van egy még bonyolultabb és titkosabb rendszer is, a Regis, ez lényegében ugyanazt a szerepet játszsza, mint a Jupiter. De még titkosabb. 1968 után szerelték fel, amikor a nagy sztrájk idején a kormány több telefonvonala is megbénult. Most már ilyesmitől nem kell tartani. A palota legjobban őrzött helyiségeiben találhatók azok a telexek, amelyeket népszerűen „forró vonalnak” is neveznek. Mindegyik külön kis szobában van; az egyiket „vörös vonalnak” nevezik — ámbár a készülék szürke színű. Ez Moszkvával köti össze Párizst a nappal és az éjszaka bármelyik percében. A másik, a „kék vonal” — ez a készülék is szürke — biztosítja az állandó öszszeköttetést Washingtonnal. Megfelelő berendezések révén természetesen az elnök akkor is használhatja ezeket a vonalakat, ha bárhol az országban vagy külföldön tartózkodik. Lehallgatástól nem kell tartania. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik berendezés is, amelyet viszont mindig egy magas rangú államhivatalnok kezel, aki éjjel, hétvégeken vagy ünnepnapokon — tehát amikor hivatalosan a palota zárva van — itt teljesít szolgálatot. Számára egy kis lakosztályt jelöltek ki a Marignyfasor felőli oldalon. Neki egyetlen másodpercre sem szabad elhagynia a helyiséget, állandóan egy kis szürke készülék közelében kell tartózkodnia, amelyen ez a lakonikus felirat díszeleg: „közvetlen vonal”. Igen, közvetlen vonal az elnökhöz, bárhol is tartózkodjék. E készülékkel, bármi történjék is, a tanácsadók, miniszterek, tábornokok mindig elérhetik az elnököt. Az ügyeletesek soha nem panaszkodnak erre a beosztásra, a remek konyha ugyanis feledteti az ügyeleti órák unalmát, no és azonfelül velük lehet a feleségük is. Csak a feleségük! Régebben egy hatalmas dupla ágy is volt itt, de ezt De Gaulle felesége annak idején frivolnak találta és két riasztó külsejű tábori ágyra cseréltette. így látta biztosítottnak, hogy az ügyeletes hivatalnok mindenkor inkább az állam érdekeire összpontosítson ... N. I. 42 □ Laura Antonelli