Új Tükör, 1983. július-szeptember (20. évfolyam, 27-39. szám)
1983-07-03 / 27. szám
Rám-szakadék Erdőjárás, barangolás, kirándulás, szívmelegítő szavak. Ilyenkor nyáron shív az erdő, megbizsereg a vérünk és nekivágunk buszon, vonaton, autón a széles határnak. Ezt tettük mi is a napokban, szűkebb baráti körben, csak annyian, amennyien egy Zsiguliba belefértünk. A Dunakanyar festői helyén, Dömsödön kötöttünk ki, azzal a céllal, hogy végigmásszuk a Rám-szakadékot. Átvágva a falun, a Szőkeforrás völgyében, az erdőszéli kis tisztáson kászálódtunk ki a kocsiból. Előttünk már ott parkolt egy piros Dácia. Míg mi tanakodva hajoltunk a térkép fölé — hol is kell majd gyalog folytatnunk az utunkat —, a szomszédos kocsi utasai is nagy sürgés-forgásba kezdtek, öszszecsukható asztal, kempingszék került ki a csomagtartóból, aztán egy műanyag láda sört dobtak a fűre, és már osztották is a lapot az ultihoz. A társaság hölgytagja unottan keveredett le a plédre könyvével. Egyik társam megkérdezte: — Tudjátok-e, hol kell a Rámszakadékhoz bemenni? Rámszakadék? Nem is hallottak róla... Mi aztán percek alatt kiigazodtunk a térképen, és beléptünk az erdőbe. Nyári erdő! Tele illattal, bogárzsongással, madárdallal. Szól a fülemüle, a sárgarigó, távolabbról belevegyül a kakukkszó. A fejünk felett egy vastag fatörzsről felharsan a zöldküllő kihívó, hetyke kiáltása. A lombozat már kifejlődött. Az erdő alatta olyan, mintha valami finom zöld tüllfátyolborítaná. Meszszebbre nem látni most a halványzöld derengésben. Mégis egy szempillantás alatt mindannyian mozdulatlanná dermedünk. Előttünk vagy harminc lépésre, a kis tisztáson, egy őzbak legelészik. Ide vörösült az oldala, megpillantjuk fehérre csiszolt agancsát is. Ahogy a szél feléje csavarodik, rokkanó riasztással megugrik és eltűnik a sűrűben. Közeledünk a szakadékhoz. A benne csörgedező patak partján szélvihar döntötte bükkfák kusza szövevénye. Kétoldalt mohos sziklafalak merednek az égre. Jobbról, balról sötét barlangszerű bemélyedések kísérik utunkat. Pereg a filmorsó, kattannak a fényképezőgépek, aztán már csak a sziklába erősített láncokba fogódzva, libasorban tudunk tovább kapaszkodni. Rám-szakadék, rohanó, tajtékot túró patak — mellette csak egy cipőtalpnyi hely bevágva a sziklába, amin járhatsz. Ház nagyságú sziklatömbök szétdobálva, szétrepedt sziklapárkányok, természet alkotta, gótikus katedrális. Hunyorogva állsz a sötét mélyben, mert csak egy kis nyíláson látszik az ég. Vízesésrobaj keveredve harsogó madárdallal és körülötted kő, sár, víz, moha, páfrány mindenütt. Sűrűn meg kell állnunk, hogy a szemünk, fülünk, tüdőnk beihassa, magába szívhassa a hely lenyűgöző hatását. Öt óra múlva keveredünk vissza az autóút mellé. Mi tagadás, fáradtak vagyunk. De mennyire más ez a fáradtság, mint amit a pesti aszfalton loholással szed össze az ember? És a hangulatunk valami csodálatos könnyedségben lebeg, szépségekkel töltekezve a természet templomában. A Dácia utasait ugyanúgy találjuk a kempingasztal körül ülve. Verik a blattot, valakinek az előbb negyvenszáz ultimója volt, azt ünnepük most, habzó sörrel töltögetve műanyag poharaikat. Ahogy meglátnak bennünket, sáros bakancsainkat és ruháinkat tisztogatva, megkérdezik: — Na, megtalálták azt a szakadékot? — Igen, megtaláltuk. — És megérte a fáradtságot? — Igen, megérte. — Messze van? — Nem! Csak egy kicsit kell gyalogolni érte. MORAVECZ IMRE 44 E3 ORVOSI ÜZEMETEK Sz. Tibor „ .. .Jelenleg katona vagyok, a feleségem pedig anyámnál lakik egyéves kislányommal együtt. Anyám kezdettől fogva utálta a feleségemet, bár nem tud konkrét okokat felhozni indoknak, valószínű ez az anya-fia kapcsolat megszakadásnak az oka. Anyám kétéves koromtól egyedül nevelt. Valószínű, hogy korábban is, de most egyre inkább érezhető, hogy iszik. Nem kell sokat innia ahhoz, hogy berúgjon, tántorogjon. Az ital hamar elnyomja gátlásait, és kötekedő lesz. Többször próbáltuk rávenni, hogy hagyja abba az ivást. Valahogy úgy néz ki a dolog, hogy igyekszik mindent megcsinálni, ami az élet anyagi feltételeit illeti, és kívánja, hogy cserébe nézzük el alkoholizmusát. Persze egy ideig lehet is tűrni, de nem sokáig ... Jelenleg ott tart, hogy már enni sem tud, csaknem mindent kihány. Az ivás miatt érvekkel nem lehet rá hatni. Félő, hogy idegei teljesen tönkremennek, és bolondokházába kerül, hacsak korábban nem tesz kárt magában. El akartunk költözni, ő pedig érzelmi zsarolással próbált ránk hatni. Korábban, gyermekkoromban is használta ezt a módszert. Most viszont tényleg elképzelhető, hogyha egyszer részeg, felköti magát. Nekünk sokkal jobb lenne, ha tőle külön élnénk, de az elköltözést emiatt nem merjük megcsinálni. — Az alkoholizmus betegségi oka szerteágazó, legjobb gyógymódja: az elvonókúra. Az alkoholizmus következményei: testi és szellemi leépülés, betegségek (máj, környéki idegrenszer, szív, elmezavar), munkaviszony elhanyagolása, családi gondok, anyagi csőd stb. Megelőzése nemcsak orvosi probléma. Igazgatási és rendőri intézkedésekkel viszont aligha akadályozható meg ezen népbetegség terjedése. „Bűntudat” .......Tisztelt B. P.! Azt olvastam, hogy az önkielégítés csak akkor káros a szervezetre, ha bűntudattal jár. Nos, én 14 éves vagyok, mindennap önkielégítést végzek. Van egy lány, akit szeretek, de csak 13 éves, és „az” még, belátom, neki is, nekem is korai. De bűntudatot érzek, mert a lány nem is tudja, hogy mit teszek minden este, és titokban mindenki előtt és magam előtt is szégyellem magam. Ha meg nem csinálom egy-két napig, azon gondolkodom az utcán,hogy egy nőt le ne rohanjak. Ez persze soha nem következik be, mert az este egy napra mindent megold. Ne csináljam tovább? De akkor alig tudok uralkodni magamon...” — Az önkielégítés nem káros, főleg nem az a kamaszkorban: erősíti a pszichoszexuális fejlődést. Csak akkor van bajunk vele, ha túlzott, vagy ha ez a frusztrációk (sikertelenségek) megoldási módja. Régebbi szerzők — Tolssiot, Tóth Tihamér — súlyosan ártalmasnak vélték a maszturbációt, s számtalan következményes betegséggel fenyegették meg az „önfertőző” fiatalokat. A bűntudat azután valóban kellemetlen pszichés tüneteket alakított ki. Csak az egyneműek közös vagy kölcsönös onániája helytelen és kerülendő. „Fiatal, 26 éves,, „ ... Egészen kislány koromban véletlenül jöttem rá az önkielégítés örömére (iskolában, kötélmászás közben, amikor a combok erőteljes összeszorításával tudja csak megtartani magát az ember), és azóta sem szoktam le róla. Sajnos a normális nemi életben az izgalmi állapoton túl nem sikerült jutnom, amit partnerem szerencsére eddig még nem tett szóvá. Félek, hogy súlyos nemi aberrációra utal az a tény is, hogy aktus közben én a szokott módon elégítem ki magam. Segítene nekem esetleg, ha felhagynék az örömszerzésnek ezzel a módjával, vagy ez nem befolyásolja a normális szexuális életet? Mi a teendőm?” — A maszturbáció nem aberráció, ám a közösülés közbeni önkielégítés nem ajánlható: illúzióromboló lehet a férfipartner számára. Szólítsa fel társát azokra a manipulációkra, amelyeket ön végezne, önnek valószínűleg klitorális — csiklótájon előidézhető — orgazmusa van, mint a nők nagyobb részének, s nem a hüvelyi közösülés, hanem a csiklót is elérő alapos előjáték elégítheti ki. „Érverés” „ ... 1. 34 éves családos férfi vagyok; — 2. feleségem tíz hónapja nemhajlandó közösülni; — 3. árt-e nekem, ha ő kijelentette, hogy többé nem csináljuk? — 4. árt-e neki, ha ő se csinálja — Az egészséges, megfelelő ritmusú szexualitás orvosilag csak ajánlható, ugyanakkor a legfőbb örömérzés forrása, a teljes élet része. Ha valamelyik házasfél lemond közösülési szándékáról, az azt jelzi, hogy valami „baj” van a házassággal. „Tehetetlen vagyok” „ .. .Nagyon el vagyok keseredve. Már több leány szakított velem. Sajnos, nem tudom mit tegyek, már csak az ön őszinte válaszában reménykedem. Lassan elmegy az életkedvem, egyszerűen képtelen vagyok a közösülésre. Sajnos egy kicsit gátlásos is vagyok, de szerintem nem ez a probléma. Szervi bajom nem hiszem, hogy lenne, mert sokszor éjjel „ilyen” dolgokról álmodom, akkor „úgy” ébredek. Azt gondolom, nem kell részletezni. Sajnos a sok kudarc után nem csoda, ha valóban félek. Remélem, lesz ebből kiút. Sajnos, egy kicsit későn is kezdtem a „dolgot”. Most 25 éves vagyok ...” — Az impotencia lényege: a férfi alkalmatlan a közösülésre, vagy korai megömlés vagy elégtelen erekció (merevedés) miatt. Oka: javarészt pszichés. Az erekciózavar bekövetkezésének gyakori mechanizmusa az, hogy az első közösülés nem sikerül (félelem, túlzott szeméremérzet, megzavart szituáció, italosság miatt), az elkövetkezendő kísérletekhez pedig már a kudarctól való félelem jegyében fog hozzá a férfi, s ez a pszichés állapot meggátolja a kielégítő merevedést. Lassan kialakul a közösülés szorongó kerülése (kondicionált hiposzexualitás). A fő tennivaló: a szorongás, a csökkentértékűség érzetének közlése a női partnerrel (kommunikáció). Az ő segítsége és megértése hamarosan oldja a szorongást, a férfi „megfigyelőből” „résztvevővé” lesz, javul, majd teljessé válik az erekció. Hasznosak, sőt, elengedhetetlenek a partner segítségével végzett maszturbációs műveletek. Továbbra is várom jeligés leveleiket. Dr. B. P.