Új Tükör, 1984. január-március (21. évfolyam, 1-13. szám)
1984-03-04 / 10. szám
SZUPERMODELL Színes amerikai film Michael Crichton új csodafegyvert talált fel: a „hipnopisztolyt”. Elég meghúzni a ravaszt, s a felvillanó, éles fény hatására a kiszemelt áldozat mély hipnózisba esik. Ilyenkor nyugodtan át lehet kutatni a lakását, hasba lehet vágni, még akár az ablakon is ki lehet dobni. Crichton neve nem ismeretlen a hazai mozinézők előtt. Az Andromeda törzs című tvtudományos-fantasztikus regényéből nagy sikerű film készült, saját rendezői alkotása, a Robin Cook izgalmas írásából forgatott kóma pedig sokáig telt házzal ment nálunk. A rendező ezúttal sem tagadhatja meg kutatóorvos-múltját. Most bemutatott, sok tekintetben a Kamara emlékeztető filmjének hőse ugyanis jónevű sebészorvos. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Larry (szerepét Albert Finney alakítja meglehetősen unottan) tökéletesre plasztikázott, gyönyörű fotómodell páciensei sorra elhaláloznak. Hogy pontosan miért kell meghalniuk, az az érthetetlen magyarázatokból nemigen derül ki, mindenesetre a háttérben (a kegyetlen elnököt játszó James Coburn vezetésével) egy titokzatos és nagyhatalmú reklámtársaság áll. A doktor úr egyetlen, még életben lévő bájos páciensével belopózik a rejtélyes intézetbe, megfejti a titkot, nagy küzdelmek árán leleplezi a gonosz társaságot, majd megkéri védence kezét. Zavaros tudományos fejtegetések, vontatott cselekménybonyolítás, primitív dialógusok jellemzik Crichton filmjét. A rendező tesz ugyan egykét kritikus megjegyzést a reklám- és tévéőrületre, néhány jelenetben felvillant valamit Hitchcocknak, az izgalomkeltés nagymesterének módszereiből, de a bűncselekmények lélektani okaival és az alapvető logikai szabályokkal nem sokat törődik, így aztán egy „szupergyenge” krimit láthatunk. .. , . .. Hollós László xológiai kézikönyve alapján hét fejezetben vizsgálja a szerelmi különcségeket, a ma emberének szexuális problémáit. Abszurd komédiájának nemcsak írója és rendezője, hanem a hét epizódból négyben a főszerepet is maga játssza. Méghozzá milyen szerepeket! Hol a királynő után sóvárgó, annak erényövével bajlódó udvari bolondot, hol egy elszabadult óriási női mellet leleményesen megfékező hőst, a Mi történik ejakuláció közben? című részben pedig egy űrhajószerű alagútban társaival izgatottan kilövésre várakozó, akadékoskodó spermát alakít. (A többi epizódban is olyan kiváló színészek tűnnek fel, mint Gene Wilder vagy Lou Jacobi.) Woody Allen talán legnagyobb hibája, hogy túlzásba viszi a gúnyolódást. A hetvenes években tetőző szexhullám és a szerelmi szokások mellett a különböző filmes irányzatokat is kigúnyolja. Látunk sci-fi-, horror- és Hamlet-paródiát, de a tévévetélkedők, a broadway-i bohózatok, az olasz vígjátékok, sőt a Kék angyal és Richard Fleisher Fantasztikus utazása is megkapja a magáét. Csakhogy az árnyaltan szellemes, szatirikus stílust, a fanyar iróniát legtöbbször elnyomják az üres poénok, a morbid képtelenségek, az erőltetett és idétlen, röhögtető tréfák. Az Amit tudni akarsz a szexről.. . nem jó film. Ennek ellenére biztosra vehető, hogy sokan megnézik majd, hiszen a Woody Allen név már önmagában is vonzó. Nem is beszélve a nézőcsalogató, izgató címről. . nemzetközi rangú színész-rendező, Jiri Menzel. Kár, hogy az ő mérhetetlen tehetségét ilyen méltatlan dolgokra pazarolják el. Juraj Herz rendezett már olyan filmet, amelyre büszke lehet, a Vámpír négy keréken címűt azonban valószínűleg ő maga is szívesen elfelejtené. Barabás Tamás AMIT TUDNI AKARSZ A SZEXRŐL (de sosem merted megkérdezni) Színes amerikai film A Manhattan, de különösen az Annie Hall után Woody Allen e korai, 1972- ben készített alkotása nagy csalódás. Éppen az a természetes kedvesség, gyengéd irónia, utolérhetetlen woodyallenes szellemesség hiányzik belőle, amellyel későbbi filmjeiben a komplexusokkal küszködő, önmegvalósításába belebukott, nőkkel nehezen kapcsolatot teremtő értelmiségieket ábrázolta. Pedig Woody Allen mindent megpróbál. Dr. David Reuben Amerikában igen népszerű szó VÁMPÍR NÉGY KERÉKEN Színes csehszlovák film Bánatosan jöttem ki e film vetítéséről. Illetve már bent a sötétben, a vetítés első tíz percében elkapott a szomorúság. Még tíz perc sem kellett hozzá ugyanis, hogy kiderüljön: reménytelenül gyenge filmet pergetnek. Pedig évek óta örömteli nézői lehetünk a feltámadó csehszlovák filmművészet jó alkotásainak, mintha az északi határunkon túli filmstúdiókban megindult volna egy második újhullám. Annál fájdalmasabb az ilyen visszaesés. Ez a film nemcsak egyszerűen rossz, hanem a nagyon gyenge nyugati filmeket utánzóan az. Van valami teljesen képtelen meséje olyan versenyautókról, amelyek azért veszélyesek, mert kispóroltak belőlük valami lényegeset. Aki bizonyítani tudná, nem beszél, mert korrumpálják, aki leleplezné, az meg nem tudja bizonyítani, de az egész érdektelenül naiv és erőltetetten zavaros, nemhogy elmesélni, még megjegyezni sem érdemes. Az aztán külön szomorú, hogy a filmnek csaknem minden kockáján jelenlévő abszolút főszereplője az egyik legkiválóbb, vitathatatlanul : Stell ajánlat Hanglemez RÉTI JÓZSEF LEMEZE Azt hiszem, sokunk számára megrendítő élmény ez a találkozás a magyar operakultúra kivételes tehetségű előadóművészével, aki oly fájdalmasan korán távozott körünkből. Most, hogy a Hungaroton archív sorozatában megjelent az első válogatás Réti József operai repertoárjából, szívből reméljük, hogy követi majd a többi is, hiszen a dal és az oratórium műfajában is legendás szépségű produkciók fűződnek a nevéhez. Nem csoda, hogy külföldi vendégszerepléseinek számos helyszínén mindmáig úgy emlegetik, mint ritka tüneményt, s hazai tenoristáink is sok szerep megformálásában az ő Olasz énekesét (Rózsalovag), Nemorinóját (Szerelmi bájital), Evangélistáját (János-passió) tartják ideális mércének. Külön öröm, hogy a lemezen nemcsak az operaszínpadról ismert alakításaiban élvezhetjük ismét elragadó muzikalitását, pompás énektechnikáját és fantasztikus kolorálókészségét, hanem olyan szólamokban is, amelyekben csupán a rádió felkérésére mutatkozott be, így került Don Ottavio áriája mellé Thomas Mignonjának egy kedves részlete, s Salieri ellenállhatatlan humorral megjelenített figurája (Manfredi Az elrabolt vödör című műből), és Manon Lescaut drámai Des Grieuxszólója után Gluck Auliszi Iphigeniájának monumentális Achilles-monológja. A műsorszámok sorrendjét a felvételek időpontja határozza meg, tehát nem annyira a szerkesztői szándékot, mint inkább a sors kezét látjuk abban, hogy a lemezt záró Donizetti-darabban (Az ezred lánya) eszményi partnerével, László Margittal együtt szerepel. Bájos szerelmi duettet adnak elő é s az ember mégis megindultan hallgatja az élő művészt és korán távozott partnerét. (Hungaroton) Herényi Mária EZER ÉV GITÁRON Benkő Dániel nagylemeze A legritkább esetben fordul elő, hogy egy zenész neve szinte összeforrjon korai elődjéével. Márpedig Benkő Dániel és Bakfark Bálint, a reneszánsz lantkultúra kiemelkedő alakja nevét sokan össze is keverik. A zeneművészeti főiskolán gitár szakon végzett lantjátékos 1975 és ’83 között hat albumon rögzítette Bakfark öszszes fellelhető művét. Ezúttal a rövidnyakú pengetést napjaink legnépszerűbb hangszerére cserélte fel egy új, poplemeznek tervezett korong erejéig. De mintha már a borító is jelezné, hogy két oldal tartalma — szó szerint — felemás. Az A oldalon Presser Gábor érzelem- és dallamgazdag szerzeményei közül vállalkozott néhány feldolgozására és értékmentésére Benkő Dániai. Saját, könnyedebb, többnyire elégikus hangvételű kompozíciói is furcsa nyugalmat árasztón töltik be a figyelmes hallgató otthonát. Reneszánsz és barokk stílusjegyeket csempészve játékába, mintha azt akarná elhitetni velünk, hogy ezek a dallamok a sok száz évvel ezelőtt élt zeneszerető emberek tetszését is elnyerték volna. A B oldalon tizennégy felvételben szalad végig ezer év „popzenéjén”, az elmúlt korok népszerű táncain, dalain. Míg a lemez túloldalán elsősorban az LGT tagjaiból álló muzsikusbarátok modern hangszereken segítenek a megszólalásban, az innenső barázdákról felhangzik a furulya, a köcsögduda, de ami a legfontosabb: a lant is. (Favorit) Falus Tamás Kiállítás VÁSÁRHELYI ANTAL GRAFIKÁI Stúdió Galéria Az utóbbi esztendőkben szinte egész rajnyi olyan fiatal festő, grafikus jelent meg a magyar képzőművészeti életben, aki tanulmányait nem Budapesten, hanem Kolozsvárott vagy □ .