Új Tükör, 1985. július-szeptember (22. évfolyam, 27-39. szám)
1985-07-07 / 27. szám
dalom olyan roggyant, szétzüllött lett volna, amilyennek ő láttatja, aligha ér meg még három évszázadot. Mégis, alapjában jól észlelte a török társadalmi-gazdasági berendezkedés, despotizmus ama gyöngéit, amelyek végül a világbirodalmi ambíciójú Törökországot előbb Európa beteg emberévé tették, majd egy máig súlyos elmaradottsággal küzdő, közepes országgá degradálták. Még egyszer: Dennschwamn, bármennyit tud, bármilyen buzgó és képzett tollforgató, nem rokonszenves egyéniség. Magyargyűlölő, katolikusfaló, antiszemita — és még sok emberfajt, vallást, berendezkedést illet illetlen gyalázkodásokkal. Mégis érdekes, nélkülözhetetlen tanúja a XVI. századnak, amely nemcsak hazánk sorsára volt oly nagy és vészes befolyással. A kötet tudós, gondos öszszeállítója, közreadója Tardy Lajos. (Európa) Lázár István SZÍVÉLYES ÜDVÖZLET A FÖLDRŐL Színes csehszlovák film Oldrich Lipsky, a Limonádé Joe (1964), az Uraim, megöltem Einsteint! (1969), a Nick Carter, a szuperdetektív (1977) és még egy tucat komédia rendezője ezúttal nem stílusparódiát készített. A Szívélyes üdvözlet a Földről szatirikus sci-fi. A és B, az idegen bolygóról érkezett küldöttek a földi életet vizsgálják. Megérkeznek Prága egyik modern lakótelepére, betolakodnak egy kedves szórakozott professzor lakásába, és gyermeki mohósággal vetik magukat a tárgyakra. Izzó-porrá zúzzák a berendezést, felrobbantják a lakást, szétszedik a szomszéd autóját, elszegődnek útépítő munkásnak, és nagy odaadással támasztják a lapátot, élveteg hölgyekkel flörtölnek — egyszóval könnyedén alkalmazkodnak a földi viszonyokhoz. Mellesleg felborítják a professzor (Jírí Menzel alakítja) életét, szétzilálnak egy tudományos konferenciát, ellátogatnak a „legmodernebb” erdőbe, ahol még a fák is füttyszóra nőnek, ám feladatukat nem teljesítik, s kezdődhetminden elölről. De az újabb kalandokba már nem avatja be a nézőket a rendező, talán mert a film vége felé már fogynak a poénok. Lipsky rendezőtársa és a film animációs betéteinek alkotója Vladimir Jiránek, az ismert karikaturista, az űrből érkezett kíváncsiskodókat a pozsonyi komikuskettős, Milan Laska és Julius Satinsky alakítja. A szatíra a humor nehézfegyvere, előfordulhat, hogy ártalmatlan csacsiságokra lőnek vele, de ettől még akár kellemes szórakozás is lehetne a Szívélyes üdvözlet a Földről. Koltai Ágnes A SZAVANNA FIA Színes olasz-NSZK film Mi nem jutott eszébe Yves Allegretnek, a francia filmművészet nagy öregjének? Csinált egy majdnem kalandos, majdnem indiánfilmet. A szavanna fiában ugyanis nem az apacsok és a sziúk esnek egymásnak harcias Hiijjj! csatakiáltással a Missouri vidékén, hanem az utszik és a dinek, valahol Afrikában. Utóbbiak bantu négerek lévén sötétebbek rézbőrű kollégáiknál, de a színes tolldíszek stimmelnek. Közöttük él Iza. Főhősünk átmeneti figura: fehér bőrű bár, de már egészen kisgyermek kora óta utszi szeretne lenni. A tősgyökeres utszik közül persze kevesen támogatják ezen törekvését. Utszinak ugyanis születni kell. Nehéz a kakukkfióka élete, mígnem felvirrad a régen várt nap: ha Iza kiállja az előírásszerű Nagy Próbát, akkor végre bebocsátást nyer a törzsbe. Testét fehérre meszelik, kezébe kap egy dárdát, aztán spuri! Bújjon el az erdőben! Ezután társai 20—30 napon át hajkurásszák. (Kész csoda, hogy vannak még élő harcosok, amikor a Nagy Próbát mindenkinek ki kell állnia.) Iza túléli az őserdei akadályversenyt. Nem mintha a csenevész fiúba tartani erő, ész és bátorság szorult volna, de mert az indák között összefut a dinek humanista és pacifista törzsfőnökével. Ő tanítja meg a fiút többek között arra, hogy a mérges kígyó ellen a legjobb fegyver a félelem legyőzése. Később Iza a fehér telepesek között is megfordul, majd az utszik megtámadják a dineket. Előbbiek piros, utóbbiak kék tunikában, hogy a csatában jól meg lehessen különböztetni őket. Nem sorolom tovább a kalandokat, ennyit is csak azért mertem ecsetelni, mert úgyis negyedóra előnnyel kiszámítható minden fordulat. Nagy baj azért nincs. Látunk szép természeti képeket, bár az állatfelvételek feltűnően másik filmből kerültek ide. Hallunk jó zenét, ez Guido és Maurizio de Angelis érdeme. A végére pedig marad a hit, remény, szeretet. A pátosz avatott szakértője, a narrátor biztosít minket: eljön majd az az idő, amikor az emberek békében élnek. Uff! Stuber Andrea HANGLEMEZ NEW YORK-I HÁRFAEGYÜTTES Gyönyörű modern hanglemez jelent meg. Miért hangsúlyozom, hogy modern? Mert a hangszer, amelynek újmódi csoportos megszólaltatása révén elragadó hatását gyakorolja, mindössze ötezer éves (ennél persze több, mert hárfát ennyi ideje már ábrázoltak Egyiptomban és Babilóniában). Aristid von Würtzlernek, a hangszer világhírű művészének jött a kitűnő gondolata, hogy hárfaművészekből együttest hozzon létre, részben eredendően a hangszerre alkotott művek megszólaltatására, részben más, hárfacsoporttal, tehetséges feldolgozásban, stílushűen, szépen előadható művek előadására. (Az együttes tagjai Amerikában működő, jobbára szláv származású művészek, Barbara Pniewska, Eva Jaslar, Dagmar Platilova, Monika Jarecka, vezetője Würtzler, a mi Zeneakadémiánkon végzett, zeneelméletben, zeneszerzésben Kodály tanítványaként.) A lemezen XVII—XIX. századi nagy- és középmesterek művei hallhatók, finom, kulturált előadásban. Köztük olyan ismertek, mint Boccherini menüettje, J. S. Bach szólóhegedűre írt E-dúr partitája, vagy Albinoni örökszép, hárfaegyüttessel is szívenütő g-moll adaggiója. És néhány felfedezésszámba menő mű, illetve részlet (Grétry: A nők tánca, Albrechtsberger: Finale és mások). A lemez nagyon szép zenei különlegesség. (Hungaroton) Rajk András KIÁLLÍTÁS FINNUGOR ŐSEINK NYOMÁBAN Pécs, Néprajzi Múzeum Lükő Gábor neve jól ismert a népművészet barátai számára. Mestere, Karácsony Sándor nyomán a néprajzot szélesebb társadalmi dimenzióban értelmezi, és társaslélektannak nevezi. Jelenleg Pécsett él. Nyugdíjas, de természetesen tanulmányain ma is dolgozik. Gyűjtéseit, kutatásait, több, mint öt évtized munkáját rendszerezi, összegzi. Egyike volt azoknak, akik elsőként fedezték fel a moldvai csángó népművészet alkotásait, mint a jániai értékeit. A magyar—román barátságot szorgalmazta egész életében: megtanult románul, két évig a bukaresti egyetemen tanult, munténiai és olténiai népdalgyűjtéseivel Bartók Béla munkáját folytatta. Nemrégiben Pécsett kiállítás nyílt gyűjtéseiből. Főleg népművészetünk keleti (finnugor), honfoglalás előtti, illetve középkori balkáni kapcsolataira vet fényt ez a rajzokból, metszetekből, szabásmintákból, fotókból álló tárlat, mely szeptember elsejéig tekinthető meg. Az első, rendhagyó tárlatvezetést Lükő Gábor maga tartotta. A kiállítás három jól elkülöníthető részben foglalja össze Lükő gyűjtését, a magyarság népművészeti kapcsolatait. A Víz—Anya szimbólium megtalálható az összes finnugor eredetű nép művészetében, csakúgy, mint az Égből hulló ősanya mítosza. Ugyanakkor a XXX. századi kalotaszegi szőttesek és fafaragások napot, illetve holdat ábrázoló motívumai megegyeznek a bolgár—török, csuvas, cseremisz és osztják népművészeti szimbólumokkal. (Képünkön Kalotaszegi motívum) Dezsö Lászlói VÉGZŐS FŐISKOLÁSOK Bartók 32 Galéria Hagyományaihoz híven a Bartók 32 . Galéria megrendezte a Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatóinak kiállítását. A tárlat sok új tehetséges egyéniséget ígér a közeljövő kollektív kiállításaihoz. A festészeti anyagban feltűnő az új expresszívitás hatásának térhódítása. Izgalmasan válnak külön az új szenzibilitás expressziói a Svábyféle expresszivitástól, s mindezek érezhetően elkülönülnek a Gerzsonnövendékek szigorúan építkező kifejezésmódjától. Az eklektika megjelent, s nem is gúnyos parafrázis formájában, hanem a közeljövő kibontakozását ígérően. A plasztika — hagyományaihoz hűen — kevésbé tör az új formák felé. Több a klasszicizálás és még az elvontabban komponálók is inkább a kubisztikus előzményekhez nyúlnak vissza; csak egy szobrász kapcsolódik az új figuratív törekvésekhez. Az alkalmazott grafikában az esztétikum, a finom elegancia válik ismét értékké. A képgrafika talán sokrétűbb a kiállításon. Lényegében a mestervizsga-szintű alkotásoktól az igazi műig, a teljes világképet tükröző, korunkba ágyazott, emberi problémákat felvillantó lapokig terjed a bemutatott alkotások sora. A grafikusok közül — éppúgy, mint a □ 3