Új Tükör, 1987. április-június (24. évfolyam, 14-26. szám)
1987-04-05 / 14. szám
mű modern dance stílusú munkáját. A szovjet balett új törekvéseit Dimitrij Brjancev Az út és a Duett a 20-as évek stílusában című kettőse képviselte. A fiatal magyar alkotók közül László Péter Forradalom a babaházban című munkáját, Keveházi Gábor montázszenére készült Őszi szélben című kettősét, s Hegyesi Aranka Liszt V. magyar rapszódiájára komponált A reményhez című neoklasszikus művét láttuk. Sérülések miatt maradt el Geszler György Pas de cowboy című munkájának bemutatója, s helyette az elmúlt évadban sikerrel bemutatott Imre Zoltán-művet, a Hullámhosszak utasát láthattuk ismét. A program egészéből kiemelkedett Hegyesi Aranka muzikálisan fogalmazott és formált kompozíciója, melynek stílusa is legközelebb állt a társulat előadói gyakorlatához. Kővágó Zsuzsa VŐLEGÉNY Szolnoki Szigligeti Színház A szolnokiak legújabb premierjének kritikája helyett inkább az érdemelne alapos elemzést, hogy mi miért, illetve mi miért nem történt meg Szolnokon. Szép Ernő kacagtató, gondolati mélységeket sem nélkülöző színművét, a Vőlegényt ugyanis kevés erényt felmutató, mérsékelt sikert hozó előadásban mutatta be a társulat Ács János rendezésében. Mivel alapos oknyomozásra ez időben, s e helyütt nincsen mód, mindössze a kudarcot regisztrálhatjuk. A soklányos, lerobbant, sosem létezett múltjából vegetáló polgárcsalád vőlegényfogási akciója teli van tempós jelenetekkel, frenetikus humorú dialógusokkal, fanyar replikákkal, ironikus önmutogatással. A darabban, Szolnokon ezzel szemben egy éppen hogy színpadra tett, jobbára elemzetlen és kibontatlan produkciót láttunk, amelyet a még nagyobb bajoktól valószínűleg az egyébként tehetséges színészek rutinja mentett meg. Ács János kézjegyét, rendezői személyiségét nemigen lehet fölfedezni az előadásban. Pedig nem csúcsformája, csak tisztes odafigyelése is elég lehetett volna ahhoz, hogy biztos kasszasikert produkáljon a leplezetlen unalom helyett. Az összerendezetlen produkció máris mutatja saját szétesésének baljós jeleit; biztosan megállapítható, mely részeknél fog átcsapni gátlás nélküli, szabadjára engedett komédiázásba ... Hogy néhány előadás múlva mi történik majd a most még üres és unalmas részekben, azt nem lehet tudni... Végeredményben tehát majdnem semmi nem valósul meg Kornélka és Rudi jogász szerelmi történetéből. S a színészeken nincs mit számonkérni. A szereposztáson már inkább — de hát az is a rendező dolga ... Csáki Judit Jelenet az előadásból AZ ODÚLAKÓ Kovács Gyula estje A Feljegyzések az egérlyukból Dosztojevszkij legtalányosabb műve. Sokszólamúságát annak köszönheti, hogy az író nem köti az orrunkra, hogyan viszonyul hőséhez. Dosztojevszkij több helyen írja, hogy az odúlakóban „az orosz világ legfőbb személyiségét” akarta megragadni, az előszóban mint az utolsó éveit élő nemzedék egyik képviselőjét említi az egérlyuk lakóját, de ez nem akadályozza meg abban, hogy ezzel a figurával mondassa el gúnyos kritikáját a kor egy sor népszerű filozófiájáról. Megkapja itt a magáét többek között Kant, Darwin, de különösképpen Csernyisevszkij, talán az ő szocializmusképével bánik a legkegyetlenebbül az író. Az állandó azonosulás és távolságtartás sajátos feszültséget ad a műnek, hőse hol nevetséges, hol tragikus. Kovács Gyula, a kecskeméti színház művésze, a kisregény színpadra alkalmazásakor egyértelműen a tragikus vonást emelte ki. A drámai hangleütést Melis László zenéje szolgáltatja, az előadás elején sötétben ülő nézőket halálra ijeszti az iszonyú hangerő, s amikor felgyulladnak a fények Zeke Edit egérlyukában ott zokog az odúlakó, akit az első pillanattól az utolsóig szörnyen sajnálunk. Kovács Gyula fantasztikus erőbedobással, az önmarcangolás és kétségbeesés több árnyalatát bemutatva szenvedi végig a másfél órát, de hiába próbál meg mindent, vizel, onanizál, s kézzel fogja meg az uborkát, nem tud visszataszító lenni. Az előadás így is megrázó, s a cselekmény követhetően bonyolódik, ami a színész-színpadraalkalmazót dicséri, aki egyszer adta elő estjét a Molnár utcai művelődési házban. Zsámboki Péter ciús eszközökkel, de csak addig, amíg még mindezt önálló grafikai alkotásnak érezzük. A Jeney Zoltán által hozzá szerzett pattogó elektronikus zene alatt végigvonul előttünk a Szemethy-világkép, a mobilitás felerősíti a hatást, a mondandó drámaivá válik. Feledy Balázs Kiállítás SZEMETHY IMRE RAJZAI Újpest Galéria Szemethy igényes és egyéni grafikai világa hamar figyelmet keltett, s így lett — alig túl negyvenedik életévén — érdemes művész, ő az az alkotó, aki egyéni grafikai nyelvezetének kialakítása után sem nyugodott meg a siker oly fontos — de sokszor andalító — eredményeiben, hanem állandó töprengéssel, kutatással tovább haladt a maga elé tűzött úton. S hogy energiája, munkakedve töretlen, azt az is mutatja, hogy legutóbbi kiállításán már csupa 87-es keltezésű rajzot állított ki. Frappáns, szellemes kis kiállítási katalógusában ő maga kritikai szürrealistának tartja magát, és a humán etológia jegyében létrejött munkáknak nevezi kiállított műveit. Az önminősítés pontos, még ha nem is mentes az iróniától. Eleven fantáziája, villódzó intellektualizmusa, leheletfinom árnyalatok megfogalmazására képes stáusa fanyarul groteszk, de igen emberi jelekkel teli lapokat hoz létre. Hozzájuk meghökkentő címeket társít s az elvont formákból így tevődik össze egy nagyon is evilági látomás, szelíd tusvonalak kontrasztjaiba zárt, színes ceruzafoltokból. A kiállítás megnyitóján látható volt Szemethy egy videója is, amelyet saját munkáiból állított össze. Ez a puritán szerkezetű, a fekete-fehér és a színes képek ritmusára építő munka és ugyan egyszerű anima KÁROLYI ERNŐ TÁJKÉPEI Derkovits Terem, Szombathely Görög tájak — hirdeti a meghívó alcímében. A jó érzékkel elrendezett képek nem okoznak csalódást. A Mediterránum formákat, színeket keményen rajzoló fényei járják át a vásznakat. Különös melegséget költöztetve zord tavaszunk zuzmarás valóságába. Szinte vágyat ébresztenek egy levantei utazásra, odüsszeuszi bolyongásra. Károlyi Ernő iskolázott festő. Mestere a színnek, tisztában van hangulatteremtő szerepével, de nem éri be pusztán a látvány leképezésével. Másutt kiállított kollázskísérletei bizonyítják, a harmóniateremtésben kiemelt feladatot ró a szerkezetre, a kép kompozíciójára. Tudatos rendbe foglalja kiszemelt tájszeletei elemeit is. Az öblök, szigetek, kupolák, falmaradványok és épületkubusok, árnyékot terítő, magasba futó oromfalak és ringó vitorlások, csónakok látványából kiegyensúlyozott műveket hoz létre. Ebbéli igyekezetén nem törik meg az élmény varázsa, ott csillog az a fehér falak sokszögein, a szigetgerincek kőtalaján, a valószínűtlenül kék vízsíkokon. A képek festője a gyakorlott utazók közül való, vándorútjai behálózzák Európát. Szeme tévedhetetlen a motívumok kiválasztásában, most mégis azt emeljük erényévé, hogy nem a megszokottat, a többek által elérhetőt, hanem az égei szigetvilág rejtett zugait hozza el, s tárja elénk. Rokonszenves, színes, derűt sugárzó festményeit fénylő „aranyrűdként” kínálja, amely egy távoli, mesés, már-már a képzeletet is legyűrő álomvilágba vezet. A nap fénypászmái és a mély árnyékok alatt, a kopár sziklák, szirtek tömbjei mögött azonban — bármily szép a mese! — ott rejtőzik a küzdelmes, kemény élet valósága. Ezért igazait Károlyi Ernő „útirajzai”. Salamon Nándor TERVEZZÜNK TÁRGYAKAT Design Center Egy formatervezőnek készülő fiatalember olyan festőállvánnyá alakítható festőládát készített, amelyben az ecsetek, festékek mellett elfér egy tábori szék is. A villanyszerelő-tanuló létrára rögzíthető szerszámosládával, egy kisfiú kerekeken is gurítható szánkóval, egy másik gyerek kiemelhető betétes süteményes tepsi ötletével jelentkezett a Tervezzünk tárgyakat pályázatra. A Design Centerből nyílt kiállítás 10—18 éves gyerekek terveit és kész tárgyait mutatja be. A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja, a Magyar Televízió és az Országos Pedagógiai Intézet másodszor meghirdetett pályázatára már közel háromszor annyian jelentkeztek, mint az első alkalommal, legtöbben a 11—12 évesek közül, korosztályuk fogékonyságát bizonyítva. A kiállítás sommás képet ad arról, hogyan is látják környezetüket, milyen megoldandó problémákat érzékelnek maguk körül otthon, az iskolában vagy éppen sportoláskor. A jól-rosszul kivitelezett ötletek pedig igazolják, hogy már a legkisebbek is képesek értékelő és alkotó módon véleményt formálni környezetükről éppen ezért a környezeti kultúrára való nevelésüket már egészen korán el lehet és kell kezdeni. A helyenként kitűnő ötletek és a velük nem mindig összhangot mutató kivitelezési színvonal pedig a pedagógusokat figyelmeztetheti: kreatív felnőtté és igényes fogyasztóvá csak azok a gyerekek válhatnak, akik az ötletesség és ízlés mellett a problémamegoldás alkotókészségét is magukénak mondhatják Hajós Katalin Film HALÁLOS SZERELEM Francia film Olyan megdöbbentően gyenge Alain Resnais új filmje, hogy utólag is megkérdőjelezi a Szerelmem, Hirosimát Amelyet egyébként, értékei elismerése mellett, annak idején sem szerettem annyira, mint sokan, akik valósággal önkívületbe estek tőle. Kiütköztek rajta a modorosság és helyenkint a kimódoltság szeplői, s ezt legszebb kockái sem tudták feledtetni. Mindamellett a Szerelmem, Hirosima azért film a javából, hoszszú ideig hatni fog. Nem úgy a Halálos szerelem. Ezt annyira elborítják a modorosság és a kimódoltság foltjai, hogy tőlük más itt nem is látható. A cím arra utal, hogy a fiatalon (talán epilepsziában?) meghaló férfit rövidesen önként követi a halálba szerelme, a fiatal nő, mert anynyira szerették egymást és szerelmük csak így lehet kerek egész. Már ez is meglehetős ostobaság, hát még amivel körítik: a lelkész-lelkésznő baráti házaspár, a sűrű önkívületi állapotok, amelyek — azonos testhelyzetben — hol szeretkezésből, hol epilepsziás rohamból s annak gyógyításából állnak elő. Az idegesítő elsötétítések: valaki megszámolta, hogy 53 esetben borul ilyen „fog- Károlyi Ernő: Kikötő Univerzális festőinda □ 3