Új Tükör, 1987. július-szeptember (24. évfolyam, 27-39. szám)
1987-07-05 / 27. szám
denesetre nem győzött meg arról, hogy érdemes volt mindent egy (kotta) laprafeltennie. A leendő rockénekesnő mindennapjairól felvillantott hetvenpercnyi ízelítő a legtöbb örömet a portugál nyelv szerelmeseinek nyújtja, lévén a film feliratos. Gáti Péter A CAPA 2: Amerikai film A cím, a Iois tengerparti fürdőhely, a főhős és ellenfele, a poliuretán habból öntött, bonyolult hidraulikus rendszerrel mozgatott műszörnyeteg ugyanaz, a vérfagyasztó cselekmény fordulatai és a végkifejlet is nagyon hasonló. Mégis: Jeannot Szwarc rémfilmje csak silány utánzata Spielberg immár klasszikus alkotásának. Az első pápafilm, noha fantasztikus elemeket is tartalmazott, egy nagyon is valós, semmitől nem félő és mindent fölfaló élőlény rémtetteit mutatta be naturális pontossággal. Szólnak amár jól ismert, ijesztő zenei futamok, víz alatt cikázik a kamera, kalimpálnak a lábak, velőtrázóan sikoltoznak a lányok, s hitetlenkednek a lelkiismeretlen városi elöljárók. Búvárok, vízisízők, vitorlázó ifjak esnek áldozatul a „fehér halálnak”, amely még egy helikoptert (!) is amélybe ránt, pilótástul, mindenestül. Mesteri és gigantikus technikai megoldások, különleges, sokkoló elemek váltakoznak itt az öncélú, mesterkélt izgalomkeltéssel. A Spielberg filmjének kliséit fölhasználó naiv történet hétköznapi kisembere ezúttal is hőssé válik a rendkívüli körülmények között, s legyőzi a szörnyet. Ám ezért a győzelemért most nem nagyon kell megdolgoznia. Abátor rendőrfőnök (természetesen megint a férfias Roy Scheider alakítja) egyszerűen magához csalogatja az őrjöngő fenevadat, hogy egy magasfeszültségű vízalatti kábelt nyomjon a félelmetes állkapcsok közé. S a cápa engedelmesen be is kapja a „felkínált” vezetéket, majd szénné ég. A néző feszültsége egy csapásra feloldódik, félelme nevetésbe fullad. Kineveti e kétórás műborzongatást, s talán egy kicsit saját magát is. Hollós László Hanglemez BARTÓK NÉPZENEI FORRÁSAI NYOMÁBAN A nemzetközi folklórkutatás legújabb kulcsszava a hagyományos kultúra produktumait illetően: előadói művészetek (performance arts), így aztán aligha vádolhatnák „korszerűtlenséggel” az olyan hazai népzenei együtteseket, amelyek szinte megszállottan igyekeznek a régi paraszti játékstílus nyomába eredni. E megszállottak közül való a mindössze háromtagú Jánosi-együttes (Jánosi András, Bányavári Gábor, Konkoly Elemér) is. Szokásos módon egy sor közreműködő segítségével nyújtották át új, értékes lemezvállalkozásukat. A Bartók műveiben feldolgozott népi dallamok, illetve a Szatmár és Mezőség zenéjéből készített válogatás megszólaltatása több szempontból is rendhagyó. A felhangzó dallamokat nem nyomasztja a hazai folk stílusokban gyakori, kényszerű ciklusjelleg, szvítszerűség. Az egyes „darabokat” kellő szünetek választják el, azok önmagukban megállnak. Az előadás legfőbb mozgatórugója — Bartók szellemiségéhez méltóan — egyfajta szűkszavúság. De a legdöntőbb talán a hangszerjáték magával ragadó eredetisége. A magyar népzenei dialektikusok különbsége az élő előadás során, a különböző előadási stílusok alkalmazásával válik érzékelhetővé. Maradéktalanul megvalósul tehát az a törekvés, hogy eredeti népi játéktechnikán alapuló ízes megszólaltatások szülessenek. Kár, hogy a második oldal (Szatmár, Mezőség) anyagának lelőhelyéről, gyűjtőiről nem tudhatunk meg semmit. (Hungaroton). Biernaczky Szilárd fel tételénél: „Ezekben az országokban a tőke helyét a politikai bürokraták új osztálya vette át.” Amíg a teoretikusok sémákban gondolkodnak, az újságíróiklátják, hogy a valóság nem egyezik a sémáikkal, de gyakran ők is csak a sémákból tudnakkiindulni. Mivel Magyarország nem felel meg annak a képnek, melyet a szocializmusról kialakítottak, újra meg újra elhangzik, hogy hazánk igyekszik visszatérni a kapitalista rendhez. Érdekes képlet Hans Magnus Enzensberger. A kiváló íróban egyszerre élnek egykori ultrabaloldali s jelenlegi liberális sémái a szocializmusról. Magyarországról szóló beszámolójában az emberek szegények, rosszul öltözöttek, de ha azt tapasztalja, hogy élénk a forgalom és van mit vásárolni, akkor „a banalitás két istenét, a közlekedést és a fogyasztást imádják”. A tervgazdálkodás „elaggott, érelmeszesedett”, a magángazdálkodás „bomló és bűzös”. A választék „lehangolóan szegényes bőség”, a rengeteg hanglemez, kazetta, farmer „édes szemét, a nép ópiuma”. A Nyugaton rólunk alkotott kép, állapítja meg Papp Zsolt, nem pusztán propagandánkon múlik. Elsősorban azon, hogy a nyugati szemlélők képesek legyenek a valóságot előítéletmentesen látni, eredményeinket és hibáinkat a saját törvényszerűségeink alapján megítélni. Gy. L. TRIKÓ 4. Folyóirat MAGYARORSZÁG NYUGATI SZEMMEL Tiszatáj Papp Zsolt a szegedi elméleti konferencián tartott előadásában a szocializmusról Nyugaton kialakult képet elemzi. Magyarországgal kapcsolatban megállapítja, hogy a nyugati gondolkodóknak semmiféle valóságos ismeretük nincs rólunk, elméleteik ideológiai konstrukciókból, rég túlhaladott valóságelemekből, elkoptatott sablonokból állnak öszsze. Még Ralf Dahnen déri, korunk egyik legjelentősebb szociológusa sem jut tovább Gyilasz több évtizede TÜKOR ! Képes kulturális hetilap Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073 Telefon: 221-285, 222-408 Főszerkesztő: FEKETE SÁNDOR Főszerkesztő-helyettes: GYURKÓ LÁSZLÓ, KOROSPATAKI KISS SÁNDOR Kiadja: PALLAS LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt 9-11. 1906 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatója HU ISSN 0133-136187.1089 Athenaeum Nyomda, Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: SZLÁVIK ANDRÁS vezérigazgató. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A szerkesztőbizottság tagjai: FEKETE SÁNDOR GYURKÓ LÁSZLÓ KELETI ÉVA KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR NÁDAI FERENC ÖKRÖS LÁSZLÓ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir) Budapest V„ József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyedévre 120,— Ft, fél évre 240,— Ft, 1 évre 480,— Ft.