Új Tükör, 1987. július-szeptember (24. évfolyam, 27-39. szám)

1987-07-05 / 27. szám

denesetre nem győzött meg arról, hogy érdemes volt mindent egy (kot­ta) lapra­­feltennie. A leendő rock­­énekesnő mindennapjairól felvillan­tott hetvenpercnyi ízelítő a legtöbb örömet a portugál nyelv szerelmesei­nek nyújtja, lévén a film feliratos. Gáti Péter A CAPA 2: Amerikai film A cím, a Iois tengerparti fürdőhely, a főhős és ellenfele, a poliuretán habból öntött, bonyolult hidraulikus rendszerrel mozgatott műszörnyeteg ugyanaz, a vérfagyasztó cselekmény fordulatai és a végkifejlet is nagyon hasonló. Mégis: Jeannot Szwarc rémfil­mje csak silány utánzata Spielberg immár klasszikus alkotá­sának. Az első pápafilm, noha fan­tasztikus elemeket is tartalmazott, egy nagyon is valós, semmitől nem félő és mindent fölfaló élőlény rém­tetteit mutatta be naturális pontos­sággal. Szólnak a­­már jól ismert, ijesztő zenei futamok, víz alatt cikázik a kamera, kalimpálnak a lábak, velőt­­rázóan sikoltoznak a lányok, s hi­tetlenkednek a lelkiismeretlen váro­si elöljárók. Búvárok, vízisízők, vi­torlázó ifjak esnek áldozatul a „fe­hér halálnak”, amely még egy heli­koptert (!) is a­­mélybe ránt, piló­tástul, mindenestül. Mesteri és gi­gantikus technikai megoldások, kü­lönleges, sokkoló elemek váltakoz­nak itt az öncélú, mesterkélt izga­lomkeltéssel. A Spielberg filmjének kliséit fölhasználó naiv történet hét­köznapi kisembere ezúttal is hőssé válik a rendkívüli körülmények kö­zött, s legyőzi a szörnyet. Ám ezért a győzelemért most nem nagyon kell megdolgoznia. A­­bátor rendőrfőnök (természetesen megint a férfias Roy Scheider alakítja) egyszerűen magá­hoz csalogatja az őrjöngő fenevadat, hogy egy magasfeszültségű vízalatti kábelt nyomjon a félelmetes állkap­csok közé. S a cápa engedelmesen be is kapja a „felkínált” vezetéket, majd szénné ég. A néző feszültsége egy csapásra feloldódik, félelme ne­vetésbe fullad. Kineveti e kétórás műborzonga­tást, s talán egy kicsit saját magát is. Hollós László Hanglemez BARTÓK NÉPZENEI FORRÁSAI NYOMÁBAN A nemzetközi folklórkutatás legújabb kulcsszava a hagyományos kultúra produktumait illetően: előadói mű­vészetek (performance arts), így az­tán aligha vádolhatnák „korszerűt­lenséggel” az olyan hazai népzenei együtteseket, amelyek szinte meg­szállottan igyekeznek a régi paraszti játékstílus nyomába eredni. E megszállottak közül való a mind­össze háromtagú Jánosi-együttes (Já­nosi András, Bányavári Gábor, Kon­koly Elemér) is. Szokásos módon egy sor közreműködő segítségével nyúj­tották át új, értékes lemezvállalkozá­sukat. A Bartók műveiben feldolgo­zott népi dallamok, illetve a Szatmár és Mezőség zenéjéből készített válo­gatás megszólaltatása több szem­pontból is rendhagyó. A felhangzó dallamokat nem nyomasztja a hazai folk stílusokban gyakori, kényszerű ciklusjelleg, szvítszerűség. Az egyes „darabokat” kellő szünetek választ­ják el, azok önmagukban megállnak. Az előadás legfőbb mozgató­rugója — Bartók szellemiségéhez méltóan — egyfajta szűkszavúság. De a leg­döntőbb talán a hangszerjáték ma­gával ragadó eredetisége. A magyar népzenei dialektikusok különbsége az élő előadás során, a különböző előadási stílusok alkalmazásával vá­lik érzékelhetővé. Maradéktalanul megvalósul tehát az a törekvés, hogy eredeti népi já­téktechnikán alapuló ízes megszó­laltatások szülessenek. Kár, hogy a második oldal (Szatmár, Mezőség) anyagának lelőhelyéről, gyűjtőiről nem tudhatunk meg semmit. (Hun­garoton). Biernaczky Szilárd fel tételénél: „Ezekben az országok­ban a tőke helyét a politikai bürok­raták új osztálya vette át.” Amíg a teoretikusok sémákban gondolkodnak, az újságíróik­­látják, hogy a valóság nem egyezik a sé­máikkal, de gyakran ő­k is csak a sémákból tud­nak­­kiindulni. Mivel Magyarország nem felel meg annak a képnek, melyet a szocializmusról kialakítottak, újra meg újra el­hangzik, hogy hazánk igyekszik visszatérni a kapitalista rendhez. Érdekes képlet Hans Magnus En­­zensberger. A kiváló íróban egyszer­re élnek egykori ultrabaloldali s je­­lenlegi liberális sémái a szocializ­musról. Magyarországról szóló be­számolójában az emberek szegények, rosszul öltözöttek, de ha azt tapasz­talja, hogy élénk a forgalom és van mit vásárolni, akkor „a banalitás két istenét, a közlekedést és a fogyasz­tást imádják”. A tervgazdálkodás „elaggott, érelmeszesedett”, a ma­gángazdálkodás „bomló és bűzös”. A választék „lehangolóan szegényes bőség”, a rengeteg hanglemez, ka­zetta, farmer „édes szemét, a nép ópiuma”. A Nyugaton rólunk alkotott kép, állapítja meg Papp Zsolt, nem pusz­tán propagandánkon múlik. Elsősor­ban azon, hogy a nyugati szemlé­lők képesek legyenek a valóságot előítéletmentesen látni, eredmé­nyeinket és hibáinkat a saját tör­vényszerűségeink alapján megítélni. Gy. L. TRIKÓ 4. Folyóirat MAGYARORSZÁG NYUGATI SZEMMEL Tiszatáj Papp Zsolt a szegedi elméleti konfe­rencián tartott előadásában a szo­cializmusról Nyugaton kialakult ké­pet elemzi. Magyarországgal kap­csolatban megállapítja, hogy a nyu­gati gondolkodóknak semmiféle va­lóságos ismeretük nincs rólunk, el­méleteik ideológiai konstru­kciókból, rég túlhaladott valóságelemekből, elkoptatott sablonokból állnak ösz­­sze. Még Ralf Dahnen déri, korunk egyik legjelentősebb szociológusa sem jut tovább Gyilasz több évtize­de TÜKOR ! Képes kulturális hetilap Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073 Telefon: 221-285, 222-408 Főszerkesztő: FEKETE SÁNDOR Főszerkesztő-helyettes: GYURKÓ LÁSZLÓ, KOROSPATAKI KISS SÁNDOR Kiadja: PALLAS LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt 9-11. 1906 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatója HU ISSN 0133-1361­87.1089 Athenaeum Nyomda, Bu­­­­dapest, rotációs mélynyomás. Fe­lelős vezető: SZLÁVIK ANDRÁS vezér­­igazgató. Meg nem rendelt fényképe­kért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A szerkesztőbizottság tagjai: FEKETE SÁNDOR GYURKÓ LÁSZLÓ KELETI ÉVA KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR NÁDAI FERENC ÖKRÖS LÁSZLÓ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lap­­ellátási Irodánál (Helir) Budapest V„ József nádor tér 1. — 1900 —, közvetle­nül vagy postautalványon, valamint át­utalással a Helir 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyedév­re 120,— Ft, fél évre 240,— Ft, 1 évre 480,— Ft.

Next