Új Tükör, 1988. október-december (25. évfolyam, 40-52. szám)

1988-10-02 / 40. szám

DEDIKÁLÁS Faludy György, a hosszú évek után hazalátogató, Torontó­ban élő, 78 éves költő dedi­kálta könyveit Budapest új - Eötvös József nevét viselő - könyvesboltja előtt a Sza­muely utcában. CSER ISTVÁN, MANEK ATTILA, ÉS PINTÉR MÁRTA (MTI) FELVÉTELES TÁRLAT Andráskó István festőművész kiállítása nyílt meg a Derko­­vits-teremben. Megnyitóbe­szédet Simándy József Kos­­suth-díjas operaénekes, kivá­ló művész mondott. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Brunner Er­zsébet magyar származású, Indiában élő festőművésznek a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. Nagykanizsán a Thury György Múzeumban megnyílt Brunner Erzsébet gyűjteményes kiállítása. Az idős művésznő 30 festményét ajándékozta szülővárosának. SUGÁR REZSŐ Teljes életpálya zárult le Su­gár Rezső zeneszerző halálá­val. Gazdag, de nem túl sze­rencsés életmű maradt ránk, amelynek újra felfedezése, méltó rangra emelése az utókor dolga. Sugár Rezső Kodály tanítványa volt a Ze­neakadémián a harmincas és a negyvenes évek évforduló­ján, amikor a mester kivá­lasztása nemcsak szakmai, hanem erkölcsi állásfoglalás lehetett. Zeneszerzői léte együtt haladt pedagógiai munkásságával. Már 1946- ban tanított, előbb a Főváro­si Felsőbb Zeneiskolában, ké­sőbb annak utódjában, a Bartók Szakközépiskolában. A Zeneakadémiára 1966-ban nevezték ki professzornak. In­nen vonult nyugalomba a hetvenes évek végén. Sosem mutatkozott a zenei élet fé­nyesebb előterében, bár je­les munkáiért, elsősorban a Hősi ének címen is ismert Hunyadi-oratóriumért­­ Kos­suth- és Erkel-díjat kapott. Szép zenét írt (például a tenger lánya című balett mu­zsikáját) egy olyan korban, amely néha többre értékeli a bűvészmutatványt, mint a mesterségbeli tudást. De, ha - mint annyiszor tapasztal­tuk - vonósnégyesei föltűn­nek jó kvartettek műsorán, Haydn és más óriások kama­radarabjai mellett, akkor bíznunk kell Sugár műveinek maradandóságában. VARGHA KÁLMÁN Irodalomtörténet-írásunk egyik legvonzóbb egyénisége, Vargha Kálmán távozott kö­zülünk. Hirtelen halála - 63 éves korában - egy szorgos, eredményekben gazdag, sze­rény és tiszta tudóspályát zár le. Huszonéves bölcsészhall­gatóként már megbecsült kritikusa volt az Újholdnak és a Magyaroknak, később szerkesztője az Irodalomtör­ténetnek, majd az Irodalom­tudományi Intézet munkatár­sa, a bibliográfiai osztály ve­zetője s e minőségében A magyar irodalomtörténet bib­liográfiájának társszerkesztő­je. Szőkébb szakterülete mellett irodalomtörténeti monográfiák egész sorát publikálta: Móricz Zsigmond­­ról, Juhász Gyuláról, Gelléri Andor Endréről, Berda Jó­zsefről és újabb irodalmunk hozzá közelálló alkotóegyé­niségeiről. Kiemelkedő műve Álom, szecesszió, valóság cí­­mű tanulmánykötete. Utolsó műve, amelyről lapunk ha­sábjain hírt adtunk, Csáth Géza válogatott írásainak sajtó alá rendezése a hoz­zá írott remek portrétanul­mánnyal. M. O. KIÁLLÍTÁS Szilvitzky Margit textilművész életmű-kiállítása nyílt meg a Műcsarnokban. A sokrétű pá­lya legfontosabb állomásai­ra visszatekintő tárlat 200 művet tartalmaz. SZÍNHÁZTEREM Szentgotthárd várossá nyilvánításának 5. évfordulója alkalmá­ból a város egy fontos kulturális létesítménnyel gazdagodott. Az egykori magtártemplomot színházteremmé avatták. A szín­­házavató ünnepségen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata bemutatta Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig cí­mű színművét. Rendező: Petrik József. □43

Next