Új Tükör, 1988. október-december (25. évfolyam, 40-52. szám)
1988-10-02 / 40. szám
DEDIKÁLÁS Faludy György, a hosszú évek után hazalátogató, Torontóban élő, 78 éves költő dedikálta könyveit Budapest új - Eötvös József nevét viselő - könyvesboltja előtt a Szamuely utcában. CSER ISTVÁN, MANEK ATTILA, ÉS PINTÉR MÁRTA (MTI) FELVÉTELES TÁRLAT Andráskó István festőművész kiállítása nyílt meg a Derkovits-teremben. Megnyitóbeszédet Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, kiváló művész mondott. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Brunner Erzsébet magyar származású, Indiában élő festőművésznek a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. Nagykanizsán a Thury György Múzeumban megnyílt Brunner Erzsébet gyűjteményes kiállítása. Az idős művésznő 30 festményét ajándékozta szülővárosának. SUGÁR REZSŐ Teljes életpálya zárult le Sugár Rezső zeneszerző halálával. Gazdag, de nem túl szerencsés életmű maradt ránk, amelynek újra felfedezése, méltó rangra emelése az utókor dolga. Sugár Rezső Kodály tanítványa volt a Zeneakadémián a harmincas és a negyvenes évek évfordulóján, amikor a mester kiválasztása nemcsak szakmai, hanem erkölcsi állásfoglalás lehetett. Zeneszerzői léte együtt haladt pedagógiai munkásságával. Már 1946- ban tanított, előbb a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolában, később annak utódjában, a Bartók Szakközépiskolában. A Zeneakadémiára 1966-ban nevezték ki professzornak. Innen vonult nyugalomba a hetvenes évek végén. Sosem mutatkozott a zenei élet fényesebb előterében, bár jeles munkáiért, elsősorban a Hősi ének címen is ismert Hunyadi-oratóriumért Kossuth- és Erkel-díjat kapott. Szép zenét írt (például a tenger lánya című balett muzsikáját) egy olyan korban, amely néha többre értékeli a bűvészmutatványt, mint a mesterségbeli tudást. De, ha - mint annyiszor tapasztaltuk - vonósnégyesei föltűnnek jó kvartettek műsorán, Haydn és más óriások kamaradarabjai mellett, akkor bíznunk kell Sugár műveinek maradandóságában. VARGHA KÁLMÁN Irodalomtörténet-írásunk egyik legvonzóbb egyénisége, Vargha Kálmán távozott közülünk. Hirtelen halála - 63 éves korában - egy szorgos, eredményekben gazdag, szerény és tiszta tudóspályát zár le. Huszonéves bölcsészhallgatóként már megbecsült kritikusa volt az Újholdnak és a Magyaroknak, később szerkesztője az Irodalomtörténetnek, majd az Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a bibliográfiai osztály vezetője s e minőségében A magyar irodalomtörténet bibliográfiájának társszerkesztője. Szőkébb szakterülete mellett irodalomtörténeti monográfiák egész sorát publikálta: Móricz Zsigmondról, Juhász Gyuláról, Gelléri Andor Endréről, Berda Józsefről és újabb irodalmunk hozzá közelálló alkotóegyéniségeiről. Kiemelkedő műve Álom, szecesszió, valóság című tanulmánykötete. Utolsó műve, amelyről lapunk hasábjain hírt adtunk, Csáth Géza válogatott írásainak sajtó alá rendezése a hozzá írott remek portrétanulmánnyal. M. O. KIÁLLÍTÁS Szilvitzky Margit textilművész életmű-kiállítása nyílt meg a Műcsarnokban. A sokrétű pálya legfontosabb állomásaira visszatekintő tárlat 200 művet tartalmaz. SZÍNHÁZTEREM Szentgotthárd várossá nyilvánításának 5. évfordulója alkalmából a város egy fontos kulturális létesítménnyel gazdagodott. Az egykori magtártemplomot színházteremmé avatták. A színházavató ünnepségen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata bemutatta Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színművét. Rendező: Petrik József. □43