Turista Magazin, 1984 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

1. Viszonylag nagy kiterjedésű terület, ahol egy vagy több ökosziszté­ma van jelen, és ezeket az emberi használat (tevékenység) nem vagy alig változtatja meg, a növény- és állatfajok, a geomorfológiai (föld­­felszíni) képződmények és ezek külső megjelenése a tudomány, a ne­velés és az üdülés szempontjából különleges jelentőségű, vagy a tájnak nagy esztétikai értéke van. 2. Az ország legmagasabb illetékes szerve biztosítja a területek ökológiai, geomorfológiai és esztétikai értékének védelmét, és amennyire lehet, megakadályozza vagy megszünteti a terület más célú felhasználását. 3. A nemzeti park látogatása — felüdülési, nevelési és kulturális cél­ból — szabályozott módon megengedett. A listára csak az ezer hektárt meghaladó nemzeti parkokat veszik fel. Ez alól csak a szigetek kivételek. Hazánkban ma már nem (vagy alig) található zavartalan ökoszisztémá­kat, ökológiai rendszereket tartalmazó terület. Európában és szerte a világon, a természeteshez közel álló ökoszisztémák, ökológiai rend­szerek és az ezeken folyó ősi gazdálkodási módok (pl. nomád pásztor­kodás) általában csak nemzeti park keretei között őrizhetők meg. A nemzeti park rendeltetése: a jellegzetes, szép megjelenésű, kedvező természeti tulajdonságokkal rendelkező táj vagy tájrészlet megóvása, a nemzeti park területén található természeti és kulturális, kultúrtörté­neti értékek, emlékek megóvása és fenntartása, a kutatás, oktatás szá­mára a zavartalan természeti körülmények biztosítása, a természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatásával a természettudományos ismeret­­terjesztés elősegítése, a természetvédelem népszerűsítése és ezen ke­resztül a természetet védő magatartás kialakítása, a látogatók esztéti­kai igényeinek kielégítése, gyönyörködtetés, a kedvező természeti tu­lajdonságok fenntartásával a felüdülés, az üdülés, a turizmus és az idegenforgalom elősegítése. Az emberközpontú természetvédelem leg­jobban a nemzeti parkban valósítható meg. A különböző gazdálkodási tilalmak és egyéb korlátozások a természetvédelem tárgyainak fenn­tartása mellett biztosítják az ember természeti környezetének fenn­tartásával azokat a kedvező természeti feltételeket is (a jó levegőt, a tiszta vizet, a csendet és a nyugalmat), amelyek az ember felüdülé­séhez, gyógyulásához elengedhetetlenek. A nemzeti parkban — a tájvédelmi körzethez hasonlóan — a termé­szetvédelem tárgyainak fokozott védelmére és fenntartására a szigorúan védett területek szolgálnak. Ezek a látogatás elől elzártak vagy vezetés­sel, esetleg szabadon látogathatók. Ezt a természetvédelem tárgyának látogatásérzékenysége szabja meg. A nemzeti park nagyobb része sza­badon vagy bizonyos korlátozásokkal látogatható. A védelemmel össze­hangolt látogatást különböző létesítmények segítik elő: utak, turista­utak, tanösvények, bemutatóhelyek, kilátóhelyek, kilátók, pihenőhelyek, fogadóházak stb. A nemzeti park létesítése egy tájnak, tájrészletnek nemzetközi rangot és jelentőséget biztosít, és ezáltal nagy idegenforgalmi, vonzerő. A természetvédelem feladata a nemzeti park iránti idegenfor­galmi igények oly módon történő kielégítése, hogy a látogatás a ter­mészetvédelem tárgyait ne károsítsa és fennmaradásukat ne veszélyez­tesse. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS A természetvédelmi kezelés a természeti értékek, a természetvédelem tárgyainak érdekében végzett tevékenység. Az országos jelentőségű szervezeten belül a kiskunsági tanyavilágról is. A tanyák hozzá tar­toznak a Kiskunsághoz, jellegzetes tájképi elemét képezik az Alföld­nek. Éppen ezért, a KNP tömbjeiben megtalálható, népi stílusban épült és rendszeresen karbantartott tanyák legtipikusabb példányait szintén védelem alá helyezték. Ugyanakkor védelem alá került a tanyákhoz tartozó, kisebb földdarabon folytatott hagyományos mezőgazdálkodási forma a maga eredeti eszközeivel, felszereléseivel is. Általános kul­túrtörténeti és gazdaságföldrajzi szempontból is indokolt volt ezek át­mentése a jövő számára, a későbbi nemzedékek számára történő be­mutatás céljából (tanyamúzeumok, élő skanzen stb.). Bár nem tartozik a KNP kezelésébe, de mégis egy útba ejthető, ér­dekes vidékről említést kell tenni: az Ócsai Tájvédelmi Körzetről. Igaz ugyan, hogy jelen útikalauzunk nem foglalkozik tájvédelmi körzetekkel, mégis kivételt teszünk ebben az esetben, hiszen a KNP megtekintése csak akkor teljes, ha ilyen kultúrtörténeti emlék is szerepel a prog­ramban. Ócsai Tájvédelmi Körzet Budapesttől 35, Kecskeméttől 50 km-re fekszik. Megtekintése előzetes értesítést igényel: írni kell Sára János tájvédelmi körzetvezetőnek (2370 Dabas, Táncsics Mihály u. 2.), aki közvetlen értesítés (bejelentés) után fogadja a látogatócsoportokat. Ócsa község nevezetessége a XIII. szá­zadban épült, román stílusú templom (ma református templom). A méltó műemlékkörnyezetet a zegzugos utcák, nádfedeles épületek be­épített kemencékkel, állóágas pincesorok, fonott oromzatok, gólyafész­kes kémények biztosítják. A temetőben kopjafás sírok találhatók. A fej­fák díszítése és mérete a halott vagyoni helyzetére utal. Ócsa környékén találhatunk még láperdőket, erdei tornapályát, erdei pihenőket, játszóteret, esőbeállókat és 1989 végére készen lesz a kerék­pártúra útvonala is Ócsa és Apaj-puszta között. Hazánk nemzeti park­jai között a Kiskunsági Nemzeti Park építette ki talán a legjobban szervezett látogatókat, túrákat. Ebből a célból a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága (6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. Tel.: 11-694) szer­ződést kötött az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával (cím: Kecs­kemét, Rákóczi út 13.), ahol még 1976-ban (!) kiképeztek 15 speciális nemzetipark-idegenvezetőt, s csak ezek kíséretében lehetséges a nem­zeti park — szabadon vagy esetleg korlátozottan látogatható — terü­leteinek megtekintése. Az idegenvezetők évente leszámolnak a nemzeti park igazgatóságánál, statisztikát készítenénk a látogatások, csoportok számáról, gyakoriságáról. Az Express-iroda nyolcféle egész napos ki­rándulási programot állított össze és 14-féle félnapos kirándulást. A kirándulást szervezők feladata kapcsolatba lépni az Express-irodával, és a továbbiakban az iroda végzi és szervezi a programot, az igényeknek megfelelően. Az irodának saját prospektusa van, amit tájékoztatásul megküld az érdeklődőknek. BÜKKI NEMZETI PARK Területe: 38 774 ha. Védetté nyilvánítás időpontja: 1976. Természetvé­delmi kezelőszerv: Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal BNP igazgatósága. A Bükki Nemzeti Park jellegében, értékei tartalmával elüt másik két nemzeti parkunktól, mert egyrészt az Északi-középhegység legfigyelem-N 13 fN

Next