Turista Magazin, 1984 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

at összefüggő és ősi állapotukban fellelhető területét képezi ez a tömb. Az itt található rendkívül értékes és gazdag élővilágon túlmenően, igen nagy fontosságú volt a nádasok „nemzetmentő” szerepe is, mert népünk története során az ellenséges támadások elől — tatár- és törökdúlás idején — ide menekült a lakosság és innen népesítette be ismét az el­pusztított falvakat a hódítások elmúltával. Védett természeti értékei: Gazdag növényvilágából kiemelhetők a tőzeg­páfrány, sárga nőszirom, mocsári nefelejcs, keskeny levelű gyapjúsás stb. Állatvilágából említésre méltóak a védelem alá helyezett vízi ge­rincesek: mocsáriteknős, fürgegyík, zöldgyík és a lápipóc stb. A terület nem látogatható, a szakvezető azonban jó, ha tájékozott a területre vonatkozóan. 6. Bugac Megközelítése: Budapest—Kecskemét közt az E5 számú főútvonalon. Kecskemét—Soltvadkert között, az 54. számú főúton, a 30. sz. km-kő­­nél, az úttól keletre és nyugatra (vagy Bugac községen keresztül, a Nagyerdő felé vezető földúton). Budapesttől 116 km, Kecskeméttől 30 km távolságra van. A bugaci természetvédelmi (komplexumegység) a KNP legnagyobb összefüggő területe. Magába foglalja a bugaci homok­bucka-vonulatot az ősborókással, a Nagyerdőt, Bugac-pusztát. Tájképi szépsége régóta felkeltette a szakemberek és a látogatók ér­deklődését, védetté nyilvánítását az egyik legnagyobb magyar erdész, Kaán Károly, már 1924-ben javasolta. Védett természeti értékei: Jellegzetes homoki növénytársulások­: homok­puszta, homokpusztai gyep, homokpusztai rét, borókás bucka, homok­pusztai tölgyes, kőrises égerláp és bokorfüzes. A bugaci homokbuckák tájképileg és esztétikailag is lenyűgöző látványossága az úgynevezett ős­borókás, ahol teljesen érintetlen állapotban látható az eredeti élővilág. A közönséges boróka 120—130 éves példányai is megtalálhatók a fehér­nyírfák társaságában. Állatvilága rendkívül gazdag, számos rovar csak innen ismert, de ugyanígy különböző csigafajok is. Bugac-pusztát minden egyéb magyar pusztától megkülönböztethetjük azzal, hogy lehatárolja nyugatról a bugaci Nagyerdő, amely megkapó táj­képi megjelenést biztosít a pusztának, s ezzel egyedülálló egész Euró­pában. Az erdő és a változatos buckás terep a múltban kedvenc tar­tózkodási helye volt a betyároknak, ezt bizonyítják a mai napig fenn­álló régi elnevezések (pl.: Lófogó, Tolvajos). Bugac-pusztán ősi típusú állattartás folyik, de korszerű genetikai elvek­nek megfelelően. Messze földön híres a Városföldi Állami Gazdaság szürkegulyája és rackanyája, valamint a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz ménese. Ezek képezik ma az ország egyik legfontosabb gén­rezervátumát. Az eredeti pásztorélet és pusztai felszerelések napi hasz­nálatán túlmenően nemrég nyílt meg a pásztormúzeum, ahol lát­hatók a pásztorélet tárgyai és a pusztai népviselet mintapéldányai is. Ugyancsak itt látható a szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Kijelölt tu­­ristabélyegzőhely, vásárolni lehet képeslapokat, postabélyegzővel el­látva, postaláda is van. Szombat-vasárnaponként a turistaszövetség tár­sadalmi erdei szolgálata rendszeres ügyeletet tart. A pásztormúzeum minden év május 1.—október 1. között tart nyitva, de idényen kívül, csoportos bejelentés esetén is kinyit. A múzeumi belépőjegy 10 Ft/fel­­nőt és 5 Ft/gyermek. Említést kell még tenni a KNP természetvédelmi természeti értékek természetvédelmi kezelését az OKTH közvetlenül végzi vagy más szervvel végezteti. A nemzeti parkok kezelését minden esetben az e célra létesített nemzetipark-igazgatóság látja el. A megyei jelentőségű védett természeti értékek természetvédelmi kezelését a megyei természetvédelmi hatóság a legkülönbözőbb szervekkel végezteti. A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK LÁTOGATHATÓSÁGA A természetvédelem tárgyai a látogatásra különbözőképpen érzékenyek, ezért a terület lehet: zárt, korlátozottan látogatható, szabadon látogat­ható. Zárt területek: a változásra érzékeny élőhelyek, ritka madarak fészkelőterülete a látogatás elől rendszerint elzártak. Az ilyen terüle­teket a kutatók külön engedéllyel látogathatják. Korlátozottan látogat­ható területek, meghatározott korlátozásokkal látogathatók. A korlá­tozás vonatkozhat az évszakra, időtartamra, bizonyos útvonalakra, egyes területekre, járművekre, a látogatók létszámára. A korlátozásokat a védetté nyilvánító hatóság írja elő és bármikor módosíthatja, a véde­lem érdekeinek megfelelően. Szabadon látogatható területek: a látogatást semmilyen előírás nem korlátozza, de a természetvédelem tárgyait óvó magatartást elvárják a látogatóktól. A tájvédelmi körzetben, nemzeti parkban sem minden területrész egyforma értékű. A jelentősebb természeti értékek, válto­zásra érzékeny élőhely­ek és kultúrtörténeti értékek, emlékhelyek vé­delmére kijelölt, fokozott védelmet biztosító területek, a szigorúan vé­dett területek. Ezeken a területeken a tilalmak és korlátozások lénye­gesen szigorúbbak, mint a tájvédelmi körzet vagy nemzeti park többi részén. A szigorúan védett terület a látogathatóság szempontjából lehet zárt, vagyis nem látogatható vagy csak engedéllyel látogatható. A MAGYAR TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Természetvédelmi irodalmi emlékeink feltárása igen körültekintő, gon­dos munkát igényel, és mind a mai napig nem teljes. Az elsők között volt Kaán Károly, aki irodalmi tevékenysége során felhívta a figyelmet a természetvédelem fontosságára. „Természetvédelem és a természeti emlékek” című, 1931-ben megjelent munkájában foglalta össze az addig ismert legfontosabb adatokat, és javaslatot tett egy korszerű termé­szetvédelmi törvény megalkotására. Ez a törvény 1935-ben meg is jelent, azonban végrehajtását a második világháború akadályozta. A háborút követő években sem volt mód hatékony természetvédelmi­­ munkára, csak kevés területet nyilvánítottak védetté. Az intenzívebb munka az ötvenes években kezdődött el, majd 1961-ben létrejött az önálló ter­mészetvédelmi főhatóság, az Országos Természetvédelmi Hivatal. Ez a főhatóság a maga nemében első, és mintegy 10 évig egyetlen volt egész Európában. Az évek során a természetvédelem fogalma kibővült a környezetvédelem fogalmával, tágabb értelmet kapott. Területi ér­telemben a környezetvédelem több, nagyobb kiterjedésű, mint a szi­gorúan vett természetvédelem. Mivel a természetvédelem tárgyai a környezetvédelem részei, mégpedig a természeti környezet részei, a természetvédelem része a környezetvédelemnek, pontosabban: a ter­mészeti környezet védelmének. A környezet védelme csak a természet­­védelemmel együtt lehet teljes. Ez az indoka annak az intézkedésnek, amely 1977 őszén nyert megvalósítást: az addig külön működő Országos Természetvédelmi Hivatalt és az Országos Környezetvédelmi Tanács tit­kárságát Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalként (OKTH) .

Next