Turista Magazin, 1986 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1986-07-01 / 7. szám
AHOL A TISZA SZABÁLYOZÁSA KEZDŐDÖTT A Széchenyi kezdeményezésére 1846- ban megindult Tisza-szabályozás a tiszadobi átvágással kezdődött. Legutóbb 1982-ben, a feljebb következő Tiszadadán vágtak át egy kanyart. A Tiszának ez a szakasza egyelőre kevéssé ismert, pedig a legszebbek, legérdekesebbek közé tartozik. A polgári IV. Béla-hídtól is megközelíthetjük a Tisza-gáton, amely Tiszadobig aszfalttal burkolt. A gátnál levő autóbuszmegállóhoz a Leninváros és Polgár között közlekedő járattal lehet eljutni. Az egész tájat keletről a Nyíregyháza—Ohat vasútvonal szegélyezi. A Tisza-gáton vezető aszfaltutat vízügyi járművek, más gépkocsik csak vízügyi engedéllyel, használhatják. Gyalog vagy kerékpáron is mehetünk a gáton, amelyet a Tisza felől kellemes ártéri erdő kísér. A töltés másik oldalán „Bácska” nevű dűlőjén túl Tiszagyulaháza tűnik fel elsőként. Az árvízvédelmi gát megépítése után 1904-ben kezdett benépesedni. Nem háton épült, mint a környék régi falvai, hanem egykori ártéren, lapos területen. Határának értéke nagyon a vizektől függ. A „Bácska” nevét a jó termésekről kapta, amit főleg az aránylag közeli talajvíznek köszönhetett. De amikor ezt a kiskörei duzzasztás kissé megemelte, nagyon bizonytalan lett rajta a termelés, és alagcsövezéssel kellett a talajvízszintet leszállítani, hogy ismét jól teremjen. A Bácska után részben vízzel telt holtágak és „erek” darabolják a gát közelében elterülő legelőt. Ezen túl az erdős Urkomi homokdomb következik, amelyen az út keskeny aszfaltcsíkját öreg juharfák szegélyezik. A szép fasoron túl jobbról kisebb távolságban Széchenyi 1865- ben felállított emlékoszlopa emelkedik, amelyet tisza- és juharfák vesznek körül. Az oszlop felirata a következő : Két hatalom versenge soká e róna leírásán, Emberi szorgalom és a vizek ős eleme, Széchenyi lett a bíró, a Tiszát medrébe szorító, Szózata s a nagy térem szabad és a miénk. Közvetlenül az út mellett, almáskert szélén áll a Tisza-szabályozás tervezőjének, Vásárhelyi Pálnak a szobra, amelyet a szegedi árvíz százéves évfordulóján, 1979-ben állítottak fel. A szoborhoz nagy dombormű csatlakozik, amely a szabályozásban részt vett kubikosok munkájának állít emléket. Itt indult meg 1846. augusztus 27-én Széchenyi kapavágásával a Tisza-szabályozás. A közelben az erdős homokdomb északi peremén áll Andrássy Gyula emlékműve, három magas kőoszlopon egy rézgömb. 1909-ben állították Andrássynak a szabályozás körül szerzett érdemei elismeréséül. Az Urkomi dombon túl Tiszadob felé vezet a töltésen az út, amelyen a rév közelébe érkezünk. Itt pontonhídon kelhetünk át a Tiszán és műúton juthatunk el a folyótól ma 8 km-re fekvő Tiszalúcra, amelytől a dobi átvágás elvitte a Tiszát. A megmaradt holtág a kiskörei duzzasztás óta vízzel telt. Hídjától széd látvány tárul elénk a meder felett meredek parton álló községre, és még szebb a faluból a mélyen alattunk kanyargó, füzekkel szegélyezett holtágra és a folyó új medréig nyúló, ártéri erdőkkel tarkított földekre, legelőkre. Tiszadob nagy, módos falu. Házainak többségét az utóbbi évtizedekben átépítették, de néhány nádfedeles régi ház is van még benne. A falu közepén áll a Tubus-torony, egykor uradalmi magtár volt. Műemlék, ugyanúgy, mint a református templom, amelynek építési ideje ismeretlen, 1788-ban renoválták. A község legjelesebb épülete a soktornyú Andrássy-kastély, amely a múlt század elején épült, eredetileg egyszerűbb alakban. Ma gyermekváros, egyúttal a község kultúrházának és könyvtárának is helyet ad. A kastélyról és szép parkjáról részletes ismertetés a TM 1985. évi 7. számában jelent meg. A kastély alatt a Tisza eredeti szélességű holtmedre nyúlik el. Egyenes szakaszát kajak-kenu pályának használják. A pálya mellett fekete dióból álló szálerdő kíséri a holtágat. Némelyik törzsre trópusi lián módjára kúszik fel a vadszőlő. Az ártérnek ez a Tiszadadáig nyúló védett szakasza a Tisza mentének egyik legromantikusabb helye. Nagyobb részét tölgyből, kőrisből álló erdő borítja, amelyet kisebb lucfenyő ligetek is tarkítanak. Nyár végén és ősz elején sok hamvas szedret találunk benne. Az erdőt szeszélyesen kanyargó, vízzel telt holtágak tagolják, és helyenként üde rétek, kertek, szántóföldek teszik változatossá. Az ártér sok nagyvad és vízimadár tanyája. Vásárhelyi Pál szobra a kubikusok emlékművével Széchenyi emlékoszlopa A kubikusok emlékműve