Turul 1916 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Vargha Zoltán: A Márton-család (Zsarolyáni és Mándi, illetve Zsarolyáni.) (A Kerepeczi Kerepeczy-család ismeretlen ága)

46 mester és az Ördög fiai Pál és Gergely birtokai közt fekvő Elep nevű birtokot. Eredeti: Dl. 1701. Közli: Spiess Archi­vistische Nebenarbeiten etc. 1-142, Katona-, i. m. 1-8-109, F. VIII- 1-219. (Utóbbi Spiess né­hány hibáját kijavítja, de mindenik hibás, hiá­nyos publikáczió). b) Elveszett oklevelek. i. 1306 jan. 13 előtt. O. Henrik bán stb.­nek meghagyja, hogy Valter fiát Endrét a nagy szigeten levő Bessenyő és Őrsziget nevű birto­kokba, melyeket \r erner, Buda előbbi birája és fia László tartott elfoglalva, vezesse vissza és iktassa be. Henrik bán stb. 1306 jan. 13-ikán kelt jelentésében hivatkozik erre, 1. O. 2. 2. 1306 okt. 6 előtt. O. a kis Mikó halála után magszakadás folytán a királyra szállt Hurcs, Hetény és Ors nevű birtokokat komáromi Pál mesternek adja. A győri káptalan 1307 aug. 6-ikán átirja komáromi Pál 1306 okt. 6-iki adománylevelét, melyben ez Ottó adományáról megemlékezik. M. N. Muzeum, Törzsanyag. IFJ. SZABÓ ALADÁR. A MÁRTON-CSALÁD (ZSAROLYÁNI ÉS MÁNDI, ILLETVE ZSAROLVÁNi). (A Kerepeczi Kerepeczy-család ismeretlen ága.) Nagy Iván alapvető munkájától kezdve sok­felé lehet olvasni genealógiai munkákban a Zsarolyáni és Mándi Márton-családról. E köz­lemények azonban mind fogyatékosak s tájéko­zatlanságban hagynak a család eredetét illetőleg. A család megszakitás nélküli leszármazása eddig attól a Zsarolyáni Márthon (igy) Pétertől kezdve volt ismeretes, ki 1489-ben Mátyás királytól Kencse (Bihar vm.) és Thybatelek (Szatmár vm.) pusztákra adományt nyert. E czikk Írójának sikerült megállapítania, hogy nevezett Péter apja György volt, ennek felesége pedig a XIV. szá­zadban egész Zsarolyán helységet biró 'Sarolyány család tagja: Zsófia. György 1466-ban szerepel Zsarolyánban, mint birtokos, 1476-ban pedig két fia, Péter és Tamás tűnik fel. Régebbi korban Márton család nem élt azon a vidéken, mikor azonban feltűnik, már kétségtelen birtokos nemes-Honnan jött tehát, ez volt a kérdés r Első pillanatra világos az, hogy Márton, mint vezeték, név, személynévből eredt. Melyik családból vált tehát ki a szóbanforgó ? Azon a vidéken birto­kos 'Sarolyány, Sámelházy, Mándy, Szekeres és Borzovay családokból nem, mert ezeknek Márton nevü tagjuk nem is volt.1 Hozzá, Márthon György illetve fia Péter Zsarolyánban apósának) illetve nagyapjának 'Sarolyány Jánosnak javait birta.2 Idáig jutottam kutatásaimban, mikor dr. Ko­máromy András orsz. levéltárnok úr — a Bereg és Ugocsa vármegyei családok alapos ismerője — felhivta figyelmemet a Kerepeczy családra. E de­rék Bereg vármegyei familia, melynek egyik ága a nagy Werbőczy Istvánt adta nemzetének, a XV. században igen terebélyes lombokat haj­tott, Kerepeczen, melyet egészen, óbégány­ban, melyet részben birt, a nemesi kúriák tele voltak velük s ebből következett, hogy meg­külömböztető mellékneveket nyertek ; igy a XV. század elején élt Kerepeczy Márton fiai György, Benedek és Miklós neve mellett a «dictus Márton» jelző állt. A Kerepeczyek a 1 Nagy Iván. Magyarorsz. családaiban a Sámé (Sámelházy) családnál emlit ugyan egyet 1421-ből (X. 30.) Szirmay nyomán, de ez iráshibának bizonyult, mert az idézett Szirmay (II. 219) Márk fia Gergelyről beszél. >1 2 O. L. Kir. tábl. perek 4—2366.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék