Turul 1924 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Sulica Szilárd: A Magyar Nemzeti Múzeum családi levéltárai
tárakkal rendelkező hazafias magyar családok ezen családi irataikat a Magyar Nemzeti Múzeumban örökletétként helyezték el megőrzés végett tulajdonjoguk épségben tartása mellett azon célból, hogy a magyar tudományosságnak és kultúrának élő és örök, el nem dugott forrásaiként szolgáljanak. A magyar társadalom ily irányú áldozatkészségének felébresztésére az Országos Széchényi Könyvtár 50 évvel ezelőtti vezetősége nyújtott kiváló, áldásos és zseniális alkalmat. Fraknói Vilmos nagy könyvtárigazgatónk és munkatársa, a kézirattár és levéltár vezetője, Csontosi János közös gondolata volt a családi örökletétek intézményesítése a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kiindulva azon törekvésből, hogy a letéteményező családok érdekeinek legnagyobb fokú megvédelmezését teljes összhangba hozzák a tudomány és intézet nagy érdekeivel, a letéteményező családok részére felajánlották a maximumot , a tulajdonjog respektálását, az emberileg lehetséges legnagyobb biztonságú hajlékot, az intézet teljes erkölcsi, szellemi és tudományos presztízsével megalapozott és támogatott garanciát az anyag legteljesebb épségben maradásáért, a családi iratok részére nemcsak ily természetű elsőrendű biztosítékokat, hanem a szükséges és megfelelő tudományos feldolgozást is és minden egyéb lehetséges kedvezményeket. Az Országos Széchenyi Könyvtár szívesen hozta mindezen áldozatokat és vállalta mindezért a nagy felelősséget, mert csak így vált lehetővé az, hogy a magyar társadalom egyes tagjainál szétszórt és a nyilvánosság elől valósággal elrejtett megbecsülhetetlen tudományos és történeti emlékek többé nemcsak egyesek szűkkörű szeretetében részesített egyéni ereklyék maradjanak, hanem az egész ország közszeretete és közbecsülése által kitüntetett és féltetten őrzött kulturális és tudományos közkincsekké legyenek. 1876-ban kaptuk meg a legelső családi levéltárat és akkor még a múzeumi levéltár alig állott 15—20.000 darabból. Ma 124 neves, híres és áldozatkész magyar családnak a levéltára van nálunk és ezáltal a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára közel kétmillió darabbal büszkélkedhetik. A legelső letéteményező család, a Kállay-család levéltára 8000 darabból áll és ebből több mint 6000 darab a magyar középkorra vonatkozik. Oly neves és történeti dicsőségre szert tett családok levéltárai vannak nálunk, mint a gróf Széchényi, gróf Forgách, gróf Bethlen, gróf Rhédey, gróf Csáky, gróf Esterházy zólyomi ága, Kossuth, Görgey, továbbá a Kisfaludy, Kölcsey, Madách, Thaly, Szinnyei-Merse stb. stb. családok levéltárai. A Széchényi-család levéltára több mint 50,000 darabból, a báró Balassa-család levéltára több mint 100,000 darabból áll, a Csáky-család levéltára még ennél is nagyobb terjedelmű. Mily kimeríthetetlen kincsei ezek a magyar tudománynak, nem szükséges bővebben magyarázni, hogy nagy hazafiasságuk és áldozatkészségük mellett mennyire helyes ösztönnel és érzékkel bírtak ezen családok, midőn családi levéltáraikat a Magyar Nemzeti Múzeumban elhelyezték, legeklatánsabban éppen a mai idők bizonyítják, amikor az országnak a sors kegyetlensége folytán megszállott kétharmad része még annyi és annyi hasonló kincset elszakított és elidegenített tőlünk. Csak most bizonyosodik be, mily üdvös és szerencsés eljárás és gondolat lett volna a régi Nagy-Magyarország minél több ily természetű kincsét a Magyar Nemzeti Múzeumban koncentrálni. Az minden vitán felül áll, hogy az ily természetű kincsek minden viszontagság, vis major, sőt háborús veszedelem ellen is legjobb és legbiztosabb védelmet a Magyar Nemzeti Múzeum falai között nyerhetnek csak. Ezen, részint örvendetes, részint szomorú tapasztalatok alapján a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára a mai körülmények között különös kötelességének kell hogy tekintse a további megmenthető anyagnak a megmentését és a tudomány számára hozzáférhetővé tételét. Hiszen bármily meleg gondozásban is részesülhetnek otthon a tulajdonosok részéről ezen családi levéltárak, éppen a közeli múlt viszontagságai : háború, forradalom, megszállás bizonyítják, ad oculos, mennyi veszedelemnek vannak mégis kitéve magánkézben ezen végtelen nagy tudományos kincsek. Bízva abban, hogy mindennek óriási jelentőségét a mai idők társadalma legalább oly mértékben fogja értékelni, mint az elmúlt 50 esztendő társadalma, nemcsak kötelességszerűen, hanem reményteljesen fordulunk a magyar társadalom mindazon rétegeihez és tagjaihoz, amelyeknek birtokában még annyi ismeretlen és tudományosan és kulturálisan kizsákmányolatlan családi irat van és kérjük, hogy ne zárkózzanak el a már itt lévő 124 családi levéltár nemes és hazafias tulajdonosai példájának követése által a birtokukban lévő családi levéltáraiknak a Magyar Nemzeti Múzeumban örökletétként való elhelyezésétől. Mindezen családok hazafias áldozatkészségére és a mai szellemi és tudományos harcunk elősegítésében való nemes részvételére appellálva, még egyszer felhívjuk a figyelmet mindazon kedvező és előnyös feltételekre, amelyek mellett családi levéltáraikat örökletétként elhelyezhetik a Magyar Nemzeti Múzeumban és melyek részletezésétől elállunk, miután a miniszteri jóváhagyással ellátott erre vonatkozó szabályzatunk éppen ezen folyóirat hasábjain is napvilágot látott ezelőtt 10 évvel (TURUL, 1914. 132—133. lap). Miután a családi levéltáraknak a Magyar Nemzeti Múzeumban való letéteményezésére és kezelésére vonatkozó ezen szabályzat közzététele alkalmával a Turul akkori szerkesztősége a Magyar Nemzeti Múzeumban addig letéteményezett 99 családi levéltárat név szerint is felsorolta, jelen sorainkat mi is kibővít 2 .