Turul 1924 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Sulica Szilárd: A Magyar Nemzeti Múzeum családi levéltárai

Mélyen tisztelt Nagygyűlés ! A magyar tudományosságra sohasem várt még olyan nagy és nehéz feladat, mint hazánknak mai szomorú helyzetében. Közreműködni, sőt je­lentős, a művelt világ által észreveendő szerepet játszani a magyar nemzet életképességének és fennmaradásra hivatottságának bebizonyításában , s tenni ezt olyan helyzetben, mely a tudományos működést megbénítja és az anyagi eszközök hiá­nyával a legszebb tudományos terveknek is mind­untalan nyakát szegi . . . Hogy ez mit jelent és a magyar tudományosságra milyen sisiphusi mun­kát ró, azt mindannyian fájdalmasan és szomo­rúan érezzük. És ebben a nehéz helyzetben és sok­szor szinte kilátástalan küzködésben kétszeres fáj­dalmat és megdöbbenést kelt olyanoknak kidőlte, akik a magyar tudományosságnak oszlopai közé tartoztak s akik egy sikerekben gazdag élet tapasz­talataival segíthették a magyar tudományosságot e küzdelmes állapotában. A mai végtelen nehéz helyzetben, mikor min­den egyéb lehetőségtől és eszköztől megfosztva úgyszólván tisztán csak a szellemi, tudományos és kulturális fegyvereinkkel vagyunk kénytelenek a jobb jövő közeledésének siettetését előkészí­teni, a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára híven nagy nemzeti, kulturális és tudományos céljai­hoz, híven nagy alapítójának nagy célkitűzései­hez, híven a magyar társadalom közel 125 éves áldozatkészsége által megszabott fejlődési irányá­hoz, fokozott mértékben tartja kötelességének bár­hol lévő , idegenben vagy az ország határain be­lül található minden hungaricumnak megmenté­sét és a magyar és általános tudományosság ré­szére nagy nemzeti céljainkhoz fegyverként és ku­tatási forrásként való felhasználás végett hozzá­férhetővé és megközelítővé tételét. Ezt a célt tar­totta szem előtt gróf Széchényi Ferenc, midőn 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Múzeu­mot és az Országos Széchényi­ Könyvtárt, ezen cél előmozdítását tette magáévá és életfeladatává a mult század első felében József nádor és ezt a kultúrpolitikát folytatták a XIX. században a Karok és Rendek és az egész magyar társadalom egyformán. A Karok és Rendek szavazzák meg az összes költségeket nemcsak a monumentális múzeumi épület felépítésére, hanem az összes na­gyobb megvásárolható gyűjtemények megszerez­hetésére ; 1844-ben pedig külön felirattal fordul­nak a kormányhoz az idegenben elszórt nagyértékű Fejérpataky László ezek közül való volt. Az ő kiváló egyéniségére, nagy tudására és tapasztala­taira most lett volna különösen nagy szükség. Azok az intézetek és intézmények, amelyeknek élén állott, s melyeket oly bölcsen, odaadóan és sikerrel vezetett, a mai viszonyok között sokszo­rozva érzik a veszteséget, mely boldogabb idők­ben is súlyos és fájdalmas lett volna. A magyar tudományos élet pedig most különösen számított volna az ő tevékeny, irányító és vezető munkás­ságára. De ha az ő személyes működéséről már örökre le kell is mondanunk, és az ő személyes részvételét a reánk váró küzdelmekben — fájdalommal bár — nélkülöznünk kell, működésének eredményeivel és emlékével, valamint példaadásával ható erő lesz ő közöttünk továbbra is és ezzel hozzá fog járulni nehéz harcaink sikerének kivívásához. Emlékét mindig hálával és kegyelettel fogjuk megőrizni. SZENTPÉTERY IMRE: magyar tudományos kincsek és termékek minden­áron való megszerzéséért a Magyar Nemzeti Mú­zeum részére. Ugyanezt az utat folytatták a múlt század második felében is, midőn a hivatalos té­nyezők is, de különösen a magyar társadalom ön­zetlensége, áldozatkészsége és a nagy tudományos és kulturális kérdések jelentősége iránti fogékony­sága lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Mú­zeum nemcsak legelső hasonló intézet és tudomá­nyos laboratórium lett az egész országban, hanem a tudományosság és kultúra általános nemzetközi vonatkozásaiban is számottevő és figyelemre mélta­tott örökké élő tudományos és kulturális kútforrás. A magyar nemzeti kultúra és tudományosság egyik legelső és nélkülözhetetlen kútforrásává lett éppen a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi­ Könyvtárának levéltári osztálya. Történetírásunk, közművelődésünk és egész tudományosságunk fej­lődése az Országos Levéltáron kívül éppen a Ma­gyar Nemzeti Múzeumnak immár majdnem két­millió darabból álló levéltári gyűjteményében kénytelen segéd- és alapeszközeit, forrásait keresni. Hogy pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára oly óriási kincsesbányája lett a magyar történet­írásnak és tudományosságnak, ebben oroszlán­része volt és van a magyar társadalom nagy áldo­zatkészségének és a tudományos és kulturális fegy­verek nagy fontossága iránti kellő érzékének. Ez pedig ebben a vonatkozásban abban nyilvánult meg, hogy a történeti múlttal bíró és családi levél- A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM CSALÁDI LEVÉLTÁRAI. 8

Next