Turul 1932 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
II. Kisebb rovatok - A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya - Hivatalos Értesítő
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM LEVÉLTÁRI OSZTÁLYA HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályának anyaga az 1931 júl.i-től 1932. jún. 30-ig terjedő időszakban 20,766 megszámlált darabbal és 160 iratcsomónak hozzávetőlegesen 36,000 meg nem számlált darabjával, összesen körülbelül 56,766 darab irattal és nyomtatvánnyal gyarapodott. E gyarapodásnak túlnyomó része : 56,758 darab esik a hazai iratok osztályára és csak 8 darab a külföldi iratok osztályára. A teljesen külföldi érdekű, nem hungaricum-jellegű iratok az intézet célkitűzésénél és fejlődése irányánál fogva a múltban sem képezték, a mai nehéz körülményekközött pedig még kevésbbé képezik állandó, nagyarányú gyűjtés tárgyát, bár egyébként úgy tudományos, mint magasabb kulturális és országos szempontból, s különösen a szomszéd államokra vonatkozó levéltári anyagot illetőleg, a céltudatosan megszervezett gyűjtést e sorok írója még súlyos áldozatok árán is programmba veendőnek tartaná. Ez adja meg annak magyarázatát, hogy a külföldi iratok osztálya általában oly ritkán és alig mutat fel valami fejlődést, mint ez a jelzett időszakban is történt. A hazai iratok osztályán belül a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képező Törzsanyag 7084 darabbal, a letétképen elhelyezett iratok nagy csoportja pedig 13,674 megszámolt darabbal és 160 iratcsomóval, összesen hozzávetőlegesen 49,674 darabbal szaporodott. Ez utóbbi szaporulat 9 új letétnek és 15 régebben letéteményezett családi levéltárhoz beküldött kiegészítésnek az anyagából áll. Az új letétek a beérkezés sorrendjében a következők : Paksy-Kiss-, Radisics-, Benda-, Benedicty-, Jósa-, Máthé-, Csernovics-, Both-családok és Kiss-Jankovics családi alapítvány levéltárai. Ezekkel a letétképen őrzött családi levéltárak száma 166-ra emelkedett. Kiegészítést a következő régebbi letétek nyertek : Abaffy-család (25 drb), Abonyi Közbirtokossági Uradalom (31 drb), Beniczky- (44 drb), Darányi- (1 drb), gróf Forgách(172 drb), Görgey- (82 drb), gróf Hugonnay- (1752 drb), Komoróczy- (2 drb), Kesselőkeői Majthényi(4 drb), Pataky- (1 drb), Péchy- (5 drb), Podhradszky(7 drb), Reviczky- (277 drb), gróf Széchenyi- (634 drb), Szirmay- (1710 drb) családok levéltárai. A Beniczky-kiegészítés csak ideiglenes jellegű letét, kiválik azonban 17 darab eredeti középkori oklevelével, melyek között két árpádkori is van. Az egyikben IV. László király 1272-ben Gergely fia Murennek a turócmegyei Újfalut adományozza. (A turóci registrum alapján kivonatát közli Fejér V. 2. 60—61.1.) A másik az esztergomi káptalannak 1285. évi, okmánytárainkban eddig ugyancsak a Turóci Registrum alapján, kivonatban ismert kiadványa. Ebben az esztergomi káptalan IV. László király parancsára a szoboszlaiak részére átírja II. Endre királynak Buhtha és Márk részére — cserében ezek Nemti földjéért és jutalmul a ruthének elleni hadban tett szolgálataikért — a turócmegyei Szoboszló (a későbbi Folkusfalva) birtokról szóló adományát. A XIV—XVI. századbeli oklevelek leginkább a Beniczky- és Folkusfalvi-, továbbá a Kotányi-, Mikefalvi-, Udvardi Kossuth- és Záborszky-családokra és turóci birtoklásukra vonatkoznak. A Szirmay-család levéltárának mostani kiegészítésével került a Múzeumi Levéltárba a család részére Zsigmond király által 1417. június 27-én adományozott címereslevél, mely egyébként a szakirodalomban eddig is ismeretes volt. A kiegészítés többi része XVIII—XIX. századbeli iratokból áll, melyek a zemplén-, abaúj torna- és ungvármegyei családi birtokok kezeléséről nyújtanak összefüggő képet. A nevezetesebb birtoktestek térképei is megvannak. Érdekesek a só árusítására vonatkozó, XIX. század elejei iratok. Ugyane levéltár adatai alapján több éven át figyelhetjük egy magyar birtok üvegházának hortikultúráját : az alsókörtvélyesi üvegházban talált növények és virágok összeírásaiból, 1794-től az 1830-as évekig. Említésre méltók még Kiss József és Gábor főmérnökök 1791—92-i tervezete és memorandumai egy hajózható, Duna—Tisza közötti csatorna tárgyában. A Reviczky-kiegészítés a báró Luzsénszky-, báró Jászy- és gróf Berényi-családokra vonatkozó, újkori iratokat tartalmaz, közöttük a gróf Czobor Ádám jószágigazgatójának, Jászy Jánosnak és Tolvaj Gábornak kuruc fogságba eséséről szóló, 1707-iki iratokat, továbbá gróf Berényi Antal misszionáriusnak az 1855—58. években Amerikából testvéréhez intézett leveleit. Utóbbiak az északamerikai Egyesült Államok vallási, gazdasági és közviszonyaira vetnek érdekes világot. A Görgey-kiegészítés Görgey Ármin 1848/49-es honvédezredes levelezésének egy részéből és Görgey Artúrnak Görgey Lászlóhoz intézett leveleiből áll.