Turul 1933 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

II. Kisebb rovatok - A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya - Hivatalos Értesítő dr. Sulica Szilárdtól

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM LEVÉLTÁRI OSZTÁLYA HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályá­nak anyaga az 1932. év második felében 10,571 darab irattal és nyomtatvánnyal gyarapodott. Az egész gya­rapodás a hazai iratok osztályára esik, vagyis a kül­földi iratok osztálya, az előző «Hivatalos Értesítő»­ben jelzett oknál fogva, ez időszakban nem mutat szaporodást. A hazai iratok osztályán belül a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képező Törzsanyag 1122 darabbal, a letétképen elhelyezett iratok nagy csoportja pedig 9449 darabbal szaporodott. Ez utóbbi szaporu­lat 4 új családi levéltárnak, egy 1 darabból álló új letétnek és 7 régebben letéteményezett családi levél­tárhoz beküldött kiegészítésnek az anyagából áll. Az új letéteményezett levéltárak a beérkezés sor­rendjében a következők: Drietomai és Nejedli Kraj­tsik-család levéltára, Daróczy Zoltán letétje, Nádasdi Sárközy-család és Csepel Zoltán-család levéltára. Ezekkel a letétképen őrzött levéltárak száma 170-re emelkedett. Kiegészítést a következő régebbi letétek nyertek : Abaffy- (4 drb.), Benda- (41 drb.), Bene­dict­^- (1 drb.), Jósa- (67 drb.), Paksy-Kiss- (1 drb.), Podhradszky- (3 drb.), Simonyi- (57 drb.) családok levéltárai. A Drietomai és Nejedli Krajtsik-család levéltára 145 darab XVIII—XIX. századi iratot tartalmaz. Ezek közül a családdal rokoni kapcsolatban álló Ér­kövy (azelőtt Ploetz) Adolfra, az 1840-es évek nagy gazdasági írójára fontos adatokat tartalmazó dara­bok, továbbá a magas egyházi tisztségeket betöltött Krajtsik János iratai (közöttük 2 legújabbkori pápai bulla) érdemelnek figyelmet. Daróczy Zoltán 161 darabból álló letétjének zömét XIX—XX. századi nyomtatványok, közöttük nehe­zen megszerezhető udvari gyászjelentések alkotják. A Nádasdi Sárközy-család levéltára 4971 darab iratot számlál (1 darab másolat a XIII. századból, 2 darab másolat a XV., 4 darab a XVI., 101 darab a XVII., 482 darab a XVIII., 4017 darab a XIX. és 13 darab a XX. századból ; 312 darab nyomtatvány, 32 darab térkép, rajz, fénykép és 7 darab hangjegy). Elsősorban a Sárközy-család iratait foglalja magában, másodsorban pedig a beházasodás révén idekerült Kutas- és Csanády-családi iratokat. A Sárközy-iratok nagyobbik része XIX. századi s főképen Sárközy Kázmérnak (1799—1876) különböző hivatali műkö­déseinek emlékei. Az iratoknak e csoportja tehát, megfelelően Sárközy Kázmér hivatali pályafutásának, három részre tagozódik, ú. m. : 1. Sárközynek fehér­megyei szolgabíróságával összefüggő akták ; 2. Sár­közy fehérmegyei alispánságának és követi tisztének idejéből származó iratok ; 3. Sárközynek a hétszemé­lyes táblánál viselt bírói tisztségével kapcsolatos per­iratok, kérvények stb. Igen figyelemreméltó továbbá a Sárközy-iratoknak körülbelül 1200 darabra rugó missilis anyaga, mely Sárközy Kázmér atyjának, a hírneves Sárközy Istvánnak (1759—1845) értékes leveleivel kezdődik s a múlt század közepéig folyta­tódva, érdekes, jellemző és fontos adatokat őriz az akkori idők társadalmi életére és viszonyaira vonat­kozólag. A Kutas-család iratai leginkább XVIII. századbeliek. A kevésszámú régebbi anyagban van 3 középkori (1 Árpád-kori és 2 Mátyás király-korabeli) királyi oklevél XVIII. századi másolata is; a két utóbbi kiadatlan. Ez iratok főképen Fehérmegyére vo­natkoznak, különösen Pettend birtokra, mely később a Sárközy-család tulajdonába került. Nagyrészüket azok a periratok alkotják, melyek a Kutas-családnak Balassa Erzsébettel folytatott perét foglalják maguk­ban. Ugyanitt van a Kutas-család eredeti címeres­levele is. A Csanády-féle iratok kisebb jelentőségű, gazdasági természetű irományok Bihar vármegyéből, ahol Csanády György megyei tisztségeket viselt. A Csepel Zoltán-család levéltára 3997 darabból áll, melyek között van 27 darab eredeti középkori oklevél és 45 darab középkori oklevélnek a másolata. Századonkénti kimutatásban az anyag megoszlása a következő: XIII. századból 3 darab másolat, XIV. századból 1 darab eredeti és 14 darab másolat, XV. századból 20 darab eredeti és 24 darab másolat, XVI. századból (1526-ig) 6 darab eredeti és 4 darab máso­lat, XVI. századból (1526. után) 67 darab, XVII. századból 357 darab, XVIII. századból 815 darab, XIX. századból 2685 darab, ezenkívül 1 darab elead­ás. Területileg az iratok elsősorban Szabolcs és Szatmár vármegyékre, másodsorban pedig Abaúj, Bereg, Bihar, Borsod, Ugocsa, Ungvár megyékre és a Csepel Zoltán-családon kívül a következő csalá­dokra vonatkoznak: Bossányi-, Farkas-, Gyulaházy-, Leökös-, Kállay-, Naményi-család. Tartalmilag ez a levéltár is a családi levéltárakban szokásos perirato­kat, genealógiákat, gazdasági iratokat (számadások, nyugták, terméskimutatások, nevelői elszámolások

Next