Typographia, 1929 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-04 / 1. szám
Január 4 kezdve egy évig és ezen túl is arra az időre, amelyre a táppénz jár. 3. Költségesebb gyógyászati segédeszközt (műkar, műláb, rögzítőtök, műfog stb.), valamint ellátással járó gyógyfürdőt, ha ezáltal az intézet javára egyéb segély (táppénz stb.) tekintetében megfelelő megtakarítás érhető el. 4. Táppénzt, ha a betegség keresőképtelenséggel jár és 3 napnál tovább tart, akkor a keresőképtelenség 4-ik napjától számítva a keresőképtelenség egész tartamára, de legföljebb 1 évre. Az egyévi időtartam a keresőképtelenség első napjától számítandó. A nyújtandó táppénz összege a biztosított átlagos napibérének 60%-ában állapíttatik meg. A segélyeztetés huszonkilencedik napjától a keresőképtelenség további tartamára, de legföljebb a keresőképtelenség első napjától számított egy évre a biztosított átlagos napibérének 60%-ában számított táppénz helyett 75%ban számított táppénzt kap. Kórházi (gyógyintézeti) ápolást, orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, gyógyfürdőket és a szükséges nem költségesebb gyógyászati segédeszközöket a családtagok részére, a megbetegedés első napjától kezdve, egy éven át, kórházi ápolást a családtagok részére. A kórházi ápolás tartamára a biztosított táppénzének felét kapja. Szülés esetén szülészeti segédkezést és gyógykezelést, terhességi segélyt a terhesség utolsó hat hetére a biztosított nő átlagos napibérének teljes összegében, gyermekágyi segélyt a szülés napjától kezdve hat héten át, a biztosított nő napibérének teljes összegében, szoptatási segélyt a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át oly biztosított nők részére, akik gyermeküket maguk szoptatják, napi 60 fillér összegben. Ikerszülés esetén a szoptatási segély az ikrek számához képest többszörös összegben jár. A biztosított felesége részére a szükséges szülészeti segédkezést és gyógykezelést, tgyszintén a terhességi segélyt a terhesség utolsó négy hetére, továbbá gyermekágyi segélyt a szülés napjától kezdve hat héten át, végül szoptatási segélyt a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át. A biztosított feleségének járó terhességi és gyermekágyi segélyeknek naponkénti összege 40 fillér, szoptatási segélyének naponkénti összege 30 fillér. Halál esetében. Temetkezési segély az elhalt biztosított átlagos napibérének 30-szoros összegében. A segélyek a következők: > •' * d '5 Ezek szerint a tizedik osztályban az első négy hétben heti 39 pengő 90 fillér, a mi egyesületünktől 14 pengő, összesen 53 pengő és 90 fillér betegsegélyre lesz jogunk. A negyedik héttől kezdve 49 pengő 84 fillér a betegsegélyző pénztártól és 14 pengő az anyaegyesülettől, összesen heti 63 pengő 84 fillér segélyt kapunk betegségünk esetén. Ami akármennyire is nagy összegnek látszik az eddigiekhez képest, de ha tekintetbe vesszük, hogy a beteg ember szükségletei meghaladják az egészséges ember költségeit, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy azok, akiknek magasabb keresetük van, ezentúl is csak akkor jelenthetnek beteget, amikor már összeestek a nyomdában, hacsak nem akarják magukat kitenni a biztos anyagi romlásnak. Ezen csupán az segített volna, ha a napi bérosztályokat a valóságos keresetnek megfelelően, az eredeti tervek szerint, legalább húsz osztályban állapították volna meg. Ezt azonban a munkáltató érdekeltségek megakadályozták. Lerner Dezső. . .& “ k. 5 23 yambar, N.a ? & •a S.-5 „■§ e. c cr O<3 *COX* * 0,0 0 ‘ osztály § ac ti— <KA p PP VI. —.60 —.75 1— 30— II. —.90 1.12 1.50 45.— III. 1.50 1.87 2.50 75— IV. 2.10 2.62 3.50 105— V. 2.70 3.37 4.50 135— VI.s..10 4.12 5.50 165.— ATI. 3.90 4.87 6.50 195— VIII. 4.50 5.62 7.50 225— IX. 5.10 6.37 • 8.50 255— X. 5.70 7.12 9.50 285— TI...mi II iiilMim—mm- A SZAKOKTATÁS HÍREI A SZEDŐTANFOLYAMOK hátralevő négy hónapjára új beiratkozási alkalmat nyitunk. Kivételt képez Dukai kollégánk ólom- és linoleunmetszési kurzusa, ahol egyelőre nincs hely. A további öt tanfolyam közül háromon (Kun Mihály, Spitz Adolf és Wankó Vilmos szaktársak tanfolyamain) a modern hirdetés-, merkantilis- és akcidensszedést tanítják gyakorlatias vázlatkészítő alapon. Schwartz Ármin kollégánk a magyar nyelv és helyesírás nagy kérdéseit boncolgató tanfolyamán szintén van még hely. Szabadon látogatható Herzog és Novák szaktársak kurzusa is, ahol január 10-én a szedőgépes munkáról szóló megbeszélésekre térünk át. Beiratkozások Novák László tanfolyamvezető szaktársnál történhetnek, a Gutenberg-Otthon Kölcsey uccai szárnyán,minden hétfőn és szerdán délután 5 órakor. TYPOGRAPHIA 1929 Társadalmi Lexikon címen hagyta el a sajtót alig néhány nappal ezelőtt a magyar enciklopédia hatalmas kötete, és máris megállapítható, hogy megjelenése forró nyugtalanságot keltett a munkásság soraiban és egyre erősödő visszhangra talált az ország szellemi életében. A magyar szocialista lexikon megszületése nem véletlen, nem kiadói ötlet, nem üzlet. Amint a francia forradalom előtti időben a történeti szükségszerűség hozta létre a Diderot és d’Alambert szerkesztésében megjelent nagy enciklopédiát és teremtette meg a felvilágosodás irodalmát, hogy utat nyisson a szabad gondolatnak, a régit romboló és újat alkotó társadalmi reformtörekvéseknek, a Társadalmi Lexikont is a szociális megújhodás vágyából kinőtt tömegszükséglet keltette életre, amely érzi és tudja, hogy az emberi fölszabadulásért folyó küzdelemben elmaradhatatlan fegyver a fölemelő tudás, az igazi kultúra, a szocialista ideológia. A szociális forrongás mai eszmeharcának magyar területén történeti hivatást teljesít ez a lexikon, amely elvetette a régi lexikoncsinálás elavult eszközeit, a lélektelen szómagyarázást, de amely a fölvilágosítás prizmájával fölbontja a gondolkodás szürkeségét és a tudás hatalmas spektrumának életet jelentő színeivel a tömegek elé ragyogtatja az igazi tudományos megismerést, az irodalomban és a művészetekben való tájékozódást, a technika útját, a világtörténelem alakulását, az új földrajz, új találmányok és a modern természettudományok megismerését, és odavezet a modern kultúra minden megnyilatkozásához. A hamis ideológia képleteit, az ósdi és elavult fogalmakat az öntudat, meggyőzés és a tudás erejével szocialista világnézetté kristályosítja és az általános műveltség könnyű és alapos megszerzésén kívül a lexikont éppen az teszi fölbecsülhetellenértékké, hogy tömör, mindenki által érthető stílusban a munkásság eleé vetíti a szocializmus, a gazdasági, politikai és szövetkezeti munkásmozgalom keletkezését, történetét, törekvéseit, lényegét, kiemelkedő eseményeit és ezzel kapcsolatban föltárja az újkori világ életének minden fontosabb mozzanatát és a társadalmi és politikai eszmék zűrzavaros labirintusából kivezető utakat. A Társadalmi Lexikon minden sora azt szolgálja, hogy bővítse a munkások látókörét és a munkásság életmódját, szokásait, erkölcsi fölfogását és érzésvilágát közelebb hozza a szocializmushoz és a magasabbrendű kultúrához. Ez a lexikon nemcsak a tudományok tárháza és az ismeretek rezervoárja, hanem mindendennapi kézikönyv is, amely tájékoztat a gazdasági élet jelenségeiről, a munkásokat érintő törvények és rendeletek intézkedéseiről, az ipar egészségügy, munkásbiztosítás, munkajog, szociálpolitika és drágulás problémáiról. De a munkástörekvések és a szabad haladás szűrőjén keresztül magyaráz, ismertet és rávilágít minden kérdésre, amely akár a szocializmus elméleti és gyakorlati küzdelmeivel, akár a munkásmozgalom mindennapi tevékenységével, akár a munkásélettel bármilyen vonatkozásban kapcsolatos. A figurálisan megrajzolt grafikonok, jól tagolt táblázatok és a tömérdek kép és illusztráció, mindmegannyi művészi alkotás, harmonikus kifejezői a lexikon szellemének és méltóan kiegészítik a fölvilágosító és tudást nyújtó szöveget. Akárhol üti föl az ember a negyvenhárom éves könyvet, a több mint ezer címszó közül akármelyiket olvassa el, egy bizonyos: a Társadalmi Lexikon minden szava telitalálat az emberiség fejlődését elzáró türelemhegyekbe. Előmozdítója a kollektív munkásszellem kibontakozásának, egységesítője a szocialista fölfogásnak és közös nevezőrehozója a szocializmus és a kultúra törekvéseinek. Világos stílusa, a kérdések népies ismertetése és az a hang, amelyet világszerte csak a szocialista propaganda és tudomány emberei bírnak, mindenki bibliájává teszi és csodálatos akusztikával ruházza föl a mi lexikonunkat. Akiben még csak a tudatalatti elégületlenség forr, azt öntudatossá acélosítja és a primitív szenvedélyt kultúrigénnyé változtatja. Aki már megtalálta az utat a szocialista küzdelemhez és kultúrához, azt továbbvezeti ezen az úton, elősegíti egyéniségének kifejlődését, kiegyensúlyozza az iskola mulasztásait és tudásegyenleget teremt a munkás és az iskolázott polgár között. Annak a nagyarányú szellemi fejlődésnek, amelyet a munkásintézmények könyvtárai és a szocialista sajtó termékei megindítottak, a magyar szocialista enciklopédia egyik mérföldjelző állomása, amelynek tornyából a világosság piros reflektora hirdeti, hogy az anyagi és szellemi erőszak évezredes koalíciójának megostromlásához nem a barrikádokon és géprombolásokon, hanem a proletár civilizáció, az egész munkásosztályban szunnyadó új és hatalmas kultúrerők fölszabadításán keresztül visz az út. * A Társadalmi Lexikon kimagasló eseménye a magyar munkásmozgalomnak. Ez a hatalmas munka le nem tagadható és félre nem magyarázható bizonyíték, hogy a magyar munkásmozgalom túl van a kezdet nehézségein, ezért a fejlődés magasabb fokára és benső megállapodottságát és kiforrottságát jelzi, hogy mindennapi küzdelmeiben is van ereje, készsége és eszköze a tömegek kultúrprogramjának kielégítésére, a tudományok népszerűsítésére, a tudatlanság elleni szisztematikus küzdelemre. Az ellenforradalom viharának förgetegében hiába kapaszkodtak bele két kézzel a munkásmozgalom hajójának kormánykerekébe, a gazdasági nyomorúság és a reakció hiába gátolja a munkásintézmények kiépítését és izmossá tételét, a szocializmus felé haladás vonalának megtörése, a szocialista kultúrharc megakadályozása nem sikerülhet, mert a magyar munkásosztály öntudata és értelmi fejlettsége és szocialista hite az évtizedes küzdelmekben teljesen elmélyült. De válasz ez a lexikon azoknak is, akik szocializmus törekvéseit önző materializmussá és gyomorkérdéssé igyekeznek lealacsonyítani. A munkás hozzá akar férni a kultúrához, a tudományhoz, irodalomhoz és művészethez, de beleütközik a kizsákmányolás sziklafalába. A munkásmozgalom materiális követelései tehát nemcsak nagyobb darab kenyeret, jobb ruhát és a vegetatív élet följavítását jelentik, hanem módot nyújtanak a több szabadidő révén a munkás szellemi színvonalának emelésére és a kultúra művelésére. A lexikon megjelenése éppen ezért a szocializmus magyar kultúrértékeinek, a munkásosztályból kinőtt munkástehetségeknek a seregszemléje is és annak a kultúrakaratnak a megnyilvánulása, amelynek gyökere mélyen a magyar munkásosztály értelmi, érzelmi és fizikai nemesedésének talajában gyökerezik. * A szerkesztők és a munkatársak munkája nehéz, úttörő és fáradságos munka volt. Ilyen irányú szocialista lexikont az európai szocialista irodalom még eddig nem ismert, ahhoz tehát, hogy a lexikon valóban felöleljen minden kérdést, keresztmetszetét adja a társadalom minden megnyilvánulásának és hogy eredeti forrásmunka legyen, meg kellett birkózni a kezdet és az adatgyűjtés rendkívül komplikált nehézségeivel. Ennek ellenére a lexikon tökéletes mű, mert mindazt, amire vállalkozott, a szocialista kifejezés eszközeivel teljesen megoldotta. Hiányosságok csupán a szocialista mozgalom elhúnyt és élő vezetői életrajzainak összeállítása körül mutatkoznak, amelyből több érdemes magyar és külföldi előharcos — például Novitzky N. László, Lerner Dezső, Kruppa Rezső, Zaka Lajos, Teszársz Károly, Glöckel, Breitner stb., stb. — kimaradt. A következő kiadásban ezt pótolni kell. Viszont különösen hat, hogy egyes, élő személyekről nekrológszerű dicsériádák jelentek meg életrajzi adatok helyett. A dr. Madzsar József és dr. Braun Soma elvtársak szakszerű és körültekintő vezetése alatt 77 munkatárs dolgozott a lexikon összeállításán, amelyben jelentős szerepe volt Mónus Illés, Nyigri Imre, Révész Mihály, Saly Endre és Szakasits Árpád elvtársaknak. A 77 munkatárs között 9 szaktárs is munkálkodott a lexikon tartalmán, akik a következők: Frisch Árpád, Gál Benő, Halász Alfréd, Kalmár Jenő, Kondor Bernát, Novák László, Pajor Rudolf, Redlinger Adolf, Soós Gyula és Szakasits Antal, nem szólva azokról, akiket a szerkesztőség elfelejtett fölszólítani. * Külön fejezetet igényel a lexikon nyomdai előállítása. Elfogulatlan laikus és hozzáértő szakember egyformán megállapíthatja, hogy a Társadalmi Lexikon a magyar könyvművészet remeke. A Világosság nyomda ezzel a munkájával nemcsak a könyvnyomdák sorában megszerzett jóhírét öregbíti, hanem ismét előrehaladt a tökéletes nyomdai művészet felé vezető lépcsőseten. Az egyenletes, tiszta nyomás, a gépen szedett sorok pompás tördelése, az illusztrációk és rajzok — amelyek Pérely Imre kiforrott, ragyogó művészetét dicsérik — ügyes elhelyezése kitűnő benyomást keltenek, míg a 16 színes műmelléklet a modern festékkeverésnek és színnyomásnak legmagasabb fokát mutatja. A mű kiállítása első pillanatra elárulja, hogy a nyomda munkásai: Freund Jenő igazgató elvtárs, Deutsch Dávid, Wilhelm Lipót, Binder Károly és Bauer Henrik szaktársak irányításával szívügyüknek tekintették a lexikon előállítását. A címlap és előzék mestermunkája Dukál Károly szaktársé, a színes nyomásban Csuvara Ferenc szaktárs remekelt. A sok ezer példányban megjelent és a magyar munkásmozgalom tempóját gyorsító enciklopédia nagyméretű elterjesztésének kiadó Népszava-könyvkereskedés Szenes Lajos a elvtárssal az élén minden tekintetben megfelelt. Szakasits Antal: Hangverseny. A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége 1929 január 27-én délután VIS órakor rendezi az idei szezonban első csoporthangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében (VI. Liszt Ferenc tér). A műsoron szerepelnek az Alkoholellenes Munkások Dalköre, az Autókarosszériakészítők Dalköre, az ÉMOSz-dalkör, a MÉMOSz-dalkör, a Senefelder Dalkör és az Első Zuglói Dalkör. Azonkívül Kerpely Jenő gordonkaművész és Hollay Béla, az Operaház művésze. Belépőjegyek 1, 1.20, 1.50, 1.70 és 2 pengős árban kaphatók a szereplő dalkörök tagjainál és a Népszava-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35).