Typographia, 1929 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-04 / 1. szám

Január 4 kezdve egy évig és ezen túl is arra az időre, amelyre a táppénz jár. 3. Költségesebb gyógyászati segédeszközt (mű­­kar, műláb, rögzítőtök, műfog stb.), valamint el­látással járó gyógyfürdőt, ha ezáltal az inté­zet javára egyéb segély (táppénz stb.) tekinte­tében megfelelő megtakarítás érhető el. 4. Táppénzt, h­a a betegség keresőképtelenség­gel jár és 3 napnál tovább tart, akkor a ke­resőképtelenség 4-ik napjától számítva a­­ ke­resőképtelenség egész tartamára, de legföljebb 1 évre. Az egyévi időtartam a keresőképtelen­ség első napjától számítandó. A nyújtandó táppénz összege a biztosított átlagos napibérének 60%-ában állapíttatik meg. A segélyeztetés huszonkilencedik napjától a keresőképtelenség további tartamára, de leg­följebb a keresőképtelenség első napjától szá­mított egy évre a biztosított átlagos napibéré­nek 60%-ában számított táppénz helyett 75%­­ban számított táppénzt kap. Kórházi (gyógyintézeti) ápolást, orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, gyógyfürdőket és a szükséges nem költségesebb gyógyászati segédeszközöket a családtagok részére, a meg­betegedés első napjától kezdve, egy éven át, kórházi ápolást a családtagok részére. A kórházi ápolás tartamára a biztosított táp­pénzének felét kapja. Szülés esetén szülészeti segédkezést és gyógy­kezelést, terhességi segélyt a terhesség utolsó hat hetére a biztosított nő átlagos napibérének teljes összegében, gyermekágyi segélyt a szü­lés napjától kezdve hat héten át, a biztosított nő napibérének teljes összegében, szoptatási segélyt a gyermekágyi segély megszűnését kö­vető 12 héten át oly biztosított nők részére, akik gyermeküket maguk szoptatják, napi 60 fillér összegben. Ikerszülés esetén a szoptatási segély az ikrek számához képest többszörös összegben jár. A biztosított felesége részére a szükséges szülészeti segédkezést és gyógykezelést, t­gy­­szintén a terhességi segélyt a terhesség utolsó négy hetére, továbbá gyermekágyi segélyt a szülés napjától kezdve hat héten át, végül szop­tatási segélyt a gyermekágyi segély megszűné­sét követő 12 héten át. A biztosított feleségének járó terhességi és gyermekágyi segélyeknek naponkénti összege 40 fillér, szoptatási segélyé­nek naponkénti összege 30 fillér. Halál esetében. Temetkezési segély az elhalt biztosított átlagos napibérének 30-szoros ös­­­szegében. A segélyek a következők: > •' * d '5 Ezek szerint a tizedik osztályban az első négy hétben heti 39 pengő 90 fillér, a mi egyesüle­tünktől 14 pengő, összesen 53 pengő és 90 fillér betegsegélyre lesz jogunk. A negyedik héttől kezdve 49 pengő 84 fillér a betegsegélyző pénz­­tártól és 14 pengő az anyaegyesülettől, össze­sen heti 63 pengő 84 fillér segélyt kapunk be­tegségünk esetén. Ami akármennyire is nagy összegnek látszik az eddigiekhez képest, de ha tekintetbe vesszük, hogy a beteg ember szük­ségletei meghaladják az egészséges ember költségeit, akkor kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy azok, akiknek magasabb ke­resetük van, ezentúl is csak akkor jelenthet­nek beteget, amikor már összeestek a nyomdá­ban, hacsak nem akarják magukat kitenni a biztos anyagi romlásnak. Ezen csupán az segí­tett volna, ha a napi bérosztályokat a valóságos keresetnek megfelelően, az eredeti tervek sze­rint, legalább húsz osztályban állapították volna meg. Ezt azonban a munkáltató érdekelt­ségek megakadályozták. Lerner Dezső. . .­& “ k. 5 23 yam­bar, N.a ? & •a S.-5 „■§ e. c cr O<3 *CO­X* * 0,0­ 0 ‘ osztály § ac ti— <K­A p P­P V­I. —.60 —.75 1— 30— II. —.90 1.12 1.50 45.— III. 1.50 1.87 2.50 75— IV. 2.10 2.62 3.50 105— V. 2.70 3.37 4.50 135— VI.­­s..1­0 4.12 5.50 165.— ATI. 3.90 4.87 6.50 195— VIII. 4.50 5.62 7.50 225— IX. 5.10 6.37 • 8.50 255— X. 5.70 7.12 9.50 285— TI...mi II iiilMim—mm- A SZAKOKTATÁS HÍREI A SZEDŐTANFOLYAMOK hátralevő négy hónapjára új beiratkozási alkalmat nyitunk. Kivételt képez Dukai kollégánk ólom- és lino­­leunm­etszési kurzusa, ahol egyelőre nincs hely. A további öt tanfolyam közül háromon (Kun Mihály, Spitz Adolf és Wankó Vilmos szaktársak tanfolyamain) a modern hirdetés-, merkantilis- és akcidensszedést tanítják gya­korlatias vázlatkészítő alapon. Schwartz Ármin kollégánk a magyar nyelv és helyesírás nagy kérdéseit boncolgató tanfolyamán szintén van még hely. Szabadon látogatható Herzog és No­vák szaktársak kurzusa is, ahol január 10-én a szedőgépes munkáról szóló megbeszélésekre té­rünk át. Beiratkozások Novák László tan­folyamvezető szaktársnál történhetnek, a Gu­­tenberg-Otth­on Kölcsey uccai szárnyán,­­min­den hétfőn és szerdán délután 5 órakor. TYPOGRAPHIA 1929 Társadalmi Lexikon címen hagyta el a sajtót alig néhány nappal ezelőtt a magyar enciklopédia hatalmas kötete, és máris megállapítható, hogy megjelenése forró nyugtalanságot keltett a munkásság so­raiban és egyre erősödő visszhangra talált­ az ország szellemi életében. A magyar szocialista lexikon megszületése nem véletlen, nem kiadói ötlet, nem üzlet. Amint a francia forradalom előtti időben a történeti szükségszerűség hozta létre a Diderot és d’Alambert szerkesztésében megjelent nagy enciklopédiát és teremtette meg a felvilágosodás irodalmát, hogy utat nyisson a szabad gondolatnak, a régit romboló és újat alkotó társadalmi reformtörekvéseknek, a Tár­sadalmi Lexikont is a szociális megújhodás vá­gyából kinőtt tömeg­szükséglet keltette életre, amely érzi és tudja, hogy az emberi fölszaba­dulásért folyó küzdelemben elmaradhatatlan fegyver a fölemelő tudás, az igazi kultúra, a szocialista ideológia. A szociális forrongás mai eszmeharcának magyar területén történeti hivatást teljesít ez a lexikon, amely elvetette a régi lexikoncsiná­­lás elavult eszközeit, a lélektelen szómagyará­­zást, de amely a fölvilágosítás prizmájával föl­bontja a gondolkodás szürkeségét és a tudás hatalmas spektrumának életet jelentő színei­vel a tömegek elé ragyogtatja az igazi tudo­mányos megismerést, az irodalomban és a mű­vészetekben való tájékozódást, a technika útját, a világtörténelem alakulását, az új földrajz, új találmányok és a modern természettudományok megismerését, és odavezet a modern kultúra minden megnyilatkozásához. A hamis ideológia képleteit, az ósdi és elavult fogalmakat az ön­tudat, meggyőzés és a tudás erejével szocia­lista világnézetté kristályosítja és az általános műveltség könnyű és alapos megszerzésén kí­vül a lexikont éppen az teszi fölbecsül­het­ellen­értékké, hogy tömör, mindenki által érthető stílusban a munkásság eleé vetíti a szocializ­mus, a gazdasági, politikai és szövetkezeti mun­kásmozgalom keletkezését, történetét, törekvé­seit, lényegét, kiemelkedő eseményeit és ezzel kapcsolatban föltárja az újkori világ életének minden fontosabb mozzanatát és a társadalmi és politikai eszmék zűrzavaros labirintusából kivezető utakat. A Társadalmi Lexikon minden sora azt szol­gálja, hogy bővítse a munkások látókörét és a munkásság életmódját, szokásait, erkölcsi föl­fogását és érzésvilágát közelebb hozza a szo­­cializmushoz és­ a magasabbrendű kultúrához. Ez a lexikon nemcsak a tudományok tárháza és az ismeretek rezervoárja, hanem minden­­dennapi kézikönyv is, amely tá­jékoztat a gaz­dasági élet jelenségeiről, a munkásokat érintő törvények és rendeletek intézkedéseiről, az ipar egészségügy, munkásbiztosítás, munkajog, szociálpolitika és drágulás problémáiról. De a munkástörekvések és a szabad haladás szű­rőjén keresztül magyaráz, ismertet és rávilágít minden kérdésre, amely akár a szocializmus elméleti és gyakorlati küzdelmeivel, akár a munkásmozgalom mindennapi tevékenységével, akár a munkásélettel bármilyen vonatkozásban kapcsolatos. A figurálisan megrajzolt grafiko­nok, jól tagolt táblázatok és a tömérdek kép és illusztráció, mindmegannyi művészi alkotás, harmonikus kifejezői a lexikon szellemének és méltóan kiegészítik a fölvilágosító és tudást nyújtó szöveget. Akárhol üti föl az ember a negyvenhárom éves könyvet, a több mint ezer címszó közül akárme­lyiket olvassa el, egy bizonyos: a Társadalmi Lexikon minden szava telitalálat az emberiség fejlődését elzáró türelemhegyekbe. Előmozdí­tója a kollektív munkásszellem kibontakozásá­nak, egységesítője a szocialista fölfogásnak és közös nevezőrehozója a szocializmus és a kul­túra törekvéseinek. Világos stílusa, a kérdések népies ismertetése és az a hang, amelyet világ­szerte csak a szocialista propaganda és tudo­mány emberei bírnak, mindenki bibliájává teszi és csodálatos akusztikával ruházza föl a mi lexikonunkat. Akiben még csak a tudat­alatti elégületlenség forr, azt öntudatossá acé­­losítja és a primitív szenvedélyt kultúrigénnyé változtatja. Aki már megtalálta az utat a szo­cialista küzdelemhez és kultúrához, azt tovább­vezeti ezen az úton, elősegíti egyéniségének ki­fejlődését, kiegyensúlyozza az iskola mulasztá­sait és tudásegyenleget teremt a munkás és az iskolázott polgár között. Annak a nagyarányú szellemi fejlődésnek, amelyet a munkásintézmé­nyek könyvtárai és a szocialista sajtó termékei megindítottak, a magyar szocialista enciklo­pédia egyik mérföldjelző állomása, amelynek tornyából a világosság piros reflektora hirdeti, hogy az anyagi és szellemi erőszak évezredes koalíciójának megostromlásához nem a barri­­kádokon és géprombolásokon, hanem a prole­tár civilizáció,­­ az egész munkásosztályban szunnyadó új és hatalmas kultúrerők fölszaba­dításán keresztül visz az út. * A Társadalmi Lexikon kimagasló eseménye a magyar munkásmozgalomnak. Ez a hatalmas munka le nem tagadható és félre nem magya­rázható bizonyíték, hogy a magyar munkás­­mozgalom túl van a kezdet nehézségein, ezért a fejlődés magasabb fokára és benső megálla­­podottságát és kiforrottságát jelzi, hogy min­dennapi küzdelmeiben is van ereje, készsége és eszköze a tömegek kultúrprogramjának kielé­gítésére, a tudományok népszerűsítésére, a tu­datlanság elleni szisztematikus küzdelemre. Az ellenforradalom viharának förgetegében hiába kapaszkodtak bele két kézzel a munkásmozga­lom hajójának kormánykerekébe, a gazdasági nyomorúság és a reakció hiába gátolja a mun­kásintézmények kiépítését és izmossá tételét, a szocializmus felé haladás vonalának megtö­rése, a szocialista kultúrharc megakadályozása nem sikerülhet, mert a magyar munkásosztály öntudata és értelmi fejlettsége és szocialista hite az évtizedes küzdelmekben teljesen elmé­­­lyült. De válasz ez a lexikon azoknak is, akik szocializmus törekvéseit önző materializ­mussá és gyomorkérdéssé igyekeznek lealacso­nyítani. A munkás hozzá akar férni a kultúrá­hoz, a tudományhoz, irodalomhoz és művészet­hez, de beleütközik a kizsákmányolás szikla­falába. A munkásmozgalom materiális követe­lései tehát nemcsak nagyobb darab kenyeret, jobb ruhát és a vegetatív élet följavítását je­lentik, hanem módot nyújtanak a több szabad­idő révén a munkás szellemi színvonalának emelésére és a kultúra művelésére. A lexikon megjelenése éppen ezért a szocializmus magyar kultúrértékeinek, a munkásosztályból kinőtt munkástehetségeknek a seregszemléje is és annak a kultúrakaratnak a megnyilvánulása, amelynek gyökere mélyen a magyar munkás­osztály értelmi, érzelmi és fizikai nemesedésé­­nek talajában gyökerezik. * A szerkesztők és a munkatársak munkája ne­héz, úttörő és fáradságos munka volt. Ilyen irányú­ szocialista lexikont az európai szocia­lista irodalom még eddig nem ismert, ahhoz tehát, hogy a lexikon valóban felöleljen min­den kérdést, keresztmetszetét adja a társada­lom minden megnyilvánulásának és hogy ere­deti forrásmunka legyen, meg kellett birkózni a kezdet és az adatgyűjtés rendkívül kompli­kált nehézségeivel. Ennek ellenére a lexikon tökéletes mű, mert mindazt, amire vállalkozott, a szocialista kifejezés eszközeivel teljesen meg­oldotta. Hiányosságok csupán a szocialista moz­galom elhúnyt és élő vezetői életrajzainak összeállítása körül mutatkoznak, amelyből több érdemes magyar és külföldi előharcos — pél­dául Novitzky N. László, Lerner Dezső, Kruppa Rezső, Zaka Lajos, Teszársz Károly, Glöckel, Breitner stb., stb. — kimaradt. A következő kiadásban ezt pótolni kell. Viszont különösen hat, hogy egyes, élő személyekről nekrológ­­szerű dicsériádák jelentek meg életrajzi ada­tok helyett. A dr. Madzsar József és dr.­­ Braun Soma elvtársak szakszerű és körül­tekintő vezetése alatt 77 munkatárs dolgo­zott a lexikon összeállításán, amelyben jelentős szerepe volt Mónus Illés, Nyigri Imre, Révész Mihály, Saly Endre és Szakasits Árpád elvtár­saknak. A 77 munkatárs között 9 szaktárs is munkálkodott a lexikon tartalmán, akik a kö­vetkezők: Frisch Árpád, Gál Benő, Halász Al­fréd, Kalmár Jenő, Kondor Bernát, Novák László, Pajor Rudolf, Redlinger Adolf, Soós Gyula és Szakasits Antal, nem szólva azokról, akiket a szerkesztőség elfelejtett fölszólítani. * Külön fejezetet igényel a lexikon nyomdai előállítása. Elfogulatlan laikus és hozzáértő szakember egyformán megállapíthatja, hogy a Társadalmi Lexikon a magyar könyvművészet remeke. A Világosság nyomda ezzel a munká­jával nemcsak a könyvnyomdák sorában meg­szerzett jóhírét öregbíti, hanem ismét előre­haladt a tökéletes nyomdai művészet felé ve­zető­ lépcsőseten. Az egyenletes, tiszta nyomás, a gépen szedett sorok pompás tördelése, az illusztrációk és rajzok — amelyek Pérely Imre kiforrott, ragyogó művészetét dicsérik — ügyes­­ elhelyezése kitűnő benyomást kel­tenek, míg a 16 színes műmelléklet a mo­dern festékkeverésnek és színnyomásnak leg­magasabb fokát mutatja. A mű kiállítása első pillanatra elárulja, hogy a nyomda munká­sai: Freund Jenő igazgató elvtárs, Deutsch Dá­vid, Wilhelm Lipót, Binder Károly és Bauer Henrik szaktársak irányításával szívügyüknek tekintették a lexikon előállítását. A címlap és előzék mestermunkája Dukál Károly szaktársé, a színes nyomásban Csuvara Ferenc szaktárs remekelt. A sok ezer példányban megjelent és a magyar munkásmozgalom tempóját gyorsító enciklopédia nagyméretű elterjesztésének kiadó Népszava-könyvkereskedés Szenes Lajos a elvtárssal az élén minden tekintetben megfelelt. Szakasits Antal: Hangverseny. A Magyarországi Munkásdal­­egyletek Szövetsége 1929 január 27-én délután VIS órakor rendezi az idei szezonban első cso­porthangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében (VI. Liszt Ferenc tér). A mű­soron szerepelnek­ az Alkoholellenes Munkások Dalköre, az Autókarosszériakészítők Dalköre, az ÉMOSz-dalkör, a MÉMOSz-dalkör, a Sene­felder Dalkör és az Első Zuglói Dalkör. Azon­kívül Kerpely Jenő gordonkaművész és Hollay Béla, az Operaház művésze. Belépőjegyek 1, 1.20, 1.50, 1.70 és 2 pengős árban kaphatók a szereplő dalkörök tagjainál és a Népszava-könyvkeres­­kedésben (VII. Erzsébet körút 35).

Next