Typographia, 1930 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-03 / 1. szám

A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 1. . . , Megjelenik minden héten pénteken. Elő- RiTn A viti i­­r­í­m Kéziratok nem adatnak vissza, xiirnetes fizetési ár egy félévre 5 pengő. Egyes BU­DAVESI Vili, BÉRKOCSIS ULLA 1. SZÁM ára: millimétersoronként 30 fillér. A szám ára 20 fillér. Telefon: József 301—33 FÉLEMELET 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON hirdetés díja mindenkor előre fizetendő Békéltetőbizottsági határozatok Budapest, 1929 június 19. Panasz: R. I.-né be­rakónő panasza a B. D. nyomdacég ellen (Folytatólagos tárgyalás.), mert a bepanaszolt cég panaszosnak a szabadságidőre járó bért nem fizette ki. Határozat: A békéltetőbizottság panaszost panaszával elutasítja. — Panasz. K. T. berakónő panasza a Sch. és Társa nymda­­ség ellen, mert a bepanaszolt cég panaszost fel­mondás nélkül elbocsátotta. Határozat: A békéltetőbizottság a panasz ügyében leszállítja illetékességét. — Panasz: Hivatalból panasz a S. H. nyomdacég ellen, mert a bepanaszolt cég állandóan szedi szedőgépén a bérszabályzat­­közösségen kívül álló Weisz nyomda egyik zsidó lapját. Határozat: A békéltetőbizottság tudomásul veszi, hogy a bepanaszolt nyomdá­nak nem volt tudomása arról, hogy a Klein nyomda, amelytől a panasz tárgyát képező munkát vállalta, blokált üzem. Figyelmezteti azonban a bepanaszolt céget arra, hogy na­gyobb gondossággal járjon el a munkák vál­lalásánál, mert hasonló panasz fölmerülése esetén a jövőben nem volna abban a helyzet­ben, hogy a panaszt ilyen enyhén bírálja el. — Panasz. K. K. betűszedő panasza a S. nyomda í’t. ellen, mert a bepanaszolt cég panaszost föl­mondás nélkül elbocsátotta. Határozat: A békéltetőbizottság panaszost panaszával el­utasítja. A bepanaszolt céget azonban kötelezi a bizottság arra, hogy a levont egynapi munka­bért a békéltetőbizottság alapja javára három napon belül fizesse be a Főnökegyesület pénz­tárába. Egyben figyelmezteti a bizottság a be­panaszolt céget a bérszabályzat 1. pontjának arra a rendelkezésére, amely szerint a bér­­szabályzatitól eltérő megállapodások érvény­telenek. —,­ 1929 június 26. Panasz. Hivatalból emelt panasz a G. és G. nyomdacég ellen, mert a bepanaszolt cég több ízben kiszedte a bér­­szabályközössér­en kívül álló Törekvés nyomda munkáit. Határozat: A békéltetőbizottság ros­­­szalását fejezi ki a bepanaszolt céggel szem­ben, mert nem kellő gondossággal járt el a munka vállalásánál. Egyben figyelmezteti őt arra, hogy amennyiben hasonló panasz újból fölmerülne ellene, a bizottság a jövőben nem lesz abban a helyzetben, hogy az ügyet ilyen enyhe elbírálásban részesítse. — Panasz: Hiva­talból emelt panasz a H. B. nyomdacég ellen, mert a bepanaszolt cég öt héten át a bér­­szabályközösségen kívül álló Pannónia nyom­dában szedette a Vasúti Rádió című heti­lapot. — Határozat: A békél­tetőbizottság meg­állapítja, hogy immár másodízben kénytelen elfogadni a bepanaszolt cégnek azt a védeke­zését, amely szerint nem volt tudomása arról, hogy az a nyomda, amelynél dolgoztatott, blo­kált üzem. Ezért a bizottság rosszalását fejezi ki a H. B. cégnek és figyelmezteti arra, hogy amennyiben újból fölmerülne ellene hasonló panasz, nem volna abban a helyzetben, hogy védekezését elfogadja. — Panasz: A. J. gép­mester kétrendbeli panasza a G. és G. cég ellen és ezen cég panasza A. J. gépmester ellen. A panasz tárgya nevezett gépmester részéről az, hogy őt említett cég azonnali hatállyal el­bocsátotta, sem a megdolgozott időre, sem pe­dig a felmondási időre járó bért nem fizette ki neki, az elrontott munkáért béréből levonáso­kat eszközölt, bérszabályellenes munkáltatást folytat és őt elbocsátása alkalmával durva ki­fejezésekkel illette; a cég panaszának tárgya pedig az, hogy nevezett gépmester ameriká­­zott és viselkedésével a többi munkás előtt csorbította a cég tekintélyét. Határozat: A békéltetőbizottság kötelezi G. és G. céget arra, hogy A. J. gépmesternek az elrontott munkáért levont 4 pengőt fizesse vissza, éspedig azért, mert a bérszabály értelmében csak akkor lehet helye a levonásnak, ha az okozott kár bebizo­nyíth­­atóan szándékosságból eredt. Kötelezi to­vábbá a bizottság az említett céget arra, hogy nevezett gépmester számára a munkahét két első napjára járó bért — a fentebbi 4 pengő­vel együtt — három napon belül fizesse be a Főnökegyesület pénztárába. A bizottság végül rosszalását fejezi ki a céggel szemben azért, mert a bérszabályzat rendelkezéseitől eltérő munkaszolgáltatást kívánt a munkástól, to­vábbá azért, mert a rögtöni elbocsátás alkal­mával olyan kifejezéseket használt a munkás­sal szemben, amelyek szakmánkban a munká­sokkal való érintkezésben már rég nem szoká­sosak. — Panasz: Hivatalból emelt panasz a K. nyomda ellen. Határozat. Panaszlott oég nem jelenvén meg, a panasz a legközelebbi ülésen fog tárgyaltatni. —, 1929 augusztus 7. Panasz. H. N­. hírlap­nyomda rt. panasza A. J. m­eter ellen, mert a bepanaszolt motor egy tördelési munka elvég­zését megtagadta, utalva a napilapok különle­ges kérdéseit tárgyaló bizottságnak 1927. évi április hó 8-án kelt 105. számú határozatára. Ha­tározat: Az ügy áttétetik a napilapok különle­ges kérdéseit tárgyaló bizottsághoz annak köz­lése végett, hogy mit célzott a hivatkozott hatá­rozattal. ■ Meghosszabbítottuk az árszabályt Köztudott dolog, hogy a két évvel ezelőtt megkötött kollektív szerződés érvényességének időtartama ez év március 31-ével jár le, az ár­szabály felmondási határidejének végső termi­nusául január 1-ének napja volt megjelölve.­ Az árszabály erre­ vonatkozó rendelkezése (2. §) e tekintetben az alábbiakban intézkedik: „Amennyiben 1930 január hó 1-ével a szer­ződő felek egyike sem élne fölmondási jogával, úgy a jelen munkaidő- és munkabérszabályzat érvényessége egy évvel, 1931. évi március hó 31-ig meghosszabbodik és a fölmondás időpontja 1931. évi január hó 1-je.“ Az új esztendő napján érkeztünk el a fontos és jelentőségteljes dátumhoz. Az árszabály föl­­mondásának határnapját megelőzőleg minden­kor élénk érdeklődés mutatkozott eziránt. És sokakban vetődött föl a kérdés ezúttal is, hogy vájjon fölmondj­uk-e,­­vagy pedig meghosszab­bítjuk-e az árszabályt. Erre a­ kérdésre szolgá­lunk fölvilág­osítással szaktársainknak az aláb­biakban, minden részletre kiterjedően­. így közöljük szakársainkkal, hogy a fölm­vn­­dás jogával a szerződő felek, sem a munkálta­tók, sem pedig a munkásrész n­em élt és így az árszabály fönt idézett rendelkezése értelmében annak érvényességi időtartama automatikusa­n, 1931. évi március 31-éig, tehát egy évvel meg­­hosszabbíttatott. Ho­gy milyen meggondolások késztették szerződő feleket arra, hogy az árszabály föl­ a mondásától eltekints­ek, az a mai leromlott gazdasági és nyomdaipari helyzetben leli ma­gyarázatát. Sajnos, a leromlott gazdasági viszonyok a nyomdaipart sem hagyták érintetlenül és ennek következményeit munkáltató és munkás egy­aránt érzi. Ez több körülményből jut kifeje­zésre, de leginkább szemlélteti ezt munkanél­­küli statisztikánk, illetve az üzemekből kiszorult nyomdai munkások nagy száma. A leszűkített országhatárok következtében nyersanyagterületünket és piacainkat veszítet­tük el. Az ipari szükségletek kielégítése belterü­leten a rossz kereseti és megélhetési viszonyok folytán a minimumra redukálódott. Ezzel egy­idejűleg csökkent a nyomdaipar fölvevőképes­sége is, miután e szükségletek kielégítésére nem jut a mai szűkös jövedelemből. Hogy ez így van, arra bizonyságul szolgál az az állandóan nagy munkanélküliség, mely az utóbbi években mutatkozott általában, a nyomdaiparban pedig két év óta állandósult. A nyomdaüzemek elnép­telenedése természetszerűen jellemzi a mai ipari helyzetet. A­ nyomdai munkásság helyzetét súlyosbította és a munkanélküliek létszámát az duzzasztotta föl mai számszerűségére, hogy az utóbbi évek során át sokan tértek vissza olyanok a szakmá­hoz, akik huzamosabb időn át más foglalkozást űztek. A viszonyok leromlásának következtében, az egyéb foglalkoztatási lehetőségek is lecsök­kenn­ek és ennek tudható be, hogy a visszaözön­­lés a nyomdászpályára oly hátrányosan be­folyásolta a nyomdai munkásság helyzetét. De érezteti hatását a tanonctúj produkció is, mely ugyancsak az utóbbi években olyan mére­teket öltött, amelynek káros hatásai nemcsak a munkásság, de a munkáltatók számára is jelen­tőségteljesek. Figyelmeztetőn inti a munkálta­tókat arra, hogy e tekintetben ne csupán az ebből eredő pillan­alatnyi előnyt lássák, hanem gondoljanak arra, hogy ez az ő érdekeik ellen is van és azt nagy mértékben veszélyezteti. Mert ez arra vezethet, hogy a gombamódra szapo­rodó, munkást nem foglalkoztató kis üzemek számát még jobban fogja növelni és mindig sú­lyosabb nehézségekkel kell megküzdeniök kon­­kurrenciális téren. Miután sokan, akik a megnehezült viszonyok következtébe­­ nem tudnak mint munkások el­helyezkedni, arra kényszerülnek, hogy kis tő­kéjük, vagy pedig hitel révén nyomdát nyis­sanak. Mindezeknek az egybevetése után jutottunk arra az elhatározásra, hogy az árszabályt nem mondjuk föl. A szervezet vezetősége behatóan foglalkozott a dologgal és a kérdést az­ arra illetékes testü­letek elé vitte, amelyek úgy határoztak, hogy az ügy intézését a szervezet vezetőségére bíz­zák. Tehát a vezetőségre bízatott, hogy az ügy­ben a nyomdai munkásság érdekeinek szem előtt tartásával határozzon. A szervezet vezetősége a­ kapott felhatalma­zás alapján, a nyomdai munkásság érdekeinek lelkiismeretes mérlegelése után, az ipar mai helyzetének figyelembevétele mellett jutott arra az elhatározásra, hogy az árszabályt nem mondja föl, hanem azt egy évre meghos­­­szabbítja. Amikor a szervezet vezetőségének ilyértelmű felelősségteljes elhatározását közöljük szak­társainkkal, az a meggyőződés él bennünk, hogy azt valamennyien megnyugvással fogad­ják és ugyanazok az elgondolások töltenek el mindenkit szaktársaink közül, mint a vezető­séget. 1QJO Boldog u ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK ÖSSZES TAGJAINKNAK, OLVA­SÓINKNAK ÉS BARÁTAINKNAK, VALAMINT MINDAZOKNAK, AKIK KÖZÖS ÉRDEKEINK ELŐBBREVITELÉN KÖZREMUNKÁLKODTAK A TVPOGR­APHI­A SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA Értesítés A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások­ Egyesülete által a munkásközvetítő-tisztviselői állásra kiírt pályázatra beérkezett pályázók kö­zül az alábbiak bocsáttatnak szavazásra: Bálint Ödön Gisztl Pál Haas* Vendel Lévai Sándor Zarnóczay Béla Szavazásra jogosult a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének minden tagja. A szavazás titkos és a borítékot mindenkinek sajátkezűleg kell lezárni. Azon nyomdákban, ahol tíznél többen dolgoznak, a szava­zás akként történik, hogy a bizalmi egyének munkaidő után kiosztják a szavazólapokat és a szavazásra jogosul­tak nyomban leadják szavazataikat az erre a célra elő­készített urnába. A­ szavazásról jegyzőkönyv veendő föl és ennek szabályszerűségét a bizalmi egyének (legalább ketten) aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyv a szavaza­tokkal együtt beküldendő, mert enélkü­l a szavazatok nem­ érvényesek. A szavazás ideje január 7-től 18 ig tart. A szavazatok úgy küldendők be az Egyesület irodájába, illetve úgy adandók postára, hogy azok legkésőbb január hó 20 í-án déli­g 12 óráig beérkezzenek. A­ később beérkező szavazólapok, valamint azok, amelyeken egy névnél több vagy. Valami megjegyzés van,­­érvénytelenek. A szavazó­lapokat Jerett Mór címére kell beküldeni: Budapest, VIII, Kölcsey ucca. A borítékra feltűnően­­ ráírandó, hogy „Szavazólap“. A csomagokon azt is föl­­ kell tüntetni, hogy mely nyomda, illetve város küldte be és hány szavazólap van benne.

Next