Typographia, 1933 (65. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-06 / 1. szám

Budapest, 1933 január 6 Hatvanötödik évfolyam inv.m, 351 H 1» szám A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden héten pénteken. Elő­fizetési ár egy félévre 5 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszám: 30-1-33 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST VIII. BÉRKOCSIS UCCA 1. SZÁM FÉLEMELET 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetés ára: milliméter soronként 30 fillér. A hirdetés díja mindenkor előre fizetendő Országos Vidéki Bérszabályzati Bizottság határozatai Jegyzőkönyv a bizottságnak 1932 október 5-én Wiesenberger Vilmos­ elnöklete alatt tartott ülésé­ről. Jelen vannak: Várnai Dezső, Angermayer Ká­roly, Debreczenyi István, Dózsa György és Marko­­vics­­ Kálmán bizottsági tagok a Főnökegyesület, Rothenstein Mór,­ Gyürey Rudolf, Guttmann Jakab, Brumiller László, Bernhardt Mór, Zarnóczay Béla és Kapusi János bizottsági tagok a szakszervezet kép­viseletében. Elnök üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és bejelenti, hogy a napirend előtt Markovi­ts Kálmán kíván bejelentést tenni. Marko­vits Kálmán bejelenti, hogy a Főnökegyesület Vi­déki Nyomdász Szakosztálya a mai napon tartott ülésében ezen szakosztály elnökévé Várnai Dezsőt, alelnökévé dr Werner Istvánt és előadójává Dózsa Györgyöt választotta meg, míg az Országos Vidéki Bérszabályzati Bizottság egy lemondás következté­ben megüresedett tagsági helyére Steiner Ferencet választotta meg. Tudomásul szolgál. — Elnök föl­kéri Gyürey Rudolf előadót a napirend tárgyainak ismertetésére. 1. Fellebbezések: a) Előadó ismerteti H. H. gépszedő fellebbezését, amelyet nevezett a Pécskerületi Békéltető Bizottság 1932. évi február hó 22-én hozott határozata ellen nyújtott be, amelyben közli, hogy a teljesített három különóra helyett a békéltetőbizottság csupán két különóra díját ítélte meg, annak dacára, hogy a különóra elvégzése fel­­lebbező által igazoltatott. Javasolja, hogy a­ bizott­ság a fellebbezésnek helyt adva, a fellebbező részére ítélje meg a harmadik különórát, minthogy két­ségtelen, hogy ennek teljesítése megtörtént. Határo­zat: A bizottság a fellebbezésnek helyt ad és meg­­­semmisíti a I’écskerületi Békéltető Bizottság feb­ruár hó 22-én hozott határozatát, kimondván, hogy a két megítélt különórán túl egy további különóra kifizetésire kötelezi a P. L Kv. rt.-ot. — 2. Előadó ismerteti H. H. gépszedő fellebbezését, amelyet az a­­ Pécskerületi Békéltető Bizottság ezévi június hó 10-én hozott határozata ellen nyújtott be és melyben megváltoztatni kéri a határozatot azért, mert a békéltető bizottság a március hó 26-án teljesített kü­lönóra díját nem ítélte meg, illetve panaszát eluta­sította azzal, hogy­ azt elkésve adta be a­­ bizottság­hoz. Javasolja, hogy a bizottság a fellebbezést uta­sítsa el és hagyja jóvá a Pécskerületi Békéltető Bi­zottság június hó 10-i határozatát, mivel beigazolást nyert, hogy H. H. g­épszedő panaszát szabálytala­nul, illetve megkésetten nyújtotta be a Békéltető Bizottsághoz. Határozat: A bizottság a fellebbezést elutasítja és helybenhagyja a Pécskerületi Békéltető Bizottság június h­ó 10-én hozott határozatát. — b) Előadó ismerteti a Miskolci Nyomdai Munkások Helyi csoportja által a Mis­kolckerü­leti Békéltető Bi­zottság 1932 április hó 13-án tartott ü­lésén hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést, amely sze­rint a Békéltető Bizottság a bérszabályzat 22. pont­jának 2. bekezdésében foglalt főnöki jogkör gyakor­lásával kapcsolatban megállapította, hogy a főnök­nek minden korlátozástól mentesen joga van bár­milyen időpontban, bármilyen előzmények után mindenféle nyomdai munkálkodást végezni. Felleb­­bezők e határozat megmásítását kérik, mivel konkrét esetben arról volt szó, hogy a bepanaszolt a cég a gépmesterrel beigazíttatott egy formát, illetve rendszeresen végeztette a munkát olykép, hogy a munkaidő lejártával a beigazított formát a gépmester távollétében munkásnőkkel kinyomatta. Ismétlődő esetben a munkaközvetítő egy ily beigazított for­mának kinyomásához igényelt munkásnők közvetí­tését megtagadta azzal, hogy csak az esetben közve­tít munkásnőket, ha a kinyomandó formához egy gépmester is közvetítve lesz. Bejelenti előadó, hogy e vitás ügyben úgy a munkáltató­, mint munkás­rész a Főnökegyesület és a szakszervezet véleményét kérte ki azzal, hogy ennek mindkét fél aláveti ma­gát, mégis e vélemények beérkezte után a szóban­­forgó munkáltató nem akceptálta ezt é­s panasszal fordult a békéltető bizottsághoz. Javasolja tehát, hogy arra való tekintettel, mivel mind a két fél szabálytalanságot követett el, a Miskolckerületi Bé­kéltető Bizottság határozata semmisíttessék meg és mondassák ki, hogy oly esetben, ha a munkáltató igazítja be a formát, joga van nyomási munkát gépmester nélkül, munkásnőkkel végeztetni, míg az esetben, ha a gépmester igazítja be a formát, az a továbbiakban gépmester nélkül nem végezhető. Ha­tározat: A bizottság a Miskolc kerületi Békéltető Bi­zottság határozatát megsemmisíti és sajnálattal álla­pítja meg, hogy úgy a munkáltató rész, mint a mun­kásrész eltért a szabályoktól. Kívánatosnak tartja, hogy a jövőben a szabályoktól való ily eltérés meg ne történjen. A konkrét panasszal kapcsolatban ki­mondja a bizottság, hogy amennyiben valamely nyomóformát a munkáltató igazít be a gépen, úgy joga van a nyomási munkát a gépmester igénybe­vétele nélkül a szükséges munkásnőkkel elvégeztetni, míg az esetben, ha valamely formát a gépmester igazít be, úgy csak a gépmester közbenjöttével vé­gezhető a nyomási munka. — c) Előadó ismerteti a Sch. S. miskolci cég által benyújtott föllebbezést, amelyet az a Miskolc kerületi Békéltető Bizottság határozata ellen nyújtott­ be. A Békéltető Bizottság ugyanis arra kötelezte föllebbezőt, hogy egy újonnan fölszabadult szedőjét, akinek kilenchónapi m­unká­ban állás után fölmondott, az egy év lejártáig meg­tartsa. Föllebbező a bérszabályzat 23. pontjában fog­lalt „lehetőleg“ szó magyarázatát kéri, mivel véle­ménye szerint ez vonatkoztatható oly esetre is, amikor munkahiány miatt kénytelen valamely cég az újonnan fölszabadultat elbocsátani. Javasolja, hogy miután a konkrét esetben a határozathozatal fölöslegessé vált, mivel az újonnan fölszabadult már letöltötte az egyévi­ időt és ma is a föllebbező cég­nél áll alkalmazásban és így tulajdonképpen elvi jelentőségű magyarázatról van­­ szó, halasztassék el az ügy­­ végleges elintézése. Határozat­, Tárgyalás után a bizottság kimondja, hogy a konkrét ügyben a határozathozatalt a legközelebbi ülésre halasztja amikor is­ a szerződő felek , előterjesztéssel, fognak élni a bérszabályzat 23. pontjának értelmezése tekin­tetében. — 2. Beadvány: Előadó bejelenti, hogy a Miskolc kerületi Békéltető Bizottság beadvánnyal fordult egy konkrét eset kapcsán a bizottsághoz, elvi döntést kérve egy oly esetre, amikor valamely üzem a rendkívüli Megállapodás értelmében rövidített munkaidőben dolgozik és schichtet kíván bevezetni. Ugyanis a konkrét esetben arról volt szó, hogy egy üzem hatórás munkaidőben dolgozott és schichtet kívánt bevezetni, amikor is a munkásrész arra az álláspontra helyezkedett, hogy a schicht munkaideje nem hatórás, hanem a bérszabályzat idevonatkozó pontja szerint állapítható meg. A Békéltető Bizott­ság, minthogy a bérszabályzatban ily esetre intéz­kedést nem talált, ez ügyben határozatot nem hozott és azt elvi döntés végett terjeszti elő. Javasolja, hogy a bizottság mondja ki, miszerint oly üzemben, ahol rövidített munkaidő vezettetett be, a schiect is csak azonos, rövidített munkaidőben végezhető, illetve munkáltató jogosult a schicht-munkát is a rövidített munkaidőben végeztetni és ennek megfele­lően díjazni. Határozat: Oly esetben, amikor vala­mely cég a fennálló rendkívüli megállapodás értel­mében rövidített munkaidőben (napi 6 óra) foglal­koztatja személyzetét és schichtet kíván igénybe­­venni, ezen schicht munkaidejét is jogosult napi 6 órában megállapítani! — 3. Kérelmek, a) A Mis­kolci­ Nyomda rt. a bizottság hozzájárulását kéri ahhoz, hogy Gortvay Tivadar tanoncot, aki főreál­iskolai érettségit, tett, kétévi tanulási időre szerződ­tethesse. Határozat: A bizottság a kérelemnek helyt ad és Gortvay Tivadarnak a Miskolci Könyvnyomda rt. üzemében szedőtanoncként kétévi időtartamra való szerződtetését engedélyezi, b) Báthori Lajos (Szeged), aki nyolc gimnáziumot végzett, a bizott­ság hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a Délmagyar­­ország nyomda rt. üzemében (Szeged) 3 évi időtar­tamra szerződtethető legyen. Határozat: A bizottság a kérelemnek helyt ad és Báthori Lajosnak a Dél­­magyarország nyomda rt. üzemében (Szeged) szedő­tanoncként háromévi időtartamra való szerződteté­sét engedélyezi. — 1. Jelentések: A Főnökegyesület titkára jelenti, hogy a Kaposvár kerületi Békéltető Bizottság, valamint a Békéscsaba kerületi Békéltető Bizottság működése már hosszú idő óta szünetel és így ezen kerületekhez tartozó nyomdavárosok eset­leges békéltetési ügyei elintézést nem nyerhetnek. Szükséges volna, hogy a bizottság ezen békéltetők működését hivatalosan is megszüntesse és a földraj­zilag legközelebb eső békéltető bizottságokat jelölje ki olyanokal, amelyek ezen körzetek békéltetési ügyeit is elintézzék. Javasolja, hogy a Kaposvár­­kerületi Békéltető Bizottság körzetébe tartozó nyomdavárosok csatoltassanak a Pécskerületi Békél­tető Bizottsághoz, míg a Békéscsabakerületi Békél­tető Bizottsághoz tartozó nyomdavárosok esetleg Debrecen körzetébe volnának csatolandók. Határo­zat: A bizottság kimondja, hogy a Kaposvárkerületi és a Békéscsabakerületi Békéltető Bizottságok műkö­dését megszünteti. A Kaposvárkerületi Békéltető Bi­zottság körzetébe tartozó nyomdavárosokat a Pécs­kerületi Békéltető Bizottsághoz utalja, míg a Békés­­csaba kerülethez tartozókat a Debrecenkerületi Bé­kéltető Bizottság hatáskörébe teszi át.. Ezen határo­zatokról úgy a Pécskerületi, mint a Debrecenkerületi Békéltető Bizottság értesítendő. — Elnök — több tárgy nem lévén — az ülést bezárja. Az Oktatásügyi Bizottság tanulmányi kirán­dulásainak legközelebbi programpontja­­­ 1933 január 15-én, vasárnap délelőtt — a budapesti csatorna­­rendszer és a szivattyú­­telep megtekintése Találkozás ‘A10 órakor a soroksári úti HÉV- megállónál, amely a 11-es és a 23/A villamosok­kal érhető el. Tekintettel arra, hogy a csatorna megtekin­tésére csak korlátozott számú résztvevőt be­fogadó pontonok állanak rendelkezésünkre, a jelentkezést január 12-én le kell zárnunk. Je­lentkezni Brumiller szaktársnál lehet az emlí­tett időpontig. A nép pártja a mi pártunk! Ez a kristálytiszta igazság, ez a megdönt­hetetlen megállapítás, ez a vitathatatlan tény száll a magyar proletariátus felé pártunk ezidei, dicsőséges küzdelmekről, páratlan harci készségről­ és a­ cél felé történelmi felelősség­gel való előretöréséről tanúskodó jelentéséből. A nép pártja a mi pártunk! Ezt igazolja a mi pártunk közel ötvenesztendős története, amelynek távlatában a vérrel, könnyel és verejtékkel öntözött mag terebélyes fává nőtt és amellyel együtt nőtt és izmosodott a ma­gyar munkásosztály öntudata, magabízása, élniakar­ása, erejének hatalmas intézményekbe formálódása, politikai, gazdasági és kulturális haladása. Kisebb-nagyobb vereségek, a harci front ideig-óráig való felgöngyölése, a haladás vonalának imitt-amott mutatkozó megtörése ellenére is a mi pártunk, a szociáldemokrata párt, sziklaszilárdan dacol a társadalmi küz­delmek ellenséges hullámveréseivel szemben, mert ereje a népben gyökerezik és a nép ma már tudja, hogy a szociáldemokrácia, a poli­tikai szabadságot, a gazdasági egyenlőséget, a kultúra teljességét jelenti számára. Demagóg jelszavak, ravasz sakkhúzások, potemkin­ munkáspártok, a reakció terrorja az idő rohanó árjában mind eltűnnek A nép ösz­töne érzi és az osztálytudat világossá teszi, hogy a felszabadulás felé vivő igazi utat a szociáldemokrácia programjának piros fény­pontjai jelzik és nem a kérészéletű politikusok rikító színűre festett programpontjai. A magyar munkásosztály most ülésező par­lamentje, amely még soha nem állott nagyobb, nehezebb és­­ történelmibb feladat előtt, mint ma, egyöntetű megnyilatkozással demonstrálja, hogy abból a gazdasági és politikai zűrzavar­ból, amelybe a tízéves rendszer juttatta az or­szágot, egyedül a szociáldemokrácia vezetheti ki a munka, a szociális haladás és a népjólét útjára. A pártgyűlés kifejezésre juttatja az egész ország közvéleménye előtt, hogy a mun­kásosztályban az életet őrlő, éhséget, nyomorú­ságot és kínlódást jelentő gazdasági válság esztendők óta tartó ostorcsapásai sem tudták megrendíteni a szociáldemokráciában való hitét. A reakció naivul arra számított, hogy a gazdasági válságot a tömegeknél követni fogja a politikai és a pártválság, ami a mun­kásmozgalom összeroppanását idézi elő. Pár­tunk jelentése büszkén jelzi, hogy bár a reak­ció elleni offenzíva helyett a munkásmozgalom az egész vonalon defenzívába kényszerült, az eddig elért osztálypozíciókat sikerült megtar­tani és újabb tízezrek tódultak a mi pártunk zászlaja köré. A számok tükrében is fölmagasodik a való­ság, hogy a pártot fojtogató külső és belső ne­hézségek és a mostani idők mindent demorali­záló és dezorganizáló hatásai visszapattantak a párt izmos törzséről. Fölmérhetetlen az az eredmény, amelyet a párt a falusi szegénység megszervezése és öntudatra ébresztése körül elért. Isten háta mögötti községekben, amelyek azelőtt a helységnévtárban csendesen meg­húzódtak, pártszervezetek alakulnak és szociál­demokrata képviselőket küldenek a község­házára. Április 7-én nemcsak a városok, de a falvak népe is megmozdult a reakció ellen és ez a gigászi megmozdulás minden szép szónál hatásosabban érzékelteti, hogy az ország népe a szociáldemokráciában látja az ország meg­mentő­jét. A pártszervezetek tagjainak szapo­rodása, az olcsó Népszaváért való lelkes és eredményes agitáció, a nőmunkásmozgalom intenzív és elismerésméltó tevékenysége, az ifjúsági mozgalom komoly elindulása, az oktatómunka elmélyítése és az agitációnak a kultúrgárdák szereplésével való elevenebbé tétele mind-mind azt igazolják, hogy a töme­gek fölsorakoztatása mellett a belső megerő­södés terén is cselekedetekben lerögzített ered­mények vannak. A magyar munkásmozgalomnak a reakció­val való múlt évi küzdelmeiből kiemelkedik a Népszava betiltása. A Népszaváért országos harc indult meg és ebben a harcban a nyom­dai munkásság ismét tettrekész elszántsággal vette ki a részét. A büntetések statisztikája, a falusi elvtársakat ért sérelmeknek több ol­dalra terjedő kirívó esetei mutatják, hogy Gömbös miniszterelnök úr dicső szózatában be­harangozott „megkondítom a lélekharangot a

Next